A gyermekkori leégéseknek komoly és tartós hatásai lehetnek. A bőr a gyermekkorban különösen érzékeny, és a napfény káros sugarai hosszú távon bőrproblémákhoz, például korai öregedéshez vagy akár bőrrákoz is vezethetnek. Éppen ezért fontos, hogy a szülők

A 2000-es évek óta drámai mértékben, körülbelül megduplázódott a bőrrákos esetek száma Magyarországon, évente közel háromezer új diagnózissal és sajnálatos módon 300 halálesettel járva. Bár a gyermekkorban előforduló bőrrák ritka, a fiatal bőr intenzív UV-sugárzásnak van kitéve, ami hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) a Melanomanap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón az Euromelanoma nemzetközi kampány részeként hangsúlyozta a gyermekkori bőrvédelem fontosságát és a megelőzés szerepét.

Az elmúlt két évtized során világszerte, így hazánkban is, drámaian megnőtt a melanomás betegek száma. Míg a 2000-es évek elején évente csupán 1200-1400 új esetet regisztráltak, addig napjainkra ez a szám már közelíti a 3000-et. A bőrgyógyászok hangsúlyozzák, hogy az innovatív kezelési lehetőségek megjelenése hozzájárult a halálozási arány csökkenéséhez, azonban sajnálatos módon évente 300-400 magyar ember még mindig életét veszti a betegség következtében.

"Az egészséges barnaság mítosza valójában nem létezik, mivel az UV-sugárzás a melanoma, a legrosszabb kilátásokkal bíró bőrdaganat legfőbb kockázati tényezője. A tudatos napozás elkerülése és a napvédelmi szokások betartása már gyermekkorban is rendkívül fontos" - hívta fel a figyelmet Wikonkál Norbert, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. Az ausztrál "Slip! Slop! Slap!" kampány, amely az 1980-as években indult, a gyerekkori prevenció példaképe. Az országban a melanoma komoly népegészségügyi problémát jelent, mivel a helyi lakosság körében 13-szor nagyobb a kialakulásának valószínűsége a nemzetközi átlaghoz képest. "A világos bőrű brit állampolgárok Ausztráliába való költözése óta drámai mértékben megnőtt a bőrdaganatok előfordulása, ezért már az iskolás gyermekeket is fényvédelmi ismeretekkel látják el" - tette hozzá a professzor.

Baltás Eszter egyetemi docens, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy ennek eredményeként már megfigyelhető az incidencia csökkenése bizonyos korosztályokban. A hosszútávú adatok igazolják, hogy azoknál, akik gyerekkortól kezdve következetesen védekeznek az UV-sugárzás ellen, akár 30 százalékkal csökken felnőttkorban a melanoma kialakulásának az esélye.

A bőrgyógyász elmondta, hogy annak idején Magyarországon alkalmi jelleggel a strandokon végeztek melanomaszűréseket, de már régóta csatlakoztunk az egyik legnagyobb betegségmegelőző 33 többségében európai és néhány tengerentúli országot tömörítő Euromelanoma kampányhoz. A primer és szekunder prevenciós programok mellett nagyívű kutatásokat végeznek többek között a napozás és szoláriumozás hosszú távú hatásairól. Előrejelzések szerint akár 40 százalékkal is nőhet Európában a bőrrákos esetek száma, ha nem történnek hatékony megelőző lépések. Eddig 500 ezer ember napozási szokásaira és annak következményeire vonatkozó adatot gyűjtöttek, köztük 23 ezer magyar válaszolt a nemzetközi felmérés kérdéseire.

Baltás Eszter aggasztó adatokat tárt fel a magyar lakosság körében: a felmérésben részt vevők 35 százaléka tapasztalt súlyos, hólyagos napégést, míg 17 százalék szolárium használatára adta a fejét, közülük körülbelül 4000 ember rendszeresen látogatja a szoláriumot. "Sokan már több mint egy évtizede élnek e káros szokással, miközben a fényvédő használata egyáltalán nem javul" – emelte ki. A visszajelzésekből kiderült, hogy csupán kevesen, és a szükségesnél sokkal rövidebb ideig védekeznek a nap káros hatásai ellen. A szakértő olyan széles spektrumú, 50 faktoros napvédő készítményeket javasol, amelyek védelmet nyújtanak az UVB és UVA sugarak ellen egyaránt. Fontos, hogy a védőkrémet kétóránként, valamint fürdést követően is érdemes újra alkalmazni. Elmondása szerint a szűrésen részt vevők 30 százaléka egyáltalán nem használ fényvédőt napozás közben, míg 40 százalék a szabadtéri aktivitások során sem tekinti fontosnak a védekezést.

A szabadtéren dolgozók, a rendszeres szoláriumozók, a világosbőrűek, a sok anyajeggyel rendelkezők, 50-65 év közötti férfiak a melanoma előfordulásának szempontjából kockázati csoportnak számítanak, ezért számukra kiemelten fontos a rendszeres vizsgálat

- A szakértők hangsúlyozták.

