Mit tehetünk, ha üzleti partnerünk nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit? Először is, érdemes átnézni a szerződést, hogy pontosan mit rögzítettünk a fizetési határidőkről és a késedelmi díjakról. Ezt követően érdemes felvenni a kapcsolatot a partner

Az üzleti szférában sajnos gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor egy partner nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit, például nem rendezi a lejárt tartozását vagy elmarad a kölcsön visszafizetésével. Ilyen esetekben fontos, hogy tisztában legyünk a rendelkezésünkre álló jogi lehetőségekkel. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leglényegesebb jogi lépéseket, amelyeket érdemes mérlegelni.

Amennyiben egy szerződéses viszony kölcsönös kötelezettségekkel bír, és az adós nem teljesít, a hitelező jogosult lehet a saját kötelezettségei teljesítésének felfüggesztésére. Például, egy vállalkozó nem folytatja a munkálatokat, amíg a megrendelője nem rendezi a korábbi részszámláját, vagy egy beszállító felfüggeszti a további termékek szállítását, amíg a vevő tartozása fennáll. Ez a megközelítés, bár nem közvetlenül a tartozások behajtását célozza, segíthet a vállalkozónak abban, hogy elkerülje a nemfizetés következtében fellépő további veszteségeket.

A teljesítés visszatartása azonnali nyomásgyakorlásként is működhet, hiszen a vállalkozó szolgáltatásának felfüggesztése arra ösztönözheti a megrendelőt, hogy rendezze a tartozását. Ellenkező esetben a megrendelő nem élvezheti a vállalkozó további szolgáltatásait. Viszont, ha a vállalkozó már maradéktalanul teljesítette kötelezettségeit, és nincs mit visszatartania – például ha az árut teljes egészében leszállította – akkor más jogi lépéseket kell fontolóra venni a megrendelővel szemben.

A fizetési felszólítás egy hivatalos, írásbeli értesítés, amelyben a hitelező figyelmezteti az adóst, hogy rendeznie kell tartozását. Ez a levél általában rövid határidőt, például 8 vagy 15 napot ad meg a kiegyenlítésre, és tartalmazza a jogi következmények ismertetését is. Bár nem kötelező ügyvéd segítségét igénybe venni a felszólítás megfogalmazásához, erősen ajánlott, mivel így biztosítható, hogy a dokumentum megfelelően kidolgozott, jogilag megalapozott és elkerüli az önbíráskodás vagy zsarolás látszatát. Ezenkívül egy jól megfogalmazott felszólítás elősegítheti a további jogi lépések, például felszámolási eljárás megindítását is. A hitelező a felszólításban jogosult lehet a késedelmi kamatok és esetlegesen a 40 eurós behajtási költségátalány felszámítására is, így a levél pénzügyi szempontból is fontos elemeket tartalmaz.

A fizetési felszólításnak önmagában nincs közvetlen jogi hatása. Ha az adós figyelmen kívül hagyja a felszólítást, a tartozás attól még nem válik behajthatóvá. Azonban a felszólításnak lehet egy komoly jogi jelentősége. Ahogy arról a későbbiekben szó lesz, egy megfelelő időben kézbesített és jól megírt felszólítás megnyithatja az utat a felszámolás felé - és ezáltal ráveheti az adóst a teljesítésre.

A fizetési meghagyásos eljárás egy közjegyző által végzett, egyszerűsített folyamat, amely lehetővé teszi a pénzkövetelések hatékony érvényesítését.

A 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénzköveteléseket csakis fizetési meghagyás formájában lehet érvényesíteni. Amennyiben a követelés 3 millió forintot elér, de nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor lehetőség nyílik a polgári peres eljárás választására is, mint alternatív megoldás.

A fizetési meghagyás egy gyors és költséghatékony alternatíva, mivel amennyiben az adós 15 napon belül nem tiltakozik, a követelés jogerőssé válik, és azonnal végrehajtható. Az eljárási költségekkel kapcsolatban is kedvező a helyzet: az eljárás díja a követelés összegének 3%-a, de minimum 12.000 Ft, maximum pedig 300.000 Ft, ami lényegesen alacsonyabb, mint az idei évtől emelkedett peres eljárások illetéke.

Az adós lehetősége van arra, hogy 15 napon belül megkérdőjelezze a fizetési meghagyást, amely esetben ellentmondással élhet. Ez a lépés az eljárást peres útra tereli, így a hitelezőnek szintén 15 napon belül el kell kezdenie a peres eljárást az illetékes bíróság előtt. Az ilyen jogi lépések azonban nemcsak a behajtási folyamatot lassítják, hanem további költségekkel is járnak, mint például ügyvédi díjak és magasabb illetékek.

Ha a fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, vagy az adós vitatta a fizetési meghagyást, a hitelezőnek polgári peres eljárást kell kezdeményeznie a bíróság előtt ahhoz, hogy az ügyet tovább vigye.

Bár egy per több évig is eltarthat (és annak illetéke épp nemrég került jelentősen megemelésre), annak során számos, kifejezetten hasznos, "kényszerítő" eszközt is igénybe lehet venni. Például a hitelező ideiglenes intézkedést kérhet, ha attól tart, hogy az adós a per végére elvonja a vagyont. Így a peres eljárás lehetőséget ad arra, hogy még az ítélet előtt a hitelező biztosítsa a követelésének majdani kielégítését.

A végrehajtási eljárás a követelés behajtásának utolsó fázisa: ha a hitelezőnek már van jogerős és végrehajtható határozata (bírósági ítélet, fizetés meghagyás), akkor ennek birtokában jogosult végrehajtást kérni. Ilyenkor az ügy átkerül a végrehajtóhoz, aki felkutatja az adós vagyontárgyait, majd például inkasszón és letiltáson, ingatlan és ingóság foglalásán keresztül megpróbálja a követelést behajtani.

A gyakorlatban a leghatékonyabb módszer a bankszámlával szembeni inkasszó, amely lehetővé teszi, hogy a hitelező viszonylag rövid időn belül, akár néhány héten belül hozzájusson a követeléséhez. Természetesen ez csak abban az esetben valósulhat meg, ha az adós a számláján elegendő fedezetet hagyott. Ezzel szemben az ingó vagy ingatlanvagyon lefoglalása és értékesítése általában sokkal hosszabb folyamatot igényel, és az árverések során gyakran a piaci ár alatt kelnek el az ilyen vagyontárgyak.

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós (cég) jogutód nélküli megszűnését célozza, miközben vagyonát szétosztják a hitelezők között. Bár nem kifejezetten egy egyedi követelés behajtására irányuló eljárás, a hitelezők a gyakorlatban egyre többször kezdeményezik az adós felszólítását olyan esetben is, amikor az adós egyébként stabil üzleti háttérrel bír. Egy felszámolási eljárás kockázata ugyanis elrettentő hatással bír: az adós elveszíti a kontrollt a cég felett, a tartozások lejárttá válnak, a bank felmondhatja a kölcsönszerződést stb. Éppen emiatt sok cég mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt elkerülje, és inkább fizet a hitelezőnek.

Fontos tudni, hogy a puszