A lízingelt céges gépjárművek magánhasználatával kapcsolatos áfa-visszaigénylés módosítása A lízingelt gépjárművek esetében a cégek számára fontos kérdés a magánhasználat után fizetendő áfa kezelése. A jogszabályok értelmében a cégeknek lehetőségük van v

Lízingelt autó törlesztőrészleteinek áfáját kezdetben 100 százalékban visszaigényelte a társaság. Az ügyvezető változtatni szeretne, a továbbiakban saját célra is használná az autót, és a törlesztőrészlet áfáját 50 százalékban igényelnék vissza. Kell-e útnyilvántartást vezetni, keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettség, megoldás lehet-e, hogy a saját célú használatot megfizetteti a cég a magánszeméllyel, kiszámlázás esetén hogyan kell a költséget számolni? - kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

"Ügyfelem 2022.01. hónaptól lízingel egy személyautót. Az első törlesztőrészletnél az áfát 100 százalékban visszaigényelték, és azóta is 2025.06. hónapig kizárólag vállalkozás céljára használták a személyautót, ami útnyilvántartással alátámasztott, és a törlesztőrészlet áfáját 100 százalékban visszaigényelte a cég. Az ügyvezető változtatni szeretne, az autót saját célra is használná, és e szerint a törlesztőrészlet áfáját 50 százalékban igényelnék vissza.

1.) Ebben a helyzetben továbbra is elengedhetetlen az útnyilvántartás vezetése?

2.) A kezdő törlesztőrészlet áfája hogyan módosul, vissza kell fizetni - a 60 hónap figyelési időszak figyelembe vételével - 18 hónapra eső áfát?

3.) Amennyiben a válasz igen, melyik hónapra kell az összeget feltüntetni az áfabevallásban? A változás hónapját, 2025. júliusát kell figyelembe venni, vagy inkább az év végével, tehát a 2025. decemberi bevallásban érdemes szerepeltetni?

4.) Lehetséges-e, hogy a cég útnyilvántartás vezetése mellett a saját célú használatot számlázza a magánszemélynek, és ebben az esetben nincs szükség módosításra, ráadásul a törlesztőrészlet áfája teljes mértékben visszaigényelhető?

5.) Kiszámlázás során szükséges lehet a tevékenységi kör kibővítése. Amennyiben igen, fontos, hogy a következő lépéseket tartsuk szem előtt: a tevékenységi körbe olyan szolgáltatásokat vagy termékeket érdemes felvenni, amelyek szorosan kapcsolódnak a számlázott tevékenységhez. Így biztosíthatjuk, hogy minden jogi és adózási követelménynek eleget tegyünk, és elkerüljük a későbbi problémákat.

6.) Kiszámlázáskor a megtett kilométerek figyelembevételével a NAV által megadott üzemanyagár, a fogyasztási norma, valamint a 15 forintos általános normaköltség alkalmazásával történne a számlázás a magánszemély részére. Ez a számítás helyesnek mondható?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA:

Ha az adóalany automatikusan 50%-os mértékben érvényesíti a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíjának áfáját, akkor nem szükséges útnyilvántartást vezetnie.

2) Ha a lízingelt személygépkocsi beszerzésénél az áfa 100 százalékban visszaigénylésre került, de később magánhasználat is megjelenik, akkor arányosítási kötelezettség merül fel és önrevízióval kell az eredetileg levont áfát korrigálni.

3) Az eredeti bevallást önrevíziós eljárás keretében kell átdolgozni.

A 125. § (1) bekezdés f) pontja alapján az áfatörvény szerint az előzetesen felszámított adó levonására van lehetőség, amennyiben a szolgáltatás igénybevételéért járó ellenérték legalább 50%-ának igazoltan kell, hogy a 15. paragrafus szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába beépüljön. Ha az adóalany ezt az 50%-os arányt alkalmazza, akkor a bérbevett személygépkocsi után teljes mértékben levonhatja az előzetesen felszámított áfát, feltéve, hogy a bérbeadó részére fizetett vagy fizetendő ellenérték legalább 50%-át a munkavállalókkal megtérítteti.

5) Nincs szükség a tevékenységi kör átalakítására, mivel ez a tevékenység közvetített szolgáltatásnak számít.

6) Ha a 4) pontban leírtak szerint járnak el, akkor az ellenérték legalább 50%-ának megtérítése szükséges. Amennyiben az adóalany részletes útnyilvántartással bizonyítja az üzleti és magánhasználat elhatárolását, akkor nem kötelező, hogy a munkavállalóktól a megtérítendő ellenérték minimum 50%-át követelje. Ekkor a megtérítendő összeg meghatározása a használat arányában történik, és nem független felek (munkáltató és munkavállaló) viszonylatában az adóalap megállapításakor a szokásos piaci árakat kell figyelembe venni.