Az új támogatási rendszer zöldebb, szigorúbb és célzottabb megközelítést fog kínálni.
A KAP következő ciklusának megtervezéséhez kapcsolódóan a termelési és támogatási rendszer átalakulása kapcsán kiemelt fontosságú kérdések merültek fel. Ezek a témák a BASF és a NAK által szervezett fenntarthatósági kerekasztal-beszélgetés során kerültek a figyelem középpontjába.
Az agrárium szereplőinek folyamatos alkalmazkodásra van szükségük a gyorsan változó külső környezethez. Különösen fontos, hogy időben felkészüljenek a 2027 utáni időszakra, amely várhatóan jelentős módosításokat hoz az európai uniós agrártámogatási rendszerben. E témakör köré szerveződött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a BASF Hungária Kft. által irányított kerekasztal-beszélgetés. A rendezvényen gazdálkodók, szakmaközi szervezetek és uniós szakértők vettek részt, akik közösen keresték a megoldásokat az ágazat előtt álló kihívásokra.
Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a kerekasztal-beszélgetés egyik fő célja az agrárkamara számára egy átfogó és részletes kép kialakítása a gazdálkodók által tapasztalt gyakorlati kihívásokról. Különös figyelmet fordítanak az éghajlatváltozás következményeire, valamint az agrártámogatási rendszer átalakulásából adódó nehézségekre, amelyek a termelési folyamatok során merülnek fel.
Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. mezőgazdasági ágazatának irányítója - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. agrodivíziójának vezetője szerint a 2027 után induló új uniós támogatási ciklusban különösen felértékelődnek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők már most elkezdjék az Agrár-ökológiai Program (AÖP) és az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) elemeinek gyakorlati alkalmazását, hogy a következő ciklusra felkészülten, saját gazdaságukra szabott megoldásokkal reagálhassanak az elvárásokra. Komoly kihívások előtt állunk, elérkezett az idő, hogy felkészüljünk az előttünk álló támogatási időszakra. Szívügyünk a mezőgazdaság, és felelősségünk, hogy előrelátóan gondolkodjunk, és támogassuk a gazdálkodókat a sikeres alkalmazkodásban - fogalmazott.
Dr. Mezei Dávid, az Európai Parlament tanácsadója - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt.
Dr. Mezei Dávid, az Európai Parlament tanácsadója kiemelte, hogy az utóbbi tíz évben a zöldpolitikák jelentős hatást gyakoroltak az európai agrárdöntéshozatalra, és ennek következményei egyre inkább tapasztalhatók a gyakorlatban. A környezeti kötelezettségekkel járó támogatások jövője kérdésessé válhat, hiszen azok önkéntes alapokra helyeződhetnek, és a transzparencia is csökkenhet. Emellett a 2027 utáni uniós büdzsé várhatóan csökkenni fog, ami komoly anyagi nehézségeket okozhat a mezőgazdasági termelők számára.
Arról is beszélt, hogy a következő uniós költségvetési ciklus (2028-2034) tervezése megkezdődött, amelyet négy kulcstéma határoz meg:
Az Európai Unió költségvetése kulcsfontosságú szerepet játszik a tagállamok gazdasági fejlődésében és a közös politikák megvalósításában. Különösen a közös agrárpolitika (KAP) révén a mezőgazdasági szektor támogatása kiemelten fontos, hiszen ez biztosítja a fenntartható fejlődést, a vidéki közösségek megélhetését és az élelmiszerbiztonságot. Ukrajna esetleges csatlakozása az EU-hoz új kihívásokat és lehetőségeket hozhat a mezőgazdaság területén. Az ország természeti erőforrásai és mezőgazdasági potenciálja jelentős, ugyanakkor a csatlakozás gazdasági integrációval és a helyi termelők támogatásával járó változásokat is eredményezhet. A KAP keretein belül a mezőgazdasági termelés modernizálása és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével új normák és elvárások léphetnek érvénybe, amelyek az ukrán mezőgazdasági szektor fejlődését segíthetik. A zöld átállás, mint a fenntartható fejlődés egyik sarokköve, szintén központi szerepet kap a jövő agrárpolitikájában. Az EU célja, hogy a mezőgazdasági gyakorlatokat úgy alakítsa, hogy azok környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá váljanak. Ez nem csupán a környezeti hatások csökkentését szolgálja, hanem a mezőgazdasági termelők jövedelmét is stabilizálhatja, miközben hozzájárul a klímaváltozással kapcsolatos globális kihívások kezeléséhez. Összességében tehát a közös agrárpolitika, Ukrajna integrációja és a zöld átállás szoros összefonódása új lehetőségeket teremt az EU mezőgazdasági táján, ahol a fenntarthatóság és a gazdasági fejlődés egyaránt hangsúlyt kap.
