Trump bejelentette, hogy Oroszországot szankciókkal sújtja, amíg a felek nem ülnek tárgyalóasztalhoz a béke érdekében. - Üdvözlet Magyarországnak!
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlben 2022. április 6-án. MTI/AP/Kreml/Szputnyik pool/Mihail Klimentyev
Zelenszkijjel már folytatott eszmecserét, míg Putyinnak újabb szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben nem lép be a megállapodásba.
Donald Trump, az Egyesült Államok frissen beiktatott elnöke keddi sajtótájékoztatóján, amely a hivatalba lépését követően zajlott, az újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy ha Vlagyimir Putyin nem mutat készséget az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, akkor várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. A Reuters jelentése szerint Trump nem részletezte, hogy pontosan milyen típusú szankciókra gondol.
"Zelenszkijel már folytatunk beszélgetéseket, és nemsokára Putyin elnökkel is leülünk tárgyalni" - jelentette ki Trump a sajtótájékoztatón, amelynek egy részletét a Guardian videó formájában tette közzé. Az újonnan beiktatott elnök azt is hozzátette, hogy "ha én lettem volna az elnök Joe Biden helyett, Oroszország soha nem lépte volna át Ukrajna határát".
"Nagyon erős egyetértésben voltam Putyinnal. Ez soha, de soha nem történt volna meg. Tiszteletlenül viselkedett Bidennel szemben. Nagyon egyszerű. Nem tiszteli az embereket. Okos ember. Megérti. Tiszteletlenül viselkedett Bidennel."
Trump nem osztotta meg a lehetséges további szankciók részleteit. Az Egyesült Államok már korábban is szigorú intézkedéseket hozott Oroszország ellen az Ukrajna 2022. februári inváziója következtében. A Pénzügyminisztérium átfogó lépéseket vezetett be az orosz energiaexportból származó bevételek csökkentésére, beleértve két jelentős orosz olajtermelő blokkolását, amelyet január 10-én jelentettek be.
Az intézkedések keretében eddig soha nem látott számú olajszállító hajóra vonatkozó szankciókat vezetnek be, amelyek közül sok az úgynevezett "árnyékflotta" tagjai. Ezek a hajók az orosz olajpiac rejtett kereskedőit, az orosz olajmezők szolgáltatóit és az energetikai szektor tisztviselőit szolgálják ki. Az új szabályozások így jelentősen fokozzák az orosz olajkereskedelemmel összefüggő szankciós kockázatokat.
Trump hozzátette, hogy kormánya jelenleg is vizsgálja, hogy küld-e fegyvereket Ukrajnának, de azt mondta, hogy az Európai Uniónak többet kellene tennie Ukrajna támogatásáért.
Trump kifejtette, hogy felkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt az ukrajnai konfliktus lezárásának elősegítésére. "Nem igazán lépett fel ebben a témában. Nagy befolyással bír, akárcsak mi. Megjegyeztem: 'Ezt rendezni kellene.' A dolgot meg is beszéltük."
Marco Rubio, az újonnan kinevezett amerikai külügyminiszter, kedden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok hivatalos célja az ukrajnai konfliktus lezárása lesz Donald Trump elnöksége alatt.
"Ez egy olyan konfliktus, amelyet Oroszország kezdett el, de mostanra patthelyzetbe került, egy elhúzódó, véres konfliktus, amely hihetetlenül romboló hatású, azt állítom, mind Oroszország, mind Ukrajna számára. De Ukrajna fizeti a legnagyobb árat mind közül. [...] Mindent meg akarunk tenni, hogy segítsünk a végére érni" - mondta Rubio a CBS reggeli műsorában adott interjújában.
Rubio hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház célja egy tartós megoldás megtalálása a háborúra: „Nem csupán azt szeretnénk, hogy a konfliktus most véget érjen, majd néhány év múlva újra kirobbanjon. A stabilitás megteremtése a mi elsődleges célunk.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy "legalább 200 000" szövetséges katonára lenne szükség bármilyen békeszerződés érvényesítéséhez Ukrajnában. Arra is felszólította Európát, hogy "vigyázzon magára", amint Donald Trump visszatér a hatalomba az Egyesült Államokban, írja a Guardian.
Svájcban a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy az európai vezetőknek nem szabad azt kérdezniük, hogy mit fog tenni Trump, és ehelyett kollektív lépéseket kell tenniük a kontinens védelmére egy olyan időszakban, amikor az Oroszország agresszív támadása alatt áll.
"Európának elengedhetetlen, hogy erős és globális szereplővé váljon, megteremtve ezzel a saját pozícióját" - nyilatkozta az ukrán elnök. Hangsúlyozta, hogy példaként említhetők az észak-koreai csapatok, akik részt vettek Moszkva Kijev elleni konfliktusában, különösen Ukrajna keleti határához közeli, nyugat-oroszországi Kurszk térségében.
"Ne feledjük, hogy Oroszország és az európai államok között nincs óceáni határ. Az európai vezetőknek fontos észben tartaniuk, hogy azok a konfliktusok, amelyekben észak-koreai katonák is részt vesznek, olyan területeken zajlanak, amelyek geográfiailag sokkal közelebb állnak Davoshoz, mint Phenjanhoz" - hangsúlyozta a beszélő.
