A kormánypárti elnökjelölt számára komoly kihívást jelenthet a román költségvetés kritikus állapota, amely várhatóan rányomja a bélyegét a politikai ambícióira.

A hiánycsökkentő kiadáslefaragások, és a nyomukban fellángoló ellenzéki kritikák rontják Crin Antonescu esélyeit, aki igyekszik is elhatárolódni a kormánykoalíció pártjaitól.

Románia jelenleg az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányával küzd, amely tavaly a bruttó hazai termék 8,65 százalékát tette ki. Az ország ezért az Európai Bizottságtól kérte, hogy engedélyezze számára, hogy ezt a hiányt hét éven belül 3 százalékra csökkentse. A cél elérése érdekében Bukarest vállalta, hogy csökkenti a költségvetési kiadásokat, valamint növeli a bevételeket, amelyhez az adókedvezmények megszüntetése is hozzájárul. Ez a lépés azonban jelentős hatással lesz az idei év költségvetésére is – számolt be az Euractiv.

A 2025-ös költségvetés és annak végrehajtása kulcsfontosságú Románia pénzügyi stabilitása szempontjából. Az S&P január 24-én negatívra változtatta Románia kilátásait, miután a Fitch is hasonló döntést hozott decemberben.

A költségvetést eredetileg 2024 végén kellett volna elfogadni, de jóváhagyását elhalasztották, hogy ne befolyásolja az elnök- és parlamenti választásokat. Azonban az elnökválasztás megismétlését rendelték el, amit májusban tartanak majd. A Tánczos Barna pénzügyminiszter által "óvatosnak" nevezett költségvetés így kockázatot jelent a kormánypártok által támogatott jelöltre.

A 2024. december 1-jén megrendezett romániai parlamenti választások során a balközép Szociáldemokrata Párt (PSD) kiemelkedő teljesítményt nyújtva 22 százalékos szavazati arányt ért el, így megszerezte a győzelmet. A második helyen a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) állt 18 százalékkal, míg a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13,2 százalékot kapott. A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 12,4 százalékkal következett, őket a jobboldali populista S.O.S. Románia 7,4, a centrista-zöld Fiatal Emberek Pártja (POT) 6,5, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,3 százalékos eredményei követték. Ezen pártok sikeresen átlépték az 5 százalékos bejutási küszöböt, míg a választásra jogosult szavazók közül 48,3 százalék döntött a részvétel mellett.

A választások után Klaus Iohannis államfő ismét Marcel Ciolacut, a PSD elnökét bízta meg a kormányalakítással. Az új koalíciós kormányban a PSD, a PNL és az RMDSZ vesz részt. Az RMDSZ két minisztériumot kapott: Cseke Attila vezeti a fejlesztési tárcát, míg Tánczos Barna a pénzügyminisztérium élére került. Az új kormány hivatalos programja a gazdasági stabilitás megteremtésére, az európai uniós források hatékony felhasználására és az infrastrukturális fejlesztésekre összpontosít. Emellett kiemelt cél a jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni küzdelem.

A kormány által múlt szombaton jóváhagyott 2025. évi állami költségvetési tervezetben a gazdasági növekedés ütemét 2,5 százalékra, az éves inflációt pedig 4,4 százalékra becsülik, miközben a GDP-arányos költségvetési hiány 7 százalékra rúg – számolt be róla a Maszol. A költségvetés előrejelzése szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 28,3 milliárd euróra, a GDP 7,4 százalékára emelkedik, míg a külkereskedelmi mérleg hiánya a GDP 9,2 százalékát teszi ki – tette hozzá a Krónika. A pénzügyminisztérium szerint a költségvetés bevételei 667,523 milliárd lejre (jelenlegi árfolyamon 1 lej körülbelül 80 forint) rúgnak, ami a GDP 34,9 százalékát jelenti, míg a kiadások 802,170 milliárd lejt, a GDP 41,9 százalékát képviselik. Az államadósság maximális mértékét a bruttó hazai termék 58,5 százalékában határozta meg a kormány.

