Parkolás Egerben? Csak az lehet a nyertes, aki a városvezetőnek kedves szavakat suttog!

A legutóbbi egri Közgyűlésen Vágner Ákos polgármester tartott egy figyelemfelkeltő előadást, amely az új parkolási koncepció köré összpontosult. Ezt a tervet már áprilisra beharangozták, de végül csak mostanra sikerült véglegesen kidolgozni. Nem meglepő, hogy a feladat komoly kihívást jelent: Egerben a parkolás szinte mindenkinek problémát okoz, és már évek óta senkinek sem sikerült tartós megoldást találni.

A munka elméletben zajlott, és volt egy kérdőív is, amelyet körülbelül 300-an töltöttek ki. Emellett néhány fórumot is tartottunk egy-két érintett utcában, ahol pár résztvevővel beszélgettünk. Azonban a munkafolyamat részleteiről nem állt rendelkezésre további információ, mivel azt az EVAT Zrt. végezte el.

Így aztán mindenki nagyon várta az eredményt, vagyis Eger új parkolási koncepcióját, amit végül a bizottságok elé tettek június közepén, vagyis az mindenki számára elérhető lett. Mindenki gondolhatta, hogy egy darázsfészekbe fog nyúlni a városvezetés, de ekkorára senki nem számított: a koncepcióról mi is beszámoltunk, a legfontosabb benne a zónák kiterjesztése, az egrieknek 2x1 óra ingyen parkolás, a parkolás díjának országos csúcsra emelése valamint a díjfizetési idő meghosszabbítása. Összefoglalva a reakciókat egyértelmű volt a felháborodás és az értetlenség, gyakorlatilag senkinek nem tetszett a tervezet. Képviselőktől kezdve a civil szervezeteken át az egyszerű egri autósokig mindenkiben csak kérdések merültek fel. Eben a hangulatban érkezett el a Közgyűlés és itt tört el valami csúnyán.

A koncepciót bírálókkal szemben a városvezetés nem tehette meg, hogy nem áll ki a tervezet mellett, mert az súlyos arcvesztés lett volna, illetve lenne (a Fidesztől meg amúgy is távol áll a hátraarc). Azonban ezt a pozícióját a városvezetés igen magas lovon ülve, sokszor azon is fordítva, olyan agresszióval képviselte, ami már minőségi mélység.

ZSAROLÁS főnév -t, -ok, -a A zsarolás általában a zsarol ige által kifejezett cselekvést jelöli, amely során valaki vagy valami nyomást gyakorol egy másik félre, hogy elérjen valamilyen előnyt vagy követelést.

1. Vmely értéknek, főként pénznek kényszerítő helyzetben, erőszakkal való kicsikarása vkitől.

2. (bizalmas, néha túlzó) Erőszakos, tolakodó kérés.

3. Az a tény, hogy vki, (vmi) zsarol. Az a cselekvés, hogy vmit (ki)zsarolnak vkitől.

Szóval a koncepció tárgyalása során eljutottak arra a pillanatra, hogy az Egri Civil Kerekasztal képviselője is szót kapott és felolvashatta az állásfoglalását az ügyben. Azt már korábban lehetett tudni, hogy mindenféle levelek, nyilatkozatok keringenek a városban (a civilektől, de pl. a fertálymesterek is forrongtak maguk között a koncepció miatt) és ezek el is jutottak a városvezetéshez, azok tartalmával tisztában voltak. Ezért aztán Vágner Ákos simán megzsarolta az ECK felszólalóját, hogy amennyiben felszólal azonnal politikai szereplő lesz, és oldalt kell választania! Mivel az ECK levelében megfogalmazottak nem a városvezetés szájíze szerintiek voltak, azonnal támadásnak vették a puszta létét is, holott csak egy állásfoglalást olvastak fel nem pedig emberölésért kirótt 20 év fegyházról szóló épp jogerőre emelkedő ítéletet.

Az önmagában nem kérdés, hogy egy város életében szerepet játszók megszólalása politikai tett. Az más kérdés, hogy a politikából élők ezen mindig megilletődnek aztán megsértődnek, hogy más is mer megszólalni, nemcsak ők. Azonban az, hogy egy szakmai állásfoglalást készítő civil közösséget (az ECK már 30 éve létezik Egerben) egy felszólalás miatt ellenségnek állítja be a város polgármestere az példátlan eset, főleg annak tekintetében, hogy az ECK rengeteg szakmai egyeztetésben volt szereplő és partnere az egri önkormányzatnak abban a 30 évben.

