Egy különleges életút: Garami József (1939-2025) emlékére - Aki nem vágyott felnőttcsapat vezetésére, mégis rekorder edzővé vált - PestiSrácok Garami József, a magyar labdarúgás ikonjának emléke előtt tisztelgünk, aki nem tervezte, hogy felnőttcsapatot i

Tedd egyedivé a szövegedet: Nem vágyott arra, hogy felnőttcsapatot irányítson, mégis a rekorderek között találta magát – Garami József (1939-2025) emlékére íródott Kovács Attila tollából, 2025. április 22-én.

Garami József, a többszörös magyar bajnok mesteredző és egykori szövetségi kapitány, 86 éves korában távozott az élők sorából. A pécsi származású szakember pályafutása során számos neves élvonalbeli csapat kispadján megfordult, ahol számos bajnoki címet, kupagyőzelmet és dobogós helyezést ünnepelhetett. Nevelőedzőként is maradandót alkotott, hiszen több tucat tehetséges játékost indított el a magyar labdarúgás világában. Az MLSZ saját halottjának tekinti Garami Józsefet, akinek temetéséről a későbbiekben fognak intézkedni.

Garami József 1939. augusztus 9-én látta meg a napvilágot Pécsett. Tizennéves korában kezdte meg labdarúgói pályafutását, amikor is a Pécsi Dózsa csapatához csatlakozott, amely abban az időszakban a baranyai megyeszékhely legkiemelkedőbb csapata volt. Tehetségének köszönhetően gyorsan az élvonalbeli labdarúgók között találta magát. Egy évtizeden keresztül öltötte magára a Dózsa lila-fehér mezét, majd ezt követően rövid időre Komlón, valamint a pécsi vasutascsapatnál, a PVSK-nál is pályára lépett.

Pályafutásának korai szakaszában már kiemelt figyelmet szentelt a tanulmányainak és az önfejlesztésnek. Miután sikeresen letette érettségijét a pécsi ciszterci gimnáziumban, a helyi tanárképző főiskolán megszerezte magyar-orosz-testnevelés szakon a tanári diplomáját. Ezt követően két évtizeden át párhuzamosan élte meg az oktatás és a labdarúgás világát: a Pécsi Sportiskolában tanárként dolgozott, miközben nevelőedzőként is tevékenykedett, így mindkét szenvedélyével gazdagította a fiatalok életét.

Munkássága kiemelkedő sikerét jól illusztrálja, hogy számos olyan tanítványa volt, akik később az NB I-ben, sőt, nemzetközi szinten is megállták a helyüket, és többek között válogatott kerettagok lettek, valamint sikeres légiós karriert futottak be. A teljesség igénye nélkül említhetjük pécsi neveltjei között Róth Antalt, a Feyenoordban is megfordult világbajnoki résztvevő hátvédet; Mészáros Ferencet, a többszörös válogatott támadót; valamint Márton Gábort, aki szintén eljutott a válogatottig, és jelenleg Zalaegerszegen dolgozik. De nem feledkezhetünk meg a "Garami-bébi" népszerűségével bíró Bérczy Balázsról, Lovász Ferencéről, Braun Károlyról és Toma Árpádról sem. Külön figyelmet érdemel, hogy pedagógusként több generáción át tudta megteremteni a közös nyelvet tanítványaival: első pécsi növendékeivel még az 1970-es, 1980-as években dolgozott, de harminc évvel később is elismerő szavakkal illették őt akkori tanítványai az MTK-nál.

Szakmai ars poeticáját így fogalmazta meg, amikor még pécsi nevelőedzőként tevékenykedett:

Két alapvető szemponttal indítanék! Először is, a technikai felkészülés kiemelkedő fontosságú: a gyerekeknek meg kell tanulniuk mindkét lábbal rúgni és fejelni, valamint fejleszteniük kell játékkészségüket is. E két alapelvet tartom a munkám középpontjában. Számomra elképzelhetetlen, hogy ne vegyek részt a környék összes kiválasztó tornáján. Aki tehetségesnek bizonyul, azt azonnal irányítom a PMSC-hez. Edzői csapatunk módszerei révén a gyerekek alaposan megismerkednek a sportág alapjaival; ritkán fordul elő, hogy valaki 16-17 évesen érkezik hozzánk más klubból. A szakmai alapelveinket mindig szem előtt tartottuk, ugyanakkor igyekeztünk egyedi megoldásokkal is színesíteni a programunkat.

