Létezik olyan ország, ahol a kormány 23 milliárd forintot sem sajnál arra, hogy megvalósítson egy szoborprojektet.

II. Erzsébet királynő nemzeti emlékművének megépítése akár 46 millió fontot, ami körülbelül 23 milliárd forintnak felel meg, jelenthet. A brit kormány egy pályázat keretében neves művészeket, építészeket és mérnököket kér fel, hogy álmodják meg ezt a különleges emléket.

Az Egyesült Királyság leghosszabb ideig uralkodó monarchájának, a 2022-ben elhunyt II. Erzsébetnek emlékére tervezett szobor London szívében, a Buckingham-palota közelében kerülne felállításra. A projekt célja, hogy egy olyan "érzelmileg gazdag teret" alakítson ki, amely magába foglalja az "ünnepi helyszíneket", a kontemplációra ösztönző zónákat, valamint egy önálló emlékművet is – számol be róla a BBC.

A pályázat folyamata két különböző szakaszra tagolódik: az első fázis 2024 decemberében vette kezdetét, és 2025. január 20-án ér véget. Ezt követően öt kiválasztott versenyző kerül a második körbe, ahol egy tízhetes tervezési időszak során mérhetik össze tudásukat és kreativitásukat. A végső győztes nevét jövő nyáron fogják nyilvánosságra hozni.

Bár kétségtelen, hogy az ilyen mértékű anyagi befektetés méltó a néhai királynő emlékéhez, aki a brit történelem egyik kiemelkedő alakja volt, a kritikusok mégis értetlenkednek, hogy a kormány miért pazarolja el ennyi közpénzt egy szoborra, miközben az ország még mindig súlyos megszorításokkal küzd. Szinte minden terület, különösen a kultúra, válságos helyzetbe került, hiszen az Egyesült Királyság művészeti és kulturális költségvetését az utóbbi években drasztikusan megvágták.

Az Art News cikke a Tate múzeumi hálózatát vette górcső alá, amely az Egyesült Királyság legnagyobb intézményeit felügyeli. A Tate költségvetésének 30 százalékát az Egyesült Királyság kormánya állja. A múzeum 2023-24-es decemberi jelentéseiből kiderül, hogy a hálózat immár második éve költségvetési hiánnyal küzd. A beszámolókban az a javaslat is szerepel, hogy "új, pénzügyileg fenntartható üzleti modellt kell kidolgozni".

A lap szerint a kormány nem hagyná, hogy a Tate bezárjon, a regionális kulturális intézmények viszont az út szélén maradtak. 2024-ben a hampshire-i Eastleigh Múzeumot és a West Midlands-i Crannock Chase Múzeumot sem sikerült megmenteni, hogy csak néhány elveszett intézményt említsünk. De ez csak kettő a 2000 óta bezárt több mint 500 brit múzeum közül.

Az Art News levelet intézett Sandy Nairhez, a londoni Nemzeti Portré Galéria egykori vezetőjéhez és a jelenlegi projekt egyik zsűritagjához, hogy véleményét kérje a következő dilemmáról: "Mennyire helyénvaló, hogy egy elhunyt uralkodó szobrára több millió fontot költenek, miközben az Egyesült Királyság számos művészeti intézménye a fennmaradásáért harcol?" Nair ezt a fontos kérdést a kormány sajtóirodájának továbbította, amely nem sokkal ezután a következő választ adta:

"Az ország leghosszabb ideig regnáló és legelismertebb uralkodójának nemzeti emlékhelyére a kormány ideiglenes építési költségvetést határozott meg. Ez a tervezők számára egy útmutató a javaslatok kidolgozásához. Valamennyi beadványt számos kritérium alapján bírálunk el, beleértve az ár-érték arányt."

A sajtóiroda szóvivője kiemelte, hogy az emlékmű felépítésére vonatkozó kezdeményezést a legutóbbi konzervatív kormány indította el, és a jelenlegi munkáspárti kormány is kifejezte támogatását.