Az Európai Unió költségvetése jelenleg elsősorban a tagállamok által végzett befizetésekből áll össze, és a nagyobb hozzájárulók, mint Németország és Hollandia gazdasági stagnálása jelentős hatással van a keret nagyságára. Emellett új kiadási tételek, mint például az EU-s kötvények kamata és a védelmi kiadások, tovább szűkítik a rendelkezésre álló forrásokat. Ennek következtében reális aggodalomra ad okot, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése a következő időszakban nominálisan is csökkenhet.
Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
A közös agrárpolitika (KAP) jövője alapvető változások előtt áll: az Európai Bizottság egyelőre csak egy előzetes tervezetet tett le az asztalra, de már most látszik, hogy jelentősen módosítanák a jelenlegi rendszert. A legnagyobb változás a területalapú támogatások átalakítása lehet: ezek kiosztását célzottabbá tennék, elsősorban kisebb gazdaságokat támogatva - de ennek pontos kritériumai még nem ismertek. A "zöld" és fenntartható elemek a jövőben is hangsúlyosak maradnak, mérettől függetlenül.
Emellett felmerült a KAP kétpilléres rendszerének eltörlése, valamint az agrártámogatási rendszerek egyesítése egy úgynevezett "szuperalapba". Ez a lépés komoly fenyegetést jelentene a közös agrárpolitika pénzügyi függetlenségére, és alapjaiban forgatná fel az 1962 óta működő uniós pénzügyi szolidaritási modellt. Ez a rendszer eddig biztosította, hogy az agrártámogatások egy része kizárólag uniós forrásokból valósuljon meg. Amennyiben ezek a tervek életbe lépnek, a KAP működése radikális változásokon mehet keresztül.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
A kerekasztal résztvevői egyhangúlag megállapították, hogy a következő uniós ciklusban nem várható a támogatási rendszer egyszerűsítése. Ugyanakkor a tagállamok szerepe a források elosztásában valószínűleg megerősödik. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke és a NAK kertészeti és beszállítóipari országos osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy az új Közös Agrárpolitika keretein belül a csökkentett forrásokat hatékonyan és céltudatosan használják fel, akár jobb eredmények elérése érdekében, mint korábban.
Szentirmay Tamás, a nagyigmándi gazdálkodó, hangsúlyozta, hogy míg az Európai Unióban a támogatások mértéke folyamatosan csökken, a termelőknek egyre szigorúbb környezetvédelmi és technológiai előírásoknak kell eleget tenniük. Érdekes ellentmondás, hogy az EU nem támaszt hasonlóan szigorú követelményeket a külső piacokról importált élelmiszerekkel szemben.
Szentirmay Tamás gazdálkodó - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
Szentirmay szerint megoldás lehetne, ha csak olyan termékek juthatnának be az uniós piacra, amelyek azonos környezetvédelmi előírások szerint készültek - így az EU-s gazdák versenyhátránya csökkenne, különösen az új tagállamok esetében. Mezei Dávid szerint az elmúlt évtizedek a szabadkereskedelem erősödéséről szóltak, amit a WTO szabályai szilárdan rögzítenek: csak akkor lehet megtiltani egy termék importját, ha közvetlen egészségügyi veszélyt jelent.
