Parlament: A készpénzhasználat ezentúl alkotmányos jogként van elismerve, és az MNB számára tilos alapítványok létrehozása.
Dömpingszerűen fogadja el a parlament az elmúlt időszak beterjesztéseit, indítványait, összeszedtük a gazdaságot érintő szavazások eredményeit.
A települések önazonosságának és az állampolgárság felfüggesztésének kérdései mellett a parlament a készpénzhasználat törvényi kereteit is átformálta, így ez a jogi forma immár alkotmányos védelmet élvez. A négy jogszabályt érintő módosítás preambuluma hangsúlyozza: "Magyarországon a készpénzhasználatot alkotmányos jognak tekintjük. A készpénz nem csupán egy törvényes fizetőeszköz, hanem a készpénzhasználati jog védelme a személyes szabadság, az adatvédelem és a társadalmi igazságosság alapvető pillére. Ez biztosítja az emberek számára, hogy szabadon választhassanak a különböző fizetési lehetőségek közül."
A vita során elhangzott, hogy bár az elektronikus pénzforgalom alapvető a gazdaság működésében, a készpénzhasználat korlátozása nem lehet cél, és az is felmerült, hogy a magyarok továbbra is preferálják a készpénzes fizetést. A bankok és a kereskedők már nem örülnek annyira ennek a döntésnek, ráadásul a gazdaság kifehérítését célzó törekvéseket is megakaszthatja.
A Parlament módosította a fogyasztóvédelmi, kereskedelmi és szolgáltatási törvényeket, hogy megvédje a készpénzhasználathoz való jogot. Ezen változtatások keretében hangsúlyozták, hogy a földtulajdon átruházása és az ingatlanvásárlás során a szerződésben megadott ellenérték készpénzes teljesítése is megengedett.
A parlament jóváhagyta a rezsiszámlákra vonatkozó, közszolgáltatói számlaképről szóló törvény módosítását, melynek célja a fogyasztók számára nyújtott "rezsicsökkentéssel összefüggő világos és megbízható tájékoztatás" erősítése. Továbbá, a veszélyhelyzeti jogszabályalkotás keretein belül létrejött átmeneti lakossági sávhatárokat érintő rezsibox-rendelkezések most törvényes keretet kapnak.
A módosítás értelmében a jövőben a rezsicsökkentés nélkül fizetendő energiaáron a lakossági sávhatár feletti háztartási piaci árakat értik majd referencia árként, nem pedig a 2022-es piaci árakat. Ennek visszásságairól itt írtunk részletesen.
A parlament 132 szavazattal, 29 ellenző és 25 tartózkodó voks mellett elfogadta azt a javaslatot, amely megtiltja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára, hogy vagyonkezelő alapítványt alapítson. Ezen kívül a jegybank által létrehozott alapítványok nem folytathatnak gazdasági tevékenységet, így nem végezhetnek befektetési vagy vagyonkezelési feladatokat, valamint nem bonyolíthatnak le különféle pénzforgalmi ügyleteket sem.
Az államháztartásról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosítása arra is lehetőséget teremt, hogy az MNB-ben a korábbi legfeljebb három helyett akár négy alelnököt is kinevezzenek. A jogszabály egyúttal 11 főben határozza meg a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszámát.
A jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy a Magyar Államkincstár devizaalapú kincstári egységes számlát, valamint más devizaszámlákat nyithasson a Magyar Nemzeti Banknál.
Az Országgyűlés 127 igen szavazattal, 46 nem voks ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvény célja, hogy a veszélyhelyzeti jogszabályokat hatékonyan integrálja, egyszerűsítse az adminisztrációs folyamatokat, elősegítse az európai uniós jogszabályok harmonizációját, valamint támogassa a kormány adópolitikai törekvéseit. Ennek érdekében számos módosítást kívánnak bevezetni a jogszabályokba.
Törvényi szintre emelik az extraprofitadókra vonatkozó, veszélyhelyzeti rendeletben meghatározott szabályokat a banki extraprofitadót, a "Brent-Ural" adót, a biztosítási pótadót, valamint a kiskereskedelmi adót érintően.
A személyi jövedelemadózást érintő változások túlnyomórészt technikai jellegűek, és elsősorban a gyermekeket nevelő családok számára bevezetett új kedvezmények miatt váltak szükségessé.
A mikrovállalkozások esetében a foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke jelentős emelkedésen megy keresztül: a korábbi 100 százalékról mostantól 150 százalékra módosul.
Januártól a jogszabályi keretek között emelik a határt, amely az általános forgalmi adó (áfa) alanyi adómentességét érinti: a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra nő a mentességi értékhatár.
A törvénymódosítás egy fontos változást is magában foglal: az általános nyugta-adatszolgáltatás bevezetésének időpontját 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-jére módosítják.
A felsőoktatási intézményekkel vagy a kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény ötven millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.
A mikromobilitás elterjedését segíti, hogy az elektromos vállalati kerékpárok elismert költség-teljesítménykorlátját a javaslat 300-ról 750 wattra emeli.
A társasági adóalap védelme érdekében, ha egy magyar vállalat külföldi céggé alakul át, akkor is kötelező megfizetni a vagyonfelértékelésre vonatkozó társasági adót, függetlenül attól, hogy végleges vagyonmérleg nem készült el. Ezenfelül, ha egy külföldi, határon átnyúló átalakulás keretében Magyarországra érkező jogutód vállalat bejelenti a jogelődje által megszerzett részesedését, akkor jogosulttá válik az ilyen típusú részesedés értékesítésének adómentességére.
Az energiaellátók jövedelemadója idén még mindig 41 százalékon áll, de 2026-ra várhatóan visszatér a korábbi, 31 százalékos szintre.
Ezen felül lehetőség nyílik a cégautóadó-mentesség igénybevételére a polgárőr szervezetek és önkéntes tűzoltók részére, amely a tevékenységükhöz szükséges járműveik fenntartását segíti elő. Emellett az adó- és vámhatósági helyszíni ellenőrzések során papírmentes működésre is áttérnek, így egyszerűsítve a folyamatokat és növelve a hatékonyságot.
Az Országgyűlés 134 igen, két nem szavazattal és 52 tartózkodás mellett az előterjesztő kérésére elhalasztotta a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazását. Az előterjesztés egyebek mellett közlekedési és egészségügyi jogszabályokat módosít.
A parlament 133 igen, 46 nem szavazattal és hét tartózkodás mellett megszavazta a köztársasági elnök által visszaküldött, a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló ki nem hirdetett törvényt. A jogszabályt május 20-án fogadták el a képviselők, Sulyok Tamás köztársasági elnök azonban nem írta alá, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mivel indoklása szerint elfogadására a házszabály megsértésével került sor.
