Az állampapírok iránti kereslet olyan, mint a frissen sült péksütemények, melyeket mindenki azonnal elkapkod.
A sajtó egy része az elmúlt napokban téves következtetéseket vont le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából, amit a háztartások állampapírállománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzítottak. Az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai.
Az MNB legutóbb közzétett februári statisztikái alapján a sajtóban félrevezető következtetések születtek a háztartások állampapírokkal kapcsolatos helyzetéről. A jegybank adatai szerint februárban a háztartások piaci értékű állampapír-állománya 348 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül körülbelül 10 milliárd forint veszteség származott az átértékelődésből, míg a tranzakciók következtében 337 milliárd forintnyi csökkenés történt az állományban - áll a Magyar Államkincstár friss sajtóközleményében.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) névértéken számolt értékpapír-statisztikáiban február során észlelhető egy állománynövekedés. A látszólagos ellentmondás hátterében a kamatfizetések elszámolásának sajátosságai állnak. A hónapban realizált jelentős, több mint 480 milliárd forintos kamatfizetés a piaci értéken mért statisztikákban tranzakcióként tükröződik, ami lényegesen befolyásolja az adatokat. Ezért a 337 milliárd forintos negatív tranzakcióval szemben valójában körülbelül 150 milliárd forint került a kamatok újrabefektetése vagy teljesen új tőke formájában az állampapírpiacra.
Közleményében az MNB is kiemeli, hogy "a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett" februárban.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb, az első negyedévi teljesítményről szóló közleménye alapján március végére a tervezett éves bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37%-a már megvalósult. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a lakossági befektetők továbbra is bíznak az állampapírokban, és a magyar háztartások nem döntöttek úgy, hogy tömegesen eladják befektetéseiket. Az első három hónap során a legkeresettebb lakossági termék a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt, emellett a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is jelentős népszerűségnek örvendett.
A lakossági befektetők körében egyértelmű portfolióátrendeződés zajlott le, amelynek következtében a PMÁP részesedése a lakossági állampapírok között 59%-ról 47%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19%-ról 32%-ra nőtt. Az első negyedév során a befektetők egy része az intézményi papírok, különösen a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) irányába fordult, ami azt eredményezte, hogy a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok állománya 278 milliárd forinttal bővült. Az ÁKK negyedéves jelentése és az MNB által közzétett, kamatfizetések hatásától megtisztított adatok alapján világosan látszik, hogy a lakosság a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektette, így nettó vásárlói pozíciót alakított ki, nem pedig eladói magatartást tanúsított.
