Tóth Gabinak valószínűleg érdekes lenne, hogy Szinetár Miklós felfedte, hogy nincs érettségije.

Szinetár több elismerésben részesült pályafutása során, beleértve a rangos Kossuth-díjat is, emellett kétszer nyerte el a Jászai Mari-díjat, így nemcsak tehetséges művész, hanem a szakma által is elismert személyiség.

Szinetár Miklós lenyűgöző pályafutása során olyan életutat járt be, amely számos elismerést hozott számára. Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, televíziós- és filmrendezőként, valamint forgatókönyvíróként, érdemes és kiváló művészként maradandót alkotott. Tehetsége már fiatal korában felkeltette a figyelmet, hiszen a Nemzeti Színház rendezője, Major Tamás, aki észrevette a benne rejlő lehetőségeket, nem bánta, hogy a művész még nem tette le az érettségi vizsgát. Szinetár Miklós története inspiráló példája annak, hogy a tehetség és a szenvedély mindig utat talál, függetlenül a körülményektől.

Miklós 1952-ben kitüntetéssel végzett a Színművészeti Főiskola színházrendezői szakán, majd 1953-tól hosszú évekig tanított is az intézményben. Azt viszont kevesen tudják. hogy érettségi vizsga nélkül vették fel az iskolába.

- Én vagyok az a magyar állampolgár, akinek van egy kitüntetéssel elismert diplomája, de érettségi bizonyítványom nem áll rendelkezésre - osztotta meg M. Kiss Csaba műsorában.

A rendező sohasem rejtette véka alá, hogy mindössze 17 esztendősen, 1949-ben felvételt nyert az intézménybe, ezt még önéletrajzi könyvében is megörökítette. Emlékei között a rendezői pályája kezdetére így tekintett vissza:

- A történet úgy indult, hogy gimnazista éveim alatt összetalálkoztam a magyar tanárommal, akivel heves vitába keveredtem. A faliújságra kitettem József Attila egyik versét, és ő azonnal reagált, mondván, hogy egy anarchista, erkölcstelen költőt nem kíván propagálni. Ez a kijelentés olyan dühöt váltott ki belőlem, hogy heves szócsatába bonyolódtunk, végül pedig elérte, hogy rossz osztályzatokat kapjak, és alaposan aláássa a hírnevemet. Ezen felbuzdulva írtam egy színdarabot, amit "Balról fúj a szél" címmel láttam el, hiszen akkoriban a Nemzeti Színházban is hasonló szellemiség uralkodott. Ezzel a darabbal próbáltam kifejezni a saját nézeteimet és a társadalmi feszültségeket, amelyek körülvettek - folytatta, majd egy pillanatra elmerült a gondolataiban.

- Leadtam ezt a darabot Major Tamás titkárának, aki a Nemzeti Színház akkori rendezője volt. Két hét elteltével a gimnázium igazgatói irodájából érkezett a hívás, hogy 'Szinetár, a Nemzeti Színházból keresnek telefonon'. Ezt azért tudhatták, mert ráírtam a darabra, hogy Madách Gimnázium. Major Tamás akkor megjegyezte, hogy a darab még kicsit "tejfölös", de azt javasolta, hogy jelentkezzek a főiskolára, mert éppen most indul a rendező tanszak - mesélte a színész a Neshama TV Én és a pénz című podcastjában.

Bár pénzügyi lehetőségei korlátozottak voltak, Szinetár már fiatal korában is szenvedélyesen érdeklődött a színház és opera iránt. Minden adandó alkalmat kihasznált, hogy ingyen bejuthasson a lehető legtöbb előadásra. Az iskolai színjátszókör keretein belül a gyönyörű magyar nyelv használatára ösztönözte a diákokat, de sosem merült fel benne, hogy esetleg rendezői pályára léphetne.