A Magyar Nemzeti Galéria egyedülálló módon eleveníti meg a századforduló aranykorát szecessziós plakátok segítségével.

A szecesszió nem csupán egy művészeti stílus, hanem egy különleges életérzés is, amely új dimenziókat nyitott meg a művészet és a mindennapi élet összefonódásában. Az aranykor plakátjai, gazdag színvilágukkal és mesés narratíváikkal, máig lenyűgöznek minket. A Magyar Nemzeti Galéria szecessziós plakátkiállítása remek alkalmat kínál arra, hogy mélyebben elmerüljünk e varázslatos esztétikában, és friss szemmel fedezzük fel a múlt hétköznapjainak szépségeit.

Egy igazán különleges program lehet első randira a Magyar Nemzeti Galéria legújabb tárlata, Az élet művészete. Ez az esemény remek lehetőséget kínál arra, hogy együtt merüljünk el a századforduló körüli kor mindennapjaiban, és felfedezzük elődeink világát. A kiállítás a plakátművészet aranykorát, a szecessziós stílust (1895-1914) hozza elénk, gazdagítva a látványt korabeli reklámgrafikákkal és enteriőr elemekkel. Kiváló alkalom, hogy beszélgessünk a múlt szépségeiről és a művészet hatásáról az életünkre!

A falra festett idővonal lenyűgöző módon tárja elénk az irányzat kezdeteit Nyugat-Európában, kiemelve az angol Arts & Crafts, a német Jugendstil és a francia Art Nouveau mozgalmak hatását. Ezen irányzatok közötti kapcsolatok feltárása mellett a szöveg arra is rávilágít, hogy a Kiegyezés utáni Magyarországon hogyan alakult ki a képzőművészet és a nemzetközi modernizmus kölcsönhatása. Ez a szellemi és esztétikai párbeszéd hozzájárult a "provincialis" Magyarország polgári átalakulásához, megteremtve egy új kulturális identitást, amely összekapcsolta a helyi tradíciókat a korszak szellemével.

Az itthoni szecesszió számára mérföldkőnek számított az ország ezeréves fennállásának ezredik évfordulója, amelyet az Iparművészeti Múzeum megnyitásával ünnepeltek meg, mint a hazai kultúra egyik kiemelkedő alkotását. Az új stílus azonban nem csupán a főváros falain belül terjedt el; a pécsi Zsolnay-gyárban is szecessziós ihletésű kerámiák készültek, amelyek a korszak szellemiségét tükrözik. Az Iparművészeti Múzeumban megcsodálhatunk egy kúpcserepet is, amely a gyár remekművének számít. Ezen kívül a Nyugat című folyóirat 1908-as indulása is szervesen hozzájárult a korszak kulturális pezsgéséhez.

Magyarországon a modern kiállításplakátok korai mesterműveit olyan neves festők alkották, mint Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly és Vaszary János. A korszakban elterjedt gyakorlat volt, hogy a művészek saját kiállításaik plakátjait is megrajzolják, így még inkább személyesebbé téve az eseményeket. Évente kétszer lehetett részt venni jelentős plakátpályázatokon, ahol az első magyar művészi plakát Benczúr Gyula keze nyomán született meg, az 1885-ös Országos Általános Kiállítás népszerűsítése érdekében.

A tárlat nem csupán a magyar művészet kincseit vonultatja fel, hanem Katona Anikó kurátor szakértelmének köszönhetően a nemzetközi művészeti színtérre is kitekintést nyújt. Felfedezhetjük Jules Chéret elegáns párizsi hölgyeit, valamint Alfons Mucha lenyűgöző pasztell nőalakjait, amelyeknél lenyűgöző részletgazdagságú grafikái igazán magával ragadóak. A kiállításon emellett Gustav Klimt és Henri de Toulouse-Lautrec remekművei is helyet kapnak, csupán a legismertebb alkotókat említve. E neves művészek jelenlétében nem meglepő, hogy a plakátművészet a magasművészetek közé sorolható, messze elkerülve az alkalmazott művészetek kategóriáját.

A szecesszió egyik legfontosabb eleme a női alak, amely Mucha művein még az ártatlanság és a szűzi szépség megtestesítője, ám a századfordulóra, különösen Chéret képein, már a csábító femme fatale karakterét öltötte magára. Ez az új női archetipus nemcsak a művészetre volt hatással, hanem a divatra is, alapjaiban formálva a női öltözködést: a sziluettek karcsú S-vonalat öleltek magukba - talán nem véletlen, hogy a szocializmus időszakában a népszerű divatmárka, az S-Modell is ezt a nevet viselte.

Budapesten a divat világában mérföldkőnek számít, hogy az első hivatalosan megnyitott divatáruház a Kossuth Lajos utcában a Holzer volt. A cég plakátján egy különleges, szecessziós stílusban megformált nőalak látható, aki valószínűleg a bolt tipikus vásárlóját testesíti meg. A kiállítás emblematikus darabjai között említést érdemel Faragó Géza Tungsram-plakátja is, amely egy hölgyet ábrázol, aki szemeit az éles fény elől kezével védi, miközben macskája hűséges társaságában áll.

A szabadidő fogalma új dimenziókat nyert, amikor feltűntek az innovatív közlekedési eszközök, mint az autók és kerékpárok, és a vasúthálózat fejlődése is jelentős változásokat hozott. E változások révén a szabadság érzése egyre inkább elérhetővé vált. Az emberek számára rendszeressé váltak a kikapcsolódásra irányuló utazások, a fürdőkultúra virágzásnak indult, míg a mozgókép feltűnésével sorra nyíltak a mozik, amelyek új szórakozási formákat kínáltak a közönség számára.

A korabeli plakátok a legújabb filmek csillogását hirdették, de a kultúra színpadán ekkor a színház és a varieté világa dominált, uralva a vizuális reklámfelületeket. Ezzel párhuzamosan a polgári élet esszenciáját megtestesítő központi helyszín, a kávéház, szintén fontos szerepet játszott. Amikor bepillantunk a tipikus századfordulós kávéházak és polgári otthonok hangulatos enteriőrjébe, világossá válik, miért kerestek menedéket az emberek a szűkös lakások helyett a kávéházak barátságos légkörében.

A kor legfontosabb festői, építészei, grafikusai és írói dolgoztak onnan - elég, ha az olyan emblematikus kávézókra gondolunk, mint a Japán vagy a New York. A színházi plakátok többsége vígjátékot vagy zenés darabokat hirdetett, és ennek megfelelően azok könnyed, franciás grafikai stílusban készültek. Márk Lajos Mici hercegnője, amely Feydeau darabja, a korabeli francia újságillusztráció frivol hangvételére játszik rá.

A 19. században a romantika egy új férfitípust hozott létre: a dekadens dandyt, aki nem csupán választékosan öltözködött, hanem flegmatikus magatartásával is kitűnt. Faragó Géza pezsgőt népszerűsítő plakátján egy ilyen elegáns világfi tűnik fel, aki a mulatozás utáni reggeli ábrázatával mered maga elé. Míg Anglia divatja a dandy férfiak számára irányadó volt, a nők Párizs szalonjaiban fellelhető ruhákban keresgéltek az ideál után. Ezzel párhuzamosan azonban a földhöz ragadt, de szintén stílusos polgárság is egyre nagyobb teret hódított magának. A plakátok gyakran ábrázolták őket újsággal a kezükben, ezzel is kifejezve a művelt és tájékozott ember képét.

A Székesfővárosi Állatkert bemutatója különleges színt visz a kiállításba, hiszen témája lehetőséget ad arra, hogy elmerengjünk az akkori fiatalok randevúzási szokásain. Figyelembe véve a kor szigorú erkölcsi normáit, otthon nem volt lehetőségük a közel kerülésre. Az állatkertet népszerűsítő plakáton a következő szavak olvashatók:

Nyitvatartásunk reggel 8 órától egészen éjjel 2-ig terjed. A belépés díja mindössze 1 K, azonban csütörtökön és vasárnap ez az összeg 60 forintra emelkedik. Este a belépő ára 20 forint. Várunk szeretettel!

Nem nehéz észrevenni, hogy a hajnali órákig tartó nyitva tartás és az esti kedvezményes belépő árak célja, hogy a szerelmespárok számára vonzóbbá tegyék az intézményt.