Felfedeztek valamit az emberi csontokban, ami igencsak váratlan és aggasztó.

Brazíliai kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a mikroműanyagok már a csontszövetbe is beépülnek, ami komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. Ez a felfedezés újabb aggasztó jele annak, hogy a műanyag szennyezés hatása messze túlmutat a korábbi elképzeléseken.

Számos kutatás bizonyította az elmúlt években, hogy a mikroműanyagok mindenhol jelen vannak a környezetben. Megesszük, megisszuk és belélegezzük őket, így nem csoda, hogy az emberi szervezet is tele van velük. Most a szervezet egy olyan részében is kimutatták már, amire eddig nem volt példa.

Egy friss tanulmány, amely 62 kutatás eredményeit összegzi, arra figyelmeztet, hogy a mikroműanyagok és a kisebb nanoműanyagok komoly hatással lehetnek a csontváz egészségére – számol be a Science Alert. Rodrigo Bueno de Oliveira, a Campinas Állami Egyetem kutatója hangsúlyozza, hogy több tanulmány is arra utal, hogy ezek a mikroműanyagok képesek mélyen behatolni a csontszövetbe, például a csontvelőbe, és ezáltal zavarokat okozhatnak a sejtek anyagcseréjében. Az eredmények részletes bemutatása az Osteoporosis International című tudományos folyóiratban történt.

Kutatások során megállapították, hogy a műanyag részecskék, amelyek a szervezetbe jutnak, elérhetik a csontszöveteket is. Állatkísérletek eredményei azt sugallják, hogy a mikroműanyagok gátolhatják a csontnövekedést. Ezen kívül az oszteoklasztok, amelyek a csontfejlődésért és -regenerációért felelősek, működésükben zavarokat szenvedhetnek, ami gyengíti a csontok szerkezetét. Ennek következményeként a sérült csontok hajlamosabbá válhatnak a deformitásokra és a törésekre.

Bár az állatokon végzett kutatások nem mindig tükrözik pontosan az emberekre vonatkozó eredményeket, az tény, hogy a csontritkulás világszerte egyre elterjedtebbé válik. Ez a betegség a csontok törékennyé válását okozza, így azok könnyebben hajlamosak a sérülésekre. A tudósok úgy vélik, hogy a mikroműanyagok is szerepet játszhatnak ennek a problémának a kialakulásában, együttműködve más, jól ismert kockázati tényezőkkel, mint például az alkoholfogyasztás és az öregedés.

A problémát tovább fokozza, hogy évente nagyjából 400 millió tonna műanyagot gyárt az emberiség, ami 1,8 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A kutatók ezért évek óta azt akarják elérni, hogy több forrás jusson a mikroműanyagok hatásainak vizsgálatára.