A költségvetési bevételek legfontosabb forrásai közé tartoznak a társadalombiztosítási járulékok, amelyek az összes bevétel 30,8%-át teszik ki. Ezt követi az áfa, amely a bevételek 20,4%-át generálja, valamint az európai uniós támogatások, amelyek aránya 13,1%. A bér- és jövedelemadó szintén jelentős, a bevételek 8,5%-át képviseli. A költségvetési kiadások terén a legnagyobb részesedéssel a szociális segélyek bírnak, amelyek az összkiadások 30,2%-át képezik. Ezen kívül a személyi juttatások 21,1%-ot, míg a beruházások 18,7%-ot tesznek ki a kiadási struktúrában.

A bérek növekedése az állami és a magánszektorban egyaránt 6,1 százalékra lassul a tavalyi 14,4 százalékos növekedéshez képest. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása következtében idén lassul a lakosság reálkeresetének növekedése, ezért a magánfogyasztás csak 2,5 százalékkal bővül.

A 2025-re tervezett állami befektetések a bruttó hazai termék (GDP) 7,9 százalékát fogják kitenni, ami jelentős emelkedést jelent a tavalyi 6,7 százalékhoz képest. A védelmi költségek a GDP 2,23 százalékára nőnek, szemben a korábbi 2,18 százalékos szinttel. Az ipari szektor mérsékelt, mindössze 0,5 százalékos növekedésre számít, míg az infrastrukturális fejlesztések folytatásának köszönhetően az építőipar 4,8 százalékos bővülésre számíthat. A gazdasági növekedés motorját továbbra is a szolgáltatások adják, amelyek teljesítménye 2,5 százalékkal fog javulni. Ezen kívül a mezőgazdasági szektor növekedését 3,9 százalékra prognosztizálják a jelentés alapján.

A költségvetési törvény vitája a parlamentben szerdán és csütörtökön zajlott, ahol a képviselők összesen 60 módosító javaslatot hagytak jóvá, mielőtt véglegesen elfogadták volna a jogszabályt.

Cseke Attila csütörtöki Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy bár a költségvetés nem képes minden vágyunkat teljesíteni, de senkitől nem von el semmit. Megerősítette, hogy garantálják a bérek és nyugdíjak kifizetését, folytatják a fejlesztéseket, és szigorú költségvetési politikát alkalmaznak az állam működésében.

Az egyik fontos lépés a közszolgáltatások költségeinek csökkentésére a közszférában dolgozók létszámának csökkentése. Az elbocsátások tegnap kezdődtek a Szenátusban, ahol az új liberális elnök, Ilie Bolojan, szembesült az alkalmazottak heves tiltakozásával. A Képviselőház szerdán szintén rábólintott a létszámcsökkentésekre. Hasonló intézkedések várhatóan a minisztériumokban is megvalósulnak. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter azonban a parlamenti vitában világossá tette, hogy "a minisztériumból és annak alárendelt intézményeiből senkit sem fog elbocsátani az országban."

A pénzügyminiszter szerdán "óvatos bevételnövekedésről" beszélt.

A közszolgáltatások terén tapasztalható elégedetlenség mellett a magánszektor is aggodalmát fejezi ki. A decemberi intézkedések következtében megszűntek az adókedvezmények a mezőgazdaság, az építőipar és az informatikai szektor munkavállalói számára, ami jelentős terhet rótt a kis- és középvállalkozásokra is, hiszen adókötelezettségeik növekedtek.

Az intézkedések elfogadása után számos tiltakozás bontakozott ki, beleértve egy munkabeszüntetést is, amely szerdán zajlott a bukaresti metró munkatársai körében. Ezen események mellett egyre több ellenállásra lehet számítani a következő hónapok során.