Egy másik gazdálkodó, Oláh Györgyi, a békésszentandrási Körös Agrár Kft. ügyvezetője azt a javaslatot vetette fel, hogy az Európai Unión kívülről érkező termékekre is ki kellene terjeszteni egy fenntarthatósági tanúsítási rendszert, hasonlót ahhoz, ami az EU-n belül már létezik. A cél, hogy ne csak az uniós termelőktől várjanak el szigorú környezetvédelmi és termelési megfelelést, hanem a külső beszállító országok termékei esetén is legyen egyértelműen nyomon követhető, milyen módon és hol állították elő az adott árut. Ez a rendszer - ha megvalósulna - összehasonlíthatóbbá tenné a piacon jelen lévő termékeket, és igazságosabb versenyfeltételeket teremtene. Fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi lánc minden szereplője visszakereshető módon tudja igazolni a megvásárolt termékek származását és termelési körülményeit. Bár nem tudni, hogy ez hivatalosan napirenden van-e, szerinte ez az irány elengedhetetlen lenne a fenntarthatóság következetes érvényesítéséhez.
Oláh Györgyi ügyvezető - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
Petőházi Tamás egy konkrét növényvédelmi példán keresztül világította meg az Európai Unió szabályozásának ellentmondásait. Kifejtette, hogy az EU-ban korábban engedélyezett, de később betiltott hatóanyagokkal kapcsolatban gyakran tapasztalható zűrzavar a szabályozásban. Bár a vegyi anyag már nem megengedett, mégis homályos, hogy miként kell eljárni a szermaradványok határértékeivel, ha olyan termék érkezik import útján, amely még tartalmazza ezt a tiltott anyagot.
Rámutatott, hogy míg az uniós termelők számára ezek a hatóanyagok már nem használhatók, addig más országokból érkező termékekben továbbra is előfordulhatnak - sőt, magasabb határértékkel is -, ami szerinte az Unió képmutatását bizonyítja. Szerinte ez a "Janus-arcúság" - vagyis kettős mérce - gyengíti az EU hitelességét, és kérdésessé teszi, hogy képes lesz-e következetes agrárpolitikát kialakítani a 2027 utáni időszakra.
Zoványi György - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
Dobrovics Péter dombegyházi gazdálkodó a termelői oldal válaszlehetőségeit ismertette a klimatikus kihívások és a vetésszerkezet átalakításának szükségessége kapcsán. Elmondta, hogy a gazdaságukban a kukorica egy részét próbálják kiváltani kevésbé aszályérzékeny kultúrákkal, például az őszi árpa és takarmányborsó vetésterületének növelésével. A cél, hogy a nyári aszály időszakát elkerülve jobb hozamokat érjenek el. Azonban az idei év időjárása - őszi aszály, majd száraz tél és ismételt tavaszi szárazság - megmutatta, hogy ezek a kultúrák is ki vannak téve a változó időjárásnak. Hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet valódi alternatíva egy új kultúra, ha gazdaságilag is versenyképes: nem elég a környezeti előny, a bevételben is meg kell mutatkoznia a pozitív hatásnak. Erre reflektált Zoványi György a Mezőfalvai Zrt.-től, aki a tapasztalatai alapján elmondta, hogy sajnos a kiskultúrák esetében az értékesítési lánc egy idő után elakad.
Józsa Bence gazdálkodó - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
Józsa Bence, a versenyképes gazdálkodó, újra felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az időjárás nagymértékben eltér a különböző régiókban. Északon a körülmények kedvezőbbek az őszi vetésű növények számára, ezért Bence a repce, búza és zöldborsó termesztésére fókuszál, míg a napraforgót őszi mákra kívánja cserélni. Emellett kiemelte a gazdaságosság jelentőségét is: aktuális kísérletében a BASF Limus® nitrogénhasznosulást javító inhibitorát vizsgálja, amely elősegítheti a trágyázási költségek csökkentését és a tápanyag-felhasználás hatékonyságának növelését.