Sajnos nem tudom megjeleníteni vagy átkonvertálni a konkrét szöveget, de szívesen segítek összefoglalni vagy átdolgozni a tartalmát! Kérlek, oszd meg a főbb pontokat, amiket szeretnél egyedivé tenni, és én segítek neked!

Garami József pécsi tanítványai körében, 1985 tavaszán. Az azóta már megszűnt Labdarúgás című folyóiratban a mesteredzői kinevezése apropóján készült interjúban beszél edzői és pedagógiai módszereiről is. Forrás: Arcanum Adatbázis

Érdekes, hogy a csendes, visszafogott, ámde rendkívül tehetséges szakember hosszú időn át elzárkózott a felnőtt futball világától, és teljes mértékben megelégedett azzal, hogy a fiatalok magas szintű képzésére összpontosítson. 1975-ben ugyan rövid időre átvette a pécsi felnőtt csapat irányítását, de hamarosan visszatért kedvenc tanítványaihoz. Munkájának kiválóságát mutatja, hogy az utánpótlás-nevelők között országosan is kiemelkedett, hiszen ő volt az egyik első, aki megszerezte a mesteredzői címet. Ha rajta múlik, valószínűleg pedagógus-nevelőedzőként vonult volna nyugdíjba, de a sors – a Pécsi MSC vezetőinek kérésére – mégiscsak elé tette a választás dilemmáját. 1985 tavaszán a mecsekaljai csapatot a kiesés veszélye fenyegette, és a vezetők Garami Józsefet kérték fel, hogy mentse meg a helyzetet. Ő sikeresen megőrizte a csapat élvonalbeli tagságát, majd hosszú győzködés után végül vállalta, hogy véglegesen is elfoglalja az NB I-es együttes kispadját.

Hét éven keresztül, 1992-ig, a Pécs labdarúgócsapatának vezetőedzője volt, és e időszak alatt figyelemre méltó eredményeket ért el. A csapat a bajnokságban második és harmadik helyezéseket is elért, ami különösen figyelemre méltó, hiszen a korábban a bennmaradásért küzdő gárda számára ez igazi diadal volt. A csapat olyan alapemberekből állt, mint Bodnár, Kónya, Toma, Palaczky, Braun, Márton, Brezniczky, Dárdai, Bérczy, Mészáros és Lovász, akikre a mai futballrajongók is nosztalgikus érzésekkel emlékeznek vissza a Mecsekalján.

Emlékezetes pillanat marad a világhírű Manchester United ellen vívott nemzetközi kupameccs, amikor a Pécs hazai pályán 2-2-es döntetlent játszott a angol sztárcsapattal. Garami József pécsi időszaka alatt valószínűleg megdönthetetlen rekordot állított fel, hiszen 217 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen ült a kispadon. Figyelembe véve, hogy a pécsi csapat évek óta nem szerepel az első osztályban, kérdéses, hogy valaha is akad-e olyan edző, aki meg tudja majd közelíteni Garami hihetetlen mérkőzés-összegét.

Pécsi tevékenysége idejére esik, hogy 1987-ben, Verebes József kényszerű, nyári lemondása után fél évre kinevezték a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává. Öt mérkőzésen keresztül irányította a válogatottat, de eleve csak megbízott kapitányként vállalta ezt a feladatot. Két győzelem mellett egy döntetlen és két vereség volt a mérlege a nemzeti csapat kispadján.