SZÉGYEN [ë v. e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e] A szégyen egy olyan érzelem, amelyet gyakran a hibák, kudarcok vagy társadalmi normák megszegése vált ki. Az ember ilyenkor belső feszültséget érez, és gyakran a többiek véleménye is szerepet játszik ebben az érzésben. A szégyen lehet átmeneti, de néha tartós hatással bír a személy önértékelésére és kapcsolataira. Az érzelem megjelenése számos kultúrában eltérő, de a közös vonás az, hogy a szégyen általában a társadalmi elvárásokkal való összhang hiányából ered.

1. Lelki zavarodottság, megalázottság érzése, abban a tudatban, hogy tetteinket, magatartásunkat az emberek joggal v. jogtalanul, okkal v. ok nélkül lebecsülik, elítélik, kárhoztatják, v. hogy érzületünkben megsértettek bennünket.

2. Vkinek olyan cselekedete, magatartása, tulajdonsága, amely miatt szégyenkeznie kell; szégyellni való dolog.

3. Olyan szituáció, amelyben valakinek kellemetlen érzése támad, és szégyenkezve érzi magát.

Nem kérdés, hogy a fideszes politikusok számára mennyire kínos az eset, de a külső szemlélők számára bizonyára felmerül a szekunder szégyenérzet. Különösen figyelemre méltó Majorosné Juhász Eszter és Hadnagy József nyilatkozatai után. Előbbi értetlenségét fejezte ki, amikor kifejtette, hogy civil tanácsnokként nem tudja felfogni, miért volt szükség a levél felolvasására. Hadnagy József pedig láthatóan próbálta eltorzítani a civil szót, ami még inkább hangsúlyozza a helyzet abszurditását.

Egy civil tanácsnoknak egy másik - ideális körülményekkel megáldott - városban pl. meg kellene kérdeznie hivatalból, (hisz azért is kapja a hatalmas fizetését) a 30 éve a várossal együttműködő civileket, hogy "van itt egy ilyen tervezet, mit szóltok hozzá". Esetleg jóval korábban bevonná őket a tervezési folyamatba. Mintegy összekötő lehetett volna...

A belvárosi rekonstrukció tervezése során, a Habis-érában, számos egyeztetést és workshopot valósítottak meg, melyek során a civilek, képviselők, szakemberek és városházi dolgozók közösen vitatták meg a terveket. Ez nem egy utólagos folyamat volt, hanem a tervezés szerves része. Emellett érdemes megemlíteni az elkerülő út körüli nemrégiben zajlott eljárást is. Jelenleg viszont a tanácsnok, akit sokan ingyenélőként tartanak számon, nem érti, miért nem dolgozik, míg egy másik képviselő azzal próbálja oktatni a civileket, hogy szerinte a pártok elfogadása alapján kellene szervezni a közösségeket.

Nyilvánvaló, hogy a koncepció nyilvánosságra hozatala – tehát a bizottságok elé terjesztése – és a Közgyűlés ideje alatti körülbelül 10 nap elegendő volt arra, hogy az egri civilek egy figyelemre méltó szakmai levelet állítsanak össze. Ez már önmagában is dicséretet érdemel. Különösen figyelembe véve, hogy a polgármestert nem hívták meg a saját szakmai ülésükre, pedig a koncepciót éppen ő terjesztette elő, és véleménye is jól ismert volt.

A városvezetés, amely lassan már a "szóban forgó" kategóriába sorolható, úgy tűnik, hogy a kognitív disszonancia és a szégyenérzet hatása alatt áll, amikor éppen azokat hagyja figyelmen kívül, akik korábban már szakmai anyagokkal járultak hozzá egy előző egri parkolási koncepcióhoz. Ez a hozzáállás egyszerűen elfogadhatatlan.

Talán fogalmuk sem volt arról, hogy létezik az Egri Civil Kerekasztal?

Itt megtekinthető a vita (1:35:17-től kezdődik, az ECK felszólaláshoz illetve a polgármesteri kioktatáshoz tekerjenek 2:28:30-hoz):