Oláh Györgyi hozzászólásában kiemelte, hogy a déli országrész csapadékhiánya komoly akadályokat gördít a vetésszerkezet átalakítása elé. Bár kiskultúrákkal, mint például őszi mákkal, cirokkal és szójával kísérleteznek, ezek nem tudják teljes mértékben pótolni a nagyobb terményeket. A vízhiány miatt még a legmodernebb technológiák, mint az inhibitorok alkalmazása is elmarad a várakozásoktól. Továbbá, az egyre növekvő adminisztrációs terhek is jelentős kihívást jelentenek a gazdálkodók számára.
Balázs Viktor hangsúlyozta, hogy a kamara célja a gazdálkodók számára kiszámítható és jól tervezhető támogatási környezet biztosítása, amely lehetőség szerint a jelenlegi struktúrához hasonló, kiszámítható alapokra épül. Kiemelte továbbá, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladatának tekinti a gazdálkodók adminisztrációs terheinek enyhítését. Ennek érdekében folyamatban van egy olyan szolgáltatás koncepciójának kidolgozása, amely a kisebb gazdaságok számára érdemben csökkentené a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat.
A vetésszerkezet átalakulását napjainkban nem csupán az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, hanem a piaci kereslet is jelentős mértékben alakítja. A növények sikeres termesztéséhez elengedhetetlen a stabil felvevőpiac, amely biztosítja a termelők jövedelmét. A közelmúltban zajló kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, együttműködve az Agrárminisztériummal, a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és más releváns szervezetekkel, azon fáradozik, hogy újabb termelővédelmi mechanizmusokat integráljanak a jogszabályi keretrendszerbe. Az eddig bevezetett 30 napos fizetési határidő mellett egy lehetséges intézkedés az lehet, hogy a felvásárlók az átvételt követően ne élhessenek utólagos reklamációval, így biztosítva a termelők jogainak védelmét.
Kép forrása: Pixabay
Mezei Dávid szerint az Európai Parlament előtt lévő új javaslat célja a gazdák pozíciójának erősítése az élelmiszerláncban. A javaslat legfontosabb eleme az írásbeli szerződések kötelezővé tétele, amit ellenőrzések is kísérnének. Bár ez nem old meg mindent, a szabályozás iránya helyes.
Petőházi Tamás szerint a hazai termelők a 2000-es évektől főként tőzsdén jegyzett növényeket termesztenek, mivel korábban sokszor nem tudták eladni a termést. A kereskedelem koncentrálódott, a nagyobb szereplők visszaélnek gazdasági fölényükkel. Sürgeti a 30 napos fizetés kötelező betartását és a tisztességtelen, utólagos továbbtárolási szerződések tilalmát. Példaként említette, hogy az átvétel után ne legyen lehetőség reklamációra, ahogyan az a zöldség-gyümölcs ágazatban már működik.
Balázs Viktor, NAK-alelnök - Kép forrás: NAK/Lévai Zsolt
Balázs Viktor hangsúlyozta, hogy a hazai termesztéstechnológiai innovációk alapvetőek a versenyképesség megőrzésében. Ennek érdekében létrehozták a Kiskultúrás Munkacsoportot, amely a technológiai kihívások kezelésében nyújt támogatást a termelők számára. Kiemelte, hogy aggasztó a hatóanyag-kivonások folyamata, miközben a harmadik országokból érkező termékek esetében lazább szabályozás érvényesül. Továbbá, támogatja a biológiai növényvédőszerek gyorsabb engedélyezését, és szeretné egyszerűsíteni az adminisztratív terheket. Emellett hangsúlyozta a hazai termékek fogyasztásának ösztönzésének kiemelkedő jelentőségét.
Hajnal Gábor zárszavában kiemelte a tanúsítványok fontosságát, amelyek szerinte egyre nagyobb szerepet kaphatnak az egészséges, nyomon követhető élelmiszerek piacán. Fontosnak tartja a vetésforgó újragondolását és a termesztéstechnológiák fejlesztését is. Hangsúlyozta, hogy a terményértékesítés időzítése és stratégiája kulcsfontosságú lehet a jövedelmezőség szempontjából.
Indexkép: NAK/Lévai Zsolt – A képek mögött rejlő történetek.