Pécsen elért kiemelkedő teljesítményei révén Garami József a legkeresettebb magyar edzők között találta magát. 1993-ban az Újpest vezetőedzőjeként vette át a csapat irányítását. Mint ahogyan korábban Pécsett, úgy itt is életmentő feladat elé nézett, hiszen az Újpest abban az évben a története egyik legnehezebb időszakát élte át. A csapat a kiesés szélén állt, de Garami érkezése után a Hatvan FC ellen vívott osztályozón végül sikerült megőrizniük az élvonalbeli tagságot. A következő szezontól azonban új fejezet kezdődött a Megyeri úton. Garami három éven át vezette a lila-fehéreket, és második idényének kezdetén, 1994 őszén, a csapat fantasztikus formát mutatott, hiszen nyolc mérkőzésből nyolc győzelmet arattak. A hetedik siker után a sportnapilap már a Bene Ferenc nevével fémjelzett dicsőséges időszakhoz hasonlította a csapat teljesítményét. Érdekesség, hogy Garami korábbi pécsi tanítványai is csatlakoztak hozzá Újpesten, köztük Turi Zsolt, Bérczy Balázs, Tomka János, Braun Károly és Lovász Ferenc is pályára lépett a lila-fehéreknél.

A Nemzeti Sport 1994. szeptember 22-i címlapján Garami József Megyeri úti csapata a zsinórban elért hetedik győzelme után a valaha volt legjobb újpesti együttesek egyikeként került bemutatásra. Forrás: Arcanum Adatbázis.

Újpesti sikereit követően az MTK szerződtette, amellyel Garami József bajnoki aranyérmet és Magyar Kupát is nyert. Később további, patinás magyar csapatok hívták a kispadra, hiszen dolgozott a Győrnél, szakmai igazgatóként, majd két éven át a Ferencváros edzője volt. Érdekesség, hogy a Ferencváros volt az egyetlen klub, ahonnan idény közben távozott, ugyanis a 2003-ban megnyert Magyar Kupa-diadal ellenére az őszi idény végén edzőt váltott a Fradi. Mivel a bajnokság zárásakor - már Pintér Attilával a kispadon - végül aranyérmes lett a zöld-fehér csapat, így félig-meddig ez is Garami bajnoki címei közé tartozik.

2004-ben indult el az utolsó, igazán jelentős "kaland" egy különleges úton. Visszatért a Hungária körútra, ahol az MTK szakmai igazgatójaként kezdte meg munkáját. Itt nem csupán az első csapatért vállalt felelősséget, hanem folyamatosan figyelemmel kísérte a Sándor Károly Akadémián nevelkedő fiatal tehetségeket is. Fiatalokból álló csapata több sikeres bajnoki szezont zárt, és a legfényesebb pillanat a 2007/2008-as idény volt. Ennek végén Garami József irányításával csapata bajnoki címet ünnepelhetett.

Élete utolsó éveiben sem hagyott fel a munkával. Visszatért szülővárosába, Pécsen vállalt szaktanácsadói munkát, igaz, egészségi állapota fokozatos romlásával egyre kevésbé tudott részt venni a napi feladatokban. Szerencsére még életében érte az a megtiszteltetés, hogy 2019-ben, a mesteredző nyolcvanadik születésnapján felvette a nevét a helyi utánpótlás sportközpont.

Garami József a magyar labdarúgás legkiemelkedőbb edzőszemélyiségeinek egyike. Nemcsak elmaradhatatlan ballonkabátjával és a rá jellemző kimért, pedagógusi színvonalú mérkőzés-értékeléseivel írta be magát a magyar labdarúgás kapcsoskönyvébe, de azzal is, hogy Illovszky Rudolfot letaszítva a "trónról" ő lett minden idők legidősebb NB I-es trénere, s mindösszesen 797 bajnoki mérkőzésen ülhetett a kispadon, amely elképesztő, megdönthetetlennek tűnő rekord. Isten nyugosztalja Garami Józsefet!

Kép forrás: A Pécsi MFC hivatalos Facebook-oldala.

Facebook hozzászólás

Témakörök, amelyek összekapcsolódnak: Garami József, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, valamint vezetői szerepe a sportágban.