A dohányzásnál is súlyosabb fenyegetés leselkedik ránk, amely csendesen, de határozottan szedi áldozatait a társadalomban.
Az ülő életmód lassan a dohányzással egyenrangú népegészségügyi kockázattá válik: szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, sőt a demencia kialakulásának esélyét is növeli. Pedig a megoldás kézenfekvő - mozogni kell, méghozzá rendszeresen. Szakemberek felhívják a figyelmet: a testmozgás nemcsak a megelőzést segíti, hanem a gyógyulást is.
Az ülőmunka veszélyeiről napjainkban egyre többen beszélnek. "Míg a dohányzás káros hatásait szinte mindenki ismeri, a tartós ülés veszélyeiről sokkal kevesebben vannak tisztában" - figyelmeztet Urbán Róbert, egészségpszichológus. A fizikai aktivitás hiánya hozzájárulhat a kardiovaszkuláris betegségek, a magas vérnyomás és az elhízás kialakulásához, amelyek további egészségügyi problémákat vonhatnak maguk után. Olyan országokban, ahol sikerült csökkenteni a dohányzás mértékét, az elhízás és a mozgáshiány mára komoly népegészségügyi problémává vált.
A testmozgás nem csupán a megelőzés terén, hanem a betegségek kezelésében is kiemelkedő szerepet játszik. "Korábban a szívinfarktus után az ágynyugalom volt a standard. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a megfelelő fizikai aktivitás jelentősen hozzájárul a gyógyulási folyamathoz" – mondja Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány szakértője. Ez a megközelítés más krónikus betegségekre is érvényes, ráadásul bizonyos onkológiai kezelések hatékonyságát is fokozhatja a mozgás. Nem szükséges, hogy ez intenzív sportolást jelentsen; egy mindössze félórás séta is komoly pozitív hatással bír.
A mozgás az agyra is jótékony hatással van, továbbá kedvező hatású minden krónikus betegség esetén, persze azokat kivéve, amelyeknél az orvosok ezt kifejezetten nem ajánlják. Kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez, javítja a kognitív funkciókat, az emlékezetet és a figyelmet.
"Szerencsére manapság már egyre tovább, 80-90, akár 100 évig is élhetünk, ám a minőségi időskorhoz fel kell készülni a demencia megelőzésére is. A gondolkodási képesség és a kognitív funkciók károsodásával járó állapot már megjelenhet fiatalabb korban is, ami ellen a mozgás hasznos eszköz lehet. Az agy egy folyamatosan változó szerv, amelynek alakításában kiemelt jelentősége van a mozgásnak, beleértve az idegi kapcsolatok alakulását, vagy az emlékezeti funkciók helyreállítását is" - teszi hozzá Urbán Róbert. Ez a gyerekeknél különösen látványos, hiszen a mozgás egyszerre aktiválja az agy több területét, segítve ezzel a tanulást és a fejlődést.
De mennyi az ajánlott minimum? A szakértők véleménye szerint...
Ez csupán annyira elegendő, hogy mérsékelje a mozgáshiány következtében felmerülő kockázatokat. A legideálisabb, ha a napi rutin részeként beépítjük a mindennapi tevékenységeket, mint például a lépcsőzést, gyaloglást vagy éppen a kertészkedést.
A kérdés persze az, hogyan lehet a mozgást hosszú távon szokássá alakítani. Gyerekeknél a játék és az élvezet a fő motiváció, míg a felnőtteknél inkább az egészség és a külső megjelenés számít. Pedig a kutatások azt mutatják, hogy tartósan csak akkor tudjuk beépíteni az életünkbe, ha magában a tevékenységben is örömünket leljük.
