Az Otthon Start program következtében tovább szélesedhet a különbség a bérleti díjak és az ingatlanárak között.

Esztergom belvárosának látképe 2024. június 27-én - Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az Otthon Start program következtében várhatóan csökkenni fog a bérlői kereslet, miközben a kiadó lakások száma növekedhet. A Duna House elemzése szerint ez a folyamat akár 16-17 százalékos árkorrekciót is okozhat, különösen Budapest és az egyetemi városok albérletpiacain.

Alulnézetből nézve, a kedvező kamatozás következtében a kölcsön törlesztőrészlete akár alacsonyabb is lehet a bérleti díjnál, ami azt jelenti, hogy a program feltételeinek megfelelő bérlők egyre inkább a lakásvásárlás mellett döntenek – derül ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzéséből. Az Otthon Start különösen azoknak a kisebb alapterületű, nagyobb városokban elhelyezkedő lakásoknak a megvásárlásához kínál hatékony támogatást, amelyek az albérleti piacon a leggyakoribbak.

Miért fontos ez? A lakásinfláció veszélye az egyik legfőbb kritika a programmal kapcsolatban. A kormány abban bízik, hogy a lakásépítések kordában tartják a drágulást, de a kezdetben mindenképp nehézséget jelent majd, hogy a lakásépítések száma hétéves mélypontra süllyedt az idén.

Igen, de: bár a lakásárak stagnáltak az elmúlt hónapban, augusztus és november között már jelentkezik majd az Otthon Start hatása, ami enyhe áremelkedés lehet Balogh László szerint. Ha a lakások drágulnak, de az értük kérhető lakbér csökken vagy legalábbis nem növekszik, az csökkentheti az ingatlanbefektetések jövedelmezőségét.

A bérleti piac helyzete már az Otthon Start program bevezetése előtt, az év első felében is kedvező irányba változott, hiszen a bérleti ajánlatok száma folyamatosan növekedett. Ezt a Magyar Nemzeti Bank májusi lakáspiaci jelentése is alátámasztja, amely szerint a lakbérnövekedés üteme is lassult. Ugyanakkor a keresleti oldalra a kedvezőtlen munkaerőpiaci tendenciák is hatással lehetnek, különösen a fiatal, pályakezdő munkavállalókra, akik gyakran bérlik lakásaikat, érzékenyebben reagálva a változásokra.

Felülnézetből nézve: Európa-szerte hasonló trendek figyelhetők meg, hiszen a 2010 és 2025 közötti lakásárak növekedésének uniós átlaga 57 százalékot tett ki, míg a lakbérek esetében ez az érték 28 százalék volt. Érdekes, hogy a két mutató közötti eltérés körülbelül kétszeres mértékű.