A kormánykoalíció által támogatott elnökjelölt, Crin Antonescu, a PNL korábbi elnöke, igyekszik elkerülni az intézkedések részletes kommentálását. Nyilvános megjelenései során független jelöltként próbálja pozicionálni magát, noha hivatalosan már megkapta a kormánykoalíció teljes támogatását, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) két héttel ezelőtti rendkívüli kongresszusán szavaztak meg. A 65 éves Antonescu jelöltségét korábban már kézhez vette a PNL és az RMDSZ is. "Ez egy szép barátság kezdetét jelentheti" - fogalmazott Antonescu a kongresszuson – számolt be róla az Euractiv.

Múlt szerdán viszont eltérő véleményt fogalmazott meg: "Ezeket a két pártot, a PSD-t és a PNL-t, nem képviselem és nem támogatom" - nyilatkozta az Europa FM-nek.

A történelemtanárból lett politikus egy évtizednyi politikai mellőzöttség után lett a PSD és a PNL közös jelöltje - egy stratégiai lépésként, hogy elkerüljék az előző választások kudarcát. A legutóbbi elnökválasztáson - amelyet az Alkotmánybíróság érvénytelenített - a két párt külön jelölteket indított, akik nem jutottak be a második fordulóba.

A PSD-PNL koalíció legfőbb célja, hogy megakadályozza Călin Georgescut - a politikai kívülállót, aki a tavaly novemberi elnökválasztás később megsemmisített első fordulóját meglepetésre megnyerte, és jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat - abban, hogy elfoglalja a Cotroceni-palotát.

A szociáldemokrata Ciolacu és Antonescu élesen bírálta Georgescu EU- és NATO-ellenes retorikáját. "Istentelenség bölcsességet keresni Oroszországban" - mondták, hangsúlyozva, hogy Románia nem engedheti meg magának a semlegességet.

Bár a PSD a szociáldemokrata (S&D) frakció tagjaként tevékenykedik az Európai Parlamentben, a vasárnapi kongresszus során az ultrakonzervatív retorika dominált.

Ciolacu megjegyezte, hogy Európa egyik legnagyobb problémája, amely az elégedetlenség forrása, a progresszív eszmék erőszakos elterjesztése volt. "Olyan helyzetbe kerültünk, ahol már suttogva kell kifejeznünk a véleményünket, hogy elkerüljük mások megbántását" – tette hozzá. Figyelmeztetett arra is, hogy Európa "már régóta ideológiai, demográfiai és ipari visszafejlődésen megy keresztül", és olyan politikák bevezetését szorgalmazta, amelyek elősegítik az ipar fellendülését, csökkentik a bürokratikus terheket és mérséklik az energiaköltségeket.

Antonescu hasonló véleményeket osztott meg, amikor azt mondta: "Nem szeretnék olyan országot, ahol egyik héten heteroszexuális, a másikon pedig homoszexuális felvonulás zajlik. Mindenkinek joga van a magánéletéhez, és ezt felvonulások nélkül kellene megoldani." E kijelentései különösen figyelemre méltóak, tekintettel arra, hogy Romániának a 2023-as Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése értelmében jogilag el kell ismernie az azonos nemű párok kapcsolatait.

Antonescu kijelölése komoly felháborodást váltott ki a PSD egykori vezetőjéből és volt miniszterelnökből, Victor Pontából, aki jelenleg Ciolacu tiszteletbeli tanácsadójaként tevékenykedik.

Ponta kijelentette, hogy a román nép radikális átalakulásra vágyik, és jelenleg Călin Georgescu az egyetlen jelölt, aki ezt az elképzelést képviseli. Ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy ő is ringbe száll az elnökválasztáson. Antonescut "a múlt emberének" titulálta, miközben saját kampányának mottóját is megosztotta: "Románia az első!"

Ebben a környezetben a költségvetési kiadások csökkentése és az adóemelő intézkedések következetes végrehajtása olyan helyzetet idézhet elő, amely ismételten felerősíti az elitellenes elnökjelöltek népszerűségét. Antonescu számára nem egyszerű a helyzet, ahogy Románia számára sem.