Orbán egy igazi nagyvadra vadászott, de sajnos csak vaktölténnyel indult útnak...

Csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament bizalmi szavazásra ült össze, hogy megvizsgálja az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen helyzetét a Pfizergate-ügy kapcsán. Orbán Viktor már korábban kifejezte véleményét, mintha előre megírta volna a forgatókönyvet, de végül a képviselők nem döntöttek a bizalom megvonása mellett.

A bizalmi szavazást Gheorghe Piperea kezdeményezte, aki a román AUR párt képviselőjeként a Konzervatívok és Reformerek frakcióban tevékenykedik. Az indítványához 77 képviselő csatlakozott, főleg a radikális jobboldali pártcsaládokból, köztük a Fideszt is magában foglaló Patrióták Európáért frakció tagjai. Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, nyíltan támogatta a bizalmatlansági indítványt, és leegyszerűsítette a helyzetet a "brüsszeli imperialista elitek" és a "hazafiak józan esze" közötti választásként. Szerdán Orbán már annyira belelendült, hogy nyilvánosan is megjegyezte: szerinte Ursula von der Leyennek itt az ideje távoznia - írja összefoglalójában az EUrológus.

A sors különös iróniája, hogy 2019-ben, részben a Fidesz támogatásának köszönhetően választották meg von der Leyent kompromisszumos jelöltként Manfred Weber ellenében.

A legnagyobb EP-frakciók - az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D), a liberálisok (Renew Europe) és az Európai Zöldek jó eséllyel távol maradnak a csütörtök déli voksolástól, vagy nemmel fognak szavazni az indítványra.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának, legalább 361 szavazónak kellett volna támogatnia az indítványt. A nagyobb frakciók, mint az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D) és a liberálisok (Renew Europe) részéről a támogatás esélyei eleve csekélynek bizonyultak, de Orbán ezt láthatóan nem zavarta.

A magyar miniszterelnök vágyai ezúttal sem teljesültek, bejött ugyanis a papírforma: nem vonta meg a bizalmat Ursula von der Leyentől és az Európai Bizottságtól az Európai Parlament.

Csütörtökön végül 553 képviselő szavazott, közülük 175-en támogatták, míg 360-an ellenezték a bizalmatlansági indítványt, és 18-an tartózkodtak a voksolástól. Ennek eredményeként az Európai Parlament nem vonta meg Ursula von der Leyen bizalmát. Érdekes módon az érintett személy maga nem volt jelen a szavazáson, mivel Rómában tartózkodik, ahol az Ukrajna újjáépítésével kapcsolatos konferencián vesz részt.

A matematika nem volt a szélsőjobboldal szövetségese Európában.

A bizalmatlansági indítványról név szerint szavaztak a képviselők, a magyar pártok már korábban jelezték, hogyan miképpen fognak szavazni. A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk támogatta a magyarellenes román képviselő által beterjesztett javaslatot.

A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció már előre jelezte, hogy nem támogatják a bizalmatlansági indítványt. Magyar Péter a közösségi médiában hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között nem fognak együtt szavazni az AUR-al. A szavazás lezárulta után pedig kijelentette: „összenő, ami összetartozik”, utalva ezzel arra, hogy a magyarellenes román párt és a Fidesz szavazatai egyesültek.

Az Európai Néppárt vezetője, Mafred Weber már az előzetes vitában azt ígérte, hogy egyhangúan szavaznak majd von der Leyen mellett, és ugyanígy tett a szocdem frakció vezetője is.

A Pfizergate-ügy háttere A Pfizergate-ügy egy összetett és vitatott téma, amely a Pfizer gyógyszergyártó céggel kapcsolatosan merült fel. Az ügy előzményei között szerepelnek a COVID-19 elleni vakcinák fejlesztésével és forgalmazásával kapcsolatos politikai, gazdasági és etikai kérdések. A világjárvány idején a Pfizer és más gyógyszergyárak rendkívül gyors ütemben dolgoztak a vakcinák kifejlesztésén, ami számos vitát generált a gyógyszeripar átláthatóságáról, a kutatás etikai normáiról és a hatóságok szerepéről. A Pfizer vakcinájának engedélyezése és a közvélemény reakciója szintén hozzájárult az ügy kibontakozásához. A vállalat körüli gyanúkat és vádakat sokan az információáramlás hiányával és a közegészségügyi intézkedések szigorúságával magyarázzák. A Pfizer által benyújtott adatok és a klinikai vizsgálatok eredményei iránti bizalom kérdései szintén középpontba kerültek. Ezek a tényezők együtt alakították a Pfizergate-ügyet, amely a mai napig vitatott és sokak által figyelemmel kísért téma. A gyógyszeripar és a közegészségügy közötti feszültségek új dimenziókat adtak az ügynek, és sokakat ösztönöztek arra, hogy kritikusan vizsgálják meg a vakcinák körüli narratívákat.

2021-ben a New York Times nyilvánosságra hozta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója, hosszú hónapokon keresztül SMS-ben tárgyaltak egy jelentős vakcinaszállítmányról. Az Európai Bizottság azonban nem tette közzé ezeket az üzeneteket, amikor újságírók és európai parlamenti képviselők közérdekű információkérés keretében érdeklődtek utánuk. Az európai ombudsman megállapította, hogy ez a lépés ellentmond az átláthatóság elvének.

Az Európai Számvevőszék kritikával illette az ügyletet, mivel a 1,8 milliárd adagot érintő szerződéshez nem készült megfelelő dokumentáció.

A szerződés hatalmas összegű volt (több tízmilliárd euró), ennek ellenére kevés hivatalos nyom van a tárgyalásokról, ezért 2023-ban az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított a vakcinabeszerzések ügyében. A felháborodás oka az volt, hogy miközben az EU tagállamai súlyos pénzügyi terheket vettek a nyakukba a járvány idején, a legnagyobb közegészségügyi üzlet lebonyolítása kicsit sem transzparens módon történt. A mostani bizalmatlansági indítvány is azzal vádolta az EB elnökét, hogy nem biztosította az uniós intézmények működésének átláthatóságát és ezzel az elszámoltathatóságát is akadályozta.