Izrael aktívan tárgyal az Egyesült Államokkal, hogy lehetőséget biztosítson az orosz katonai bázisok fenntartására Szíriában.
A Reuters hírügynökség értesülése szerint Izrael zárt ajtók mögött azt kérte az Egyesült Államoktól: járuljanak hozzá ahhoz, hogy Oroszország megtarthassa a szíriai katonai bázisait. Az orosz katonák helyzete azt követően vált kérdésessé a közel-keleti országban, hogy 2024 végén a szír lázadók elűzték az ország addigi vezetőjét, a Moszkva szövetségesének számító, Oroszországba menekített Bassár el-Aszadot. Mindeközben az Egyesült Államok közölte, hogy felgyorsítsa az Izraelnek szánt fegyverszállítások, mert az országnak nagy szüksége lehet még az eszközökre.
Izrael aktívan lobbizik az Egyesült Államoknál annak érdekében, hogy Szíria továbbra is gyenge és decentralizált maradjon. Ennek egyik módja az orosz katonai bázisok fenntartása az ország területén, ami lehetővé teszi az orosz fél számára, hogy mérsékelje Törökország egyre növekvő befolyását Szíriában. A Reuters cikke szerint, ha ezek az információk helytállóak, akkor különösen figyelemre méltó, hogy évekkel ezelőtt, Donald Trump első elnöksége alatt, 2019-ben az orosz csapatok éppen az amerikaiak által elhagyott katonai létesítményekbe vonultak be Szíriában.
A hírügynökségnek négy, az izraeli törekvéseket ismerő forrás beszélt erről, akik anonim módon nyilatkoztak az ügyről. Állításuk szerint az izraeli vezetés közölte Washingtonnal, hogy
A lobbitevékenység egy alaposan megtervezett kampány keretében zajlott, amelynek célja az amerikai politikai döntéshozók befolyásolása volt. Február folyamán Izrael több washingtoni találkozón vett részt, ezt követően pedig az amerikai kongresszus képviselőivel folytatott megbeszéléseken osztotta meg álláspontját az Egyesült Államok vezető tisztségviselőivel – állították három amerikai forrás, valamint egy negyedik, a megbeszéléseket jól ismerő személy a Reuters hírügynökségnek. A nyilatkozók közül ketten arra is felhívták a figyelmet, hogy Izrael a legfontosabb kéréseiket egy hivatalos jegyzék formájában is eljuttatta több amerikai vezetőhöz.
A tárgyalásokkal összefüggésben két forrás egy érdekes részletet osztott meg: amikor az izraeli tisztviselők Oroszország állandó jelenlétét kedvező színben próbálták feltüntetni,
Az izraeli tisztviselők viszont "kőkemények" maradtak, és határozottan ragaszkodtak ahhoz, hogy a valóság nem ezt tükrözi.
Izrael a nyilvánosság előtt is jelezte bizalmatlanságát a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista mozgalommal szemben, amely a Bassár el-Aszadot megbuktató hadjáratot vezette, és amely a tavalyi év végén átvette Szíria vezetését. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt vasárnap kijelentette: Izrael nem fogja eltűrni a HTS vagy más, az új hatalomhoz kötődő erők jelenlétét Dél-Szíriában, és a terület demilitarizálását követelte.
El-Aszad leváltását követően Izrael jelentős légi támadások sorozatát indította el a szíriai katonai támaszpontok ellen, miközben az ENSZ által ellenőrzött demilitarizált övezetbe is erőket vezényelt. A hét elején ráadásul Damaszkusztól délre is célzott csapásokat intézett különböző katonai létesítmények ellen.
Aron Lund, a Century International amerikai kutatóközpont szakértője a Reutersnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Izrael legfőbb aggodalma az, hogy Törökország beavatkozik, és támogatja az új szíriai iszlamista rezsimet. Ennek következményeként ez a rezsim potenciálisan a Hamász és más militáns csoportok működési bázisává válhat.
A hírek forrásai alapján...
Az amerikai elnök Szíriáról keveset nyilatkozott, így bizonytalanság van például azzal kapcsolatban is, hogy fenntartják-e a Szíriával szembeni szankciókat, illetve hogy Szíriában maradnak-e az ország északkeleti részén állomásozó amerikai katonák.
Aron Lund véleménye szerint Izrael előtt kedvező lehetőségek állnak, hogy formálja az amerikai közvéleményt, hiszen Trump adminisztrációja kifejezetten támogató viszonyt alakított ki a zsidó állammal. Az elemző rávilágított, hogy "Szíria jelenleg szinte észrevétlen Trump politikai horizontján. A kérdés alacsonyabb prioritást élvez, és egy politikai űr keletkezett, amelyet ki kell tölteni."
Közben a hírek szerint Szíria új vezetése tárgyalásokat kezdett Oroszországgal a katonai bázisok jövőjéről. Ezzel szemben Izrael lobbitevékenysége teljesen más irányba mutat, mint Szaúd-Arábia, egy másik fontos amerikai szövetséges. Az arab monarchia az utóbbi hetekben azt kérte, hogy Washington és Brüsszel enyhítse a nyugati szankciókat Szíria stabilitásának növelése érdekében.
Közben Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov kedden Törökországba látogatott. Egy török kormánypárti forrás a Reutersnek elmondta, hogy a török vezetés részben azért fogadta Lavrovot, hogy biztosítékokat kapjanak a török érdekeket fenyegető lehetséges izraeli vagy amerikai-izraeli lépések ellensúlyozására.
Marco Rubio külügyminiszter aláírta azt a rendelkezést, amelynek célja az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítások gyorsítása. Ezt a külügyminisztérium Washingtonban jelentette be az MTI híre szerint.
Marco Rubio rámutatott, hogy mióta a Trump-kormány hivatalba lépett, körülbelül 12 milliárd dollárnyi fegyvereladást hagytak jóvá az amerikai jogszabályok keretein belül, amelyek a külföldi katonai szállításokat szabályozzák. A gyorsított fegyverszállítási intézkedések mögött a külügyminisztérium azt az indokot említette, hogy az új adminisztráció célja a Biden-korszakban bevezetett feltételek eltörlése, amelyek "alaptalan és politikai jellegű kitételekhez kötötték Izrael katonai támogatását egy olyan időszakban, amikor szoros szövetségesünk a túléléséért küzdött egy többfrontos háborúban Irán és a vele összefonódó terrorcsoportok ellen."
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a jövőben is mindent megtesz, hogy támogassa Izrael biztonságának megőrzését, minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva.
