A háztartások több száz eurós veszteségekre számíthatnak, mivel a Szlovák Nemzeti Bank közzétette a következő évre vonatkozó előrejelzését.

A Szlovákia gazdasági kilátásai jövőre 2,3%-os növekedést valószínűsítenek, ami kissé felülmúlja az idei év 2,1%-os teljesítményét. Ugyanakkor az inflációs ráta várhatóan átmenetileg 4% fölé emelkedik, szemben az idei 3,2%-kal. Ezek az információk a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) legfrissebb téli előrejelzéséből származnak, amelynek részleteit kedden hozták nyilvánosságra.

Az NBS a legutóbbi, őszi előrejelzéséhez képest módosította a várakozásait, mivel korábban 2,5%-os gazdasági növekedésre és 5%-os inflációra tett javaslatot.

Peter Kažimír jegybankelnök rámutatott, hogy a kormány által jóváhagyott energiaár-támogatás nélkül jövőre 5 százalékra gyorsulna az infláció. "Bár az energiaárak terén tett kormányzati intézkedések valóban segítik a háztartásokat, az államháztartásra is jelentős terhet jelentenek. Fontos, hogy az ilyen jellegű segítségnyújtás mindig időben korlátozott és minél célzottabb legyen" - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az infláció alakulása 2025 után még kérdéses, és sokféle tényező játszik szerepet a folyamatban. Míg a Nemzeti Bank az infláció gyors emelkedését átmeneti jelenségként értékeli, a reálgazdaság jövőbeli kilátásait inkább pesszimistán látja.

"Szlovákia, Németország és számos más európai állam gazdasági helyzete egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A következő években körülbelül 2%-os növekedésre számítunk" - nyilatkozta Kažimír, hozzátéve, hogy az idei év elején készült előrejelzések még 3%-ot is meghaladó értékeket valószínűsítettek.

A szlovák gazdaság jelenleg rövid távú pozitív impulzusokat tapasztal, mint például az autóipari beruházások vagy az európai források lehívása, ez a hatás azonban korlátozott.

"Az évtized második felére várhatóan szembesülnünk kell a potenciális növekedés ütemének lassulásával. E helyzet megfordításához elengedhetetlen gazdaságunk modernizálása, amely nem csupán Szlovákiát érinti, hanem kulcsfontosságú partnereinket is." - figyelmeztetett az NBS elnöke.

Szerinte a gazdaság klasszikus alapkövei, mint az export és a háztartási fogyasztás, fokozatosan gyengülnek. Ennek következtében elengedhetetlenné válnak új befektetések, melyeket az infrastruktúra, technológia, tudományos kutatás és innováció területeire kell összpontosítani. Ezt a kihívást a politikai vezetőknek kell megoldaniuk, nem pedig a központi bankoknak, ráadásul a lehető leggyorsabb ütemben - hangsúlyozta.

Kažimír kiemelte, hogy bár az alacsonyabb kamatlábak átmeneti megkönnyebbülést nyújthatnak, ezek nem pótolhatják a szükséges reformokat, innovációkat és beruházásokat.

Horváth Mihály, az NBS ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy mind a szlovák, mind az európai gazdaság exportteljesítménye nem éri el a várakozások szintjét, miközben a világgazdaság stabilan, a megszokott ütemben növekszik, és nem tapasztalhatóak komolyabb problémák.

Szerinte az európai gazdaságok fokozatosan elveszítik azt a képességüket, hogy aktívan részt vegyenek a globális növekedésben. "A magas energiaárak, a túlzott szabályozások, a népesség elöregedése, valamint a hosszú évek óta elhanyagolt beruházások a tudomány és kutatás területén mind hozzájárulnak ahhoz, hogy fokozatosan csökken a versenyképességünk a nemzetközi színtéren" - tette hozzá.

A munkaerőpiac vonatkozásában az NBS optimista elképzelésekkel él, várakozásaik szerint Szlovákiában a foglalkoztatási helyzet megőrzi stabilitását. A nyugdíjba vonulók számának növekedése miatt a gyengébb gazdasági teljesítmény következtében bekövetkező munkahelyi leépítések vélhetően csupán átmeneti jelenséget képviselnek.

"A munkaerőhiányt továbbra is egyre inkább kompenzálja a külföldi munkaerő viszonylag zökkenőmentes érkezése. Ez a tendencia minden bizonnyal a jövőben is folytatódni fog, és a népesség elöregedésének negatív tényezőjével együtt valóban szükségszerűvé válik" - értékelte Kažimír.

A munkaerőpiacon tapasztalható fokozott nyomás folyamatosan magas szinten tartja a bérnövekedést, ami kedvezően hat a lakossági fogyasztásra is.

Ha egy átlagos háztartás tagjai 400 eurót költenek havonta, akkor egy 4 tagú család havi 1200 eurót. Ha a család nem változtat fogyasztói magatartásán, 4,1 százalékos infláció mellett a kiadásai 50 euróval, mintegy 1250 euróra emelkednek havonta. Éves szinten tehát mintegy 600 euróval rövidítheti meg a családi kasszát az infláció.