Lengyel Zsuzsanna, az egyetem docense és az MDT vezetőségi tagja, hangsúlyozta, hogy bár a bőrrák előfordulása a gyermekek körében viszonylag alacsony, a teljes élet során elszenvedett UV-expozíció jelentős része, akár 25-80 százaléka is, 18-21 éves kor előtt következik be. Tudományos kutatások rámutatnak arra, hogy már egyetlen súlyos, hólyagos napégés gyermekkorban drámaian növelheti a melanoma későbbi kialakulásának kockázatát. A szakértő kiemelte, hogy ezért elengedhetetlen a kora gyermekkori oktatás, amelyben a pedagógusok kulcsszerepet játszhatnak, hiszen ők közvetve a szülőkre is hatással lehetnek.

Mint megemlítette, egy kelet-magyarországi kutatás is rámutat arra, hogy szükség lenne a gyerekek fényvédelemmel kapcsolatos oktatására. Az akkori felmérésben résztvevő

Mindezek hosszú távon jelentősen fokozhatják a melanoma kockázatát - hívta fel a figyelmet a szakértő, aki hangsúlyozta, hogy ez a tendencia nem mutatott javulást. Nemrégiben végzett felmérésük is megerősíti ezt a megállapítást.

2021-ben öt bölcsőde és 16 óvoda 153 munkatársát kérdezték meg arról, hogy alkalmaznak-e fényvédelmi szabályokat, például, hogy 10-13 óra között nem engedik-e a gyerekeket napra. Emellett azt is felmérték, hogy tisztában vannak-e az UV-sugárzás hosszú távú hatásaival. A kutatás után egy 30-40 perces oktatást tartottak, majd egy év elteltével visszatértek az intézményekhez, hogy ellenőrizzék, mennyire sikerült beépíteniük az új ismereteket a mindennapi gyakorlatba.

A kalap használata ugyan javult, de a változás mértéke nem volt jelentős; ennek ellenére igyekeztek fokozni az árnyékolás hatékonyságát.

- Javasolta Lengyel Zsuzsannak, aki hangsúlyozta, hogy a köznevelési intézményekben érdemes lenne egy olyan protokollt kidolgozni, ami elősegítené a fényvédelem szokássá válását. A kisgyermekek védelme érdekében nem csupán a fejfedő viselése, hanem a teljes testet takaró, légáteresztő ruházat használata is fontos, hiszen a bőr védelmi funkciója csak egyéves kor után fejlődik ki. Ezt figyelembe kell venni, hogy hatékonyan óvhassuk őket a nap káros sugaraitól.

A Stop Melanoma Alapítvány számos innovatív edukációs kampányban vesz részt, és ahogy Némethné Kulcsár Adél, az alapító-elnök hangsúlyozta, a gyerekek figyelmének megragadásához ma már más módszerek szükségesek, mint két évtizeddel ezelőtt. Kiemelte az Apajegy című rövidfilmet, amely a 30-as éveiben járó rendező személyes harcát mutatja be a fejlődő melanómával. Ez az alkotás nemcsak hazai, hanem nemzetközi filmfesztiválokon is óriási sikert aratott. Június 1-jén egy új applikációt is indítanak, amely a kisiskolások számára készült, és játékos formában tanítja meg őket a fényvédelem fontosságára. Az óvodáskorú gyermekek számára pedig egy mesekönyvet készítenek, amelyet pedagógusok közreműködésével alkottak meg.

Szókovács-Vajda Szilvia, a Magyar Melanoma Alapítvány alapító-elnöke hangsúlyozta, hogy az online betegcsoportjaik tapasztalatai alapján még mindig sok tévhit él a melanomával kapcsolatban. Sok ember, aki gyanús bőrelváltozást észlel, nem mer orvoshoz fordulni, mert tart a rákdiagnózistól. Pedig a melanoma korai szakaszában jól kezelhető betegség, és fontos, hogy időben szakmai segítséget kérjünk - figyelmeztetett. Egy hazai kutatás eredményei szerint a melanomás betegek egyharmada több mint egy évvel a bőrprobléma észlelése után keres fel orvost.

Az MDT vezetőségi tagja hangsúlyozta, hogy a korai felismerés döntő jelentőségű. A statisztikai adatok szerint, ha a melanomát időben felfedezve, az ötéves túlélési arány akár a 98 százalékot is elérheti. Wikonkál Norbert ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a terápiák fejélődésével már az előrehaladottabb eseteknél is hatalmas előrelépések történtek. A betegek felénél áttét megakadályozására vonatkozó kezelést, másik felénél immunterápiát alkalmaznak, mindezzel krónikus szinten redukálható a betegség. "Egészen más szemléletet követünk 2011 óta"- mondta a professzor. Baltás Eszter hozzáfűzte, korábban az előrehaladottabb stádiumban felfedezett betegek 3 százaléka volt életben 5 év után, most 50 százalék a tízéves túlélés.