Tolvajok árasztották el a jászsági erdők mélyét – Őrtornyokkal őrzik a szarvasgombát, a Jászság fekete kincseit. | szmo.hu

A jászkiséri erdőkben már különleges őrök állnak készenlétben, hogy megóvják a föld kincseit az illegális gombászok támadásaitól. A fák alatt rejtőző, értékes gombák iránti kereslet folyamatosan növekszik, és a luxuséttermek kedvenc ínycsiklandó fogásának megszerzése érdekében egyre többen merészkednek az erdő mélyére.

Májusban hivatalosan is elkezdődött a szarvasgomba gyűjtési szezonja, azonban csak azok szedhetik legálisan, akik rendelkeznek fényképes engedéllyel. A papír egy szezonra 80 ezer forintba kerül, és az összegért cserébe a gombászoknak a begyűjtött termés egy részét kötelezően át kell adni az erdő tulajdonosának, a meghatározott áron, írja a Blikk. A szabályokat azonban sokan figyelmen kívül hagyják: több olyan erdőbe is belépnek, ahová csak az erdészet munkatársai léphetnének be gyűjteni.

A jászsági tölgyerdőkben már elengedhetetlenné váltak a komoly védelmi intézkedések.

A magyar szarvasgomba hivatalos ára 25 és 125 ezer forint között mozog kilónként, a feketepiacon viszont ennek akár a feléért is eladható - ezt a tolvajok is pontosan tudják.

Nemrégiben egy jászkiséri halastó környékén három engedély nélküli gombászt kaptak rajta a helyi halőrök. A tolvajok tevékenységére a halőrök figyeltek fel, akik azonnal értesítették a hatóságokat, így a rendőrök is hamarosan megérkeztek a helyszínre.

Homoki András, a vadgazdálkodás és erdészeti igazságügyi területén jártas szakértő, a következőképpen nyilatkozott: "A szarvasgombaszedéshez mindenképpen szükséges az engedély, és a begyűjtött termék egy részét kötelezően az erdő tulajdonosának át kell adni, az engedély kiadásakor meghatározott áron. Azonban a tolvajok, akik nem törődnek a törvényességgel, nem veszik meg a szezonális 80 ezer forintos engedélyt, és illegálisan lépnek be olyan erdőkbe, ahol csupán az erdészet munkatársai jogosultak a szarvasgomba gyűjtésére."

A szarvasgombák illegális begyűjtése 2013 és 2016 között érte el a tetőpontját, ebben az időszakban hetente többször is letartóztatták a bűnözőket.

Több mint száz szabálysértési eljárás indult azok ellen, akik engedély nélkül, 100 ezer forint alatti értékben gombásztak. Emellett kilenc ügyben bűncselekmény gyanúja miatt is nyomoztak a hatóságok. A tolvajok a zárt erdőterületekhez is eljutnak: feltörik a kerítéseket, kijátszák az őröket, és akár három zsáknyi gombát is elvisznek egyszerre.

Bratek Zoltán, a biokémia szakértője, aki a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöki tisztét tölti be, valamint a Szent László Szarvasgomba Lovagrend nagymesteri posztját is betölti, úgy véli, hogy:

A tolvajok pontosan erre a lehetőségre építenek: tisztában vannak vele, hogy a kereslet folyamatos, és nem csupán a prémium éttermek piacán. A problémát az jelenti, ha a rendőrség sikeresen elfogja a tolvajt és lefoglalja a zsákmányt. Ilyenkor azonnal megnehezedik a friss értékesítés, hiszen sokkal kedvezőbb lenne, ha a lopott gomba még feldolgozható lenne, akár szárításra, akár olajként való felhasználásra.

Hozzátette, hogy az elkövetők általában nem foglalkoznak a következményekkel: kifizetik a természetvédelmi bírságot, majd újra próbálkoznak.

A magyar szarvasgomba története nem új keletű. A Rákosi- és a Kádár-korszakban tiltott volt a gyűjtése, mivel az ételt főúri eleganciával azonosították. A rendszerváltás után viszont egyre többen kezdtek kedvtelésből gombászni, később pedig - olasz segítséggel - újra elterjedt a kutyás keresés is. A Jászságban létrehozták az első ültetvényerdőket, ahol szarvasgomba-termesztés folyik.

Az Európai Bizottság hivatalosan is uniós oltalomban részesítette a jászsági nyári szarvasgombát, ezzel elismerve különleges ízvilágát és értékét. Ez a gasztronómiai kincs szinte minden ötcsillagos európai étterem étlapján megtalálható, ahol a séfek büszkén ajánlják. A jászsági szarvasgombát gyakran emlegetik "Jászság aranyaként", "jász triflaként" vagy éppen "Jászsági fekete gyémántként", utalva ezzel nemcsak ízére, hanem ritkaságára és megjelenésére is.