2025-ben jelentős értéket képviselhet egy vidéki ház vagy lakás: most érdemes kivárni, aki okosan tervez? - Pénzcentrum

A vidéki ingatlanpiac dinamikusan fejlődik, hiszen tavalyhoz képest közel 15%-os növekedést mutatott az adásvételek száma. A fővároson kívüli területeken az otthonteremtés költségei átlagosan 39,1 millió forintra emelkedtek, ami körülbelül 5 millió forintos drágulást jelent. A négyzetméterárak emelkedése is figyelemre méltó, hiszen a szakértők szerint ez a növekedés 13-14% között mozog. Az ingatlanvásárlás során az átlagos négyzetméterár már meghaladja a 466 ezer forintot. A használt téglaépítésű lakások esetében idén már 2,1 millió forintos négyzetméterárat is elértek. Érdekes, hogy nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is egyre több panellakásért fizetnek millió forint feletti árat négyzetméterenként a vevők.

"2024-ben az ingatlanpiac jelentős változáson ment keresztül, amely a tavalyi évhez viszonyítva közel 30%-os tranzakciószám-növekedést eredményezett a fővárosban. De nemcsak Budapestre jellemző ez a tendencia, hiszen a vidéki régiók is aktívan részt vettek a vásárlási lázban, hiszen itt is 14-15%-kal több adásvétel történt az előző évhez képest." - kezdte Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese az értékesítési trendek elemzését. Az erős kereslet természetesen az árak emelkedését is magával hozta, országos szinten. Az ingatlanközvetítő által nyújtott adatok alapján, az idei évben értékesített vidéki ingatlanok esetében, az összes ingatlantípust figyelembe véve – legyen az új vagy használt, ház vagy lakás – az otthonteremtésre fordított átlagos összeg 2023-hoz képest 5 millió forinttal, 39,1 millió forintra nőtt. Az átlagos négyzetméterár is hasonló mértékben emelkedett, 13-14%-os drágulás után meghaladóan 466 ezer forint/m² értéket ért el.

A legkeresettebb vármegye a budapesti agglomerációt is magában foglaló Pest volt, a vidéki adásvételek csaknem negyede itt köttetett. Pest vármegyében volt a legkiemelkedőbb az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg, amely az összes ingatlantípus figyelembevételével 56 millió forint volt, ezért a pénzért átlagosan 100 m2-es élettérrel rendelkező otthonokat vásároltak, négyzetméterenként tavalyhoz képest 12%-os drágulás után, 560 ezer forintos átlagáron. Baranyában 34,3 millió forintos átlagos kiadást jelentett a 76 négyzetméteres otthonok megvásárlása, négyzetméterenként 450 ezer forintot kóstáltak az ingatlanok a területen, ami 15%-os emelkedést jelez 2023-hoz képest. Ennél enyhébb mértékben, 5%-kal, 407 ezer forintra növekedett az átlagos egységár Bács-Kiskun vármegyében, ahol 84 négyzetméteres ingatlanra átlagosan 34,1 millió forintért szerződtek a cég ügyfelei.

Az otthonteremtés költségei terén Hajdú-Bihar vármegye idén a második helyen végzett, ám négyzetméterárak szempontjából rekorder lett, hiszen itt egy élhető, 74 négyzetméteres ingatlan átlagos vételára 47,8 millió forintot tett ki. Az ingatlanközvetítő szakértők megfigyelése szerint a tavalyi évhez viszonyítva a négyzetméterárak 19%-kal emelkedtek, így egy négyzetméter átlagosan 645 ezer forintba került a régióban. A legalacsonyabb átlagos négyzetméterárakat Nógrád, Tolna, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék kínálják, ahol az árak 209-287 ezer forint/m2 között mozognak. Ezen területek mellett Borsod-Abaúj-Zemplén is kedvező lehetőségeket nyújt, így ezekben a vármegyékben 16,6-23,2 millió forintért már elérhetőek az átlagosan 64-90 négyzetméteres otthonok.

A vidéki ingatlanpiacon a családi házak négyzetméterárai terén tapasztalható volt a legmarkánsabb, 14%-os emelkedés. A vásárlók átlagosan 390 ezer forintot fizettek a saját kerttel rendelkező ingatlanokért. Ezzel szemben a téglaépítésű lakások ára is növekedett, hiszen 13%-os emelkedést követően mostanra 607 ezer forint körüli összegért cserélnek gazdát. A panellakások esetében a drágulás a legkisebb mértékű volt, mindössze 11%-kal, így ezek átlagos négyzetméterára 542 ezer forintra rúg.

Érdekes jelenség, hogy manapság a főváros határain túl, vidéken is megfigyelhető a millió forintos egységáron kínált házgyári lakások megjelenése. Az agglomerációs települések, a Balaton körüli területek, valamint Debrecen, amely a fővárosi albérleti árakat idézi, szintén vonzó célpontokká váltak a befektetők számára, különösen a jó állapotú vagy felújított ingatlanok esetében - emelte ki a szakértő. A legmagasabb négyzetméterár, 1,05 millió forint, egy gödöllői panel lakásért került kifizetésre, amelynek 59 négyzetméteres alapterületét a vevő alku nélkül, az irányárért vásárolta meg. A legnagyobb vételárat pedig egy debreceni, 83 négyzetméteres, kiváló állapotú panellakásért fizettek, amelyért 65 millió forintot adtak. Ezzel szemben Salgótarjánban már 6 millió forintért is lehetett kisebb méretű, 28 négyzetméteres panelhez jutni. A legalacsonyabb négyzetméterár viszont 128 ezer forint volt, amelyet egy felújításra szoruló, 59 négyzetméteres lakásért fizettek Komlón.

Nem maradhatnak ki a felsorolásból a téglaépítésű ingatlanok legjei sem: a használt ingatlanok között a legmagasabb négyzetméterárat, 2,1 millió forintot egy 25 négyzetméteres, lakható házért fizettek Pest vármegyében, a fővárosi agglomeráció északnyugati szektorának egyik népszerű településén, de négyzetméterenként közel ennyit ért egy vevőnek egy siófoki, nagyon jó állapotú, 93 négyzetméteres lakás is. A két legmagasabb, 430-440 millió forintos vételár pedig egy győri és egy szentendrei tranzakció során került a szerződésbe. A lokáció merőben eltérő, azonban a két ingatlanban közös pont a 330-350 négyzetméteres alapterület, valamint a mai igényeknek megfelelő kifogástalan esztétikai és műszaki állapot.