A Huawei Európában leállíthatja az áramellátást.
A kínai vállalat napenergia-technológiája körüli viták nem csupán gazdasági, hanem biztonsági szempontokat is felvetnek, éles diskurzust generálva a fenntartható energia jövőjéről.
Az európai döntéshozók egyre aggasztóbban szemlélik a helyzetet, miszerint a kínai technológiai óriás, a Huawei, a napenergia-rendszereken keresztül újabb stratégiai függőséget alakíthat ki a kontinensen. A vállalat piaci fölénye a megújuló energia szektorban nem csupán gazdasági szempontból fontos, hanem komoly kiberbiztonsági kihívásokat is generál.
A Huawei neve korábban főként a távközlési hálózatokkal kapcsolatos vitákban merült fel, mostanra azonban a cég napenergia-technológiái kerültek a középpontba. Európai politikai döntéshozók és biztonsági szakértők aggályaikat fejezik ki a kínai vállalat napelem-inverterek piacon betöltött dominanciája miatt, amely komoly kockázatokat jelenthet az uniós energiainfrastruktúra biztonságára nézve. Ezek az inverterek kulcsszerepet játszanak a napelemek által termelt áram hálózatba való integrálásában, és mivel internetkapcsolattal rendelkeznek, lehetőség nyílik arra, hogy távolról manipulálják őket.
A félelmek nem alaptalanok: Kína gyártja jelenleg a világ napelem-invertereinek túlnyomó részét, a Huawei pedig ennek a piacnak a vezető szereplője. A SolarPower Europe iparági szervezet adatai szerint a kínai vállalatok mintegy 65 százalékos részesedéssel bírnak a globális napenergia-termeléshez szükséges berendezések terén. Ez azt jelenti, hogy Európa megújuló energiaellátásának egyre nagyobb része válik közvetett módon függővé a kínai technológiától.
A téma már messze túlmutat a gazdasági síkon, és stratégiai dimenziókat is öltött. Bart Groothuis holland és Miriam Lexmann szlovák európai parlamenti képviselők közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, amelyben sürgetik az "azonnali és kötelező erejű lépéseket" a kockázatos beszállítók eltávolítása érdekében a kritikus infrastruktúrákból. Ismertették, hogy a Huawei komoly biztonsági fenyegetést jelent, így elengedhetetlen lenne, hogy szabályozásokkal korlátozzák az ilyen vállalatok szerepvállalását az uniós energiarendszerekben.
A vita középpontjában áll, hogy a napelem-inverterek hálózati elérhetősége lehetőséget ad arra, hogy egy külső entitás távolról beavatkozhasson, akár több ezer berendezés egyidejű leállításával vagy manipulálásával. Ez potenciálisan áramkimaradásokhoz, sőt, szélesebb körű hálózati zűrzavarra is vezethet. Cseh kiberbiztonsági szakértők figyelmeztetnek arra, hogy egy összehangolt támadás során az inverterek "újraindítása" vagy lekapcsolása komoly veszélyt jelenthet több ország energiaellátásának stabilitására.
Néhány uniós ország már megtette az első lépéseket: Litvánia tavaly novemberben megtiltotta a kínai cégek távoli hozzáférését a 100 kilowattnál nagyobb megújuló energia-rendszerekhez. Ezzel párhuzamosan Csehország és Németország is külön figyelmeztetéseket bocsátott ki a Huawei készülékeivel kapcsolatban.
A problémát súlyosbítja, hogy Európa jelenleg nem rendelkezik elegendő hazai gyártókapacitással ahhoz, hogy rövid távon kiváltsa a kínai beszállítókat. Bár a kontinens technológiai cégei képesek lennének részben pótolni a hiányt, a napenergia-ipar mellett az akkumulátor- és szélturbina-gyártásban is domináns kínai szereplők uralják a piacot. Ez gazdasági szempontból is nyomást gyakorol az uniós vállalatokra, amelyek nehezen tudnak versenyezni a kínai állami támogatásokkal megtámogatott árakkal.
A Huawei ugyanakkor nemcsak a piaci jelenlétén keresztül befolyásos. A cég nemrég visszakerült a brüsszeli SolarPower Europe érdekképviseleti szervezet tagjai közé, annak ellenére, hogy a vállalatot Belgiumban korrupciós vizsgálat érinti, amely miatt korábban megtiltották számára a hivatalos találkozókat uniós tisztviselőkkel.
Az Európai Bizottság most egy új, az informatikai és távközlési ellátási láncokat érintő biztonsági eszköztár, az "ICT supply chain toolbox" kidolgozásán dolgozik. A cél az, hogy a tagállamok azonosítani tudják a digitális infrastruktúráik gyenge pontjait, és csökkentsék a magas kockázatú beszállítók arányát.
Az Európai Uniónak most egy kulcsfontosságú kihívással kell szembenéznie: a zöldenergia-termelés gyorsítása mellett biztosítania kell az ellátásbiztonságot, és el kell kerülnie, hogy a megújuló energiaforrások terén ismét külső hatalmaktól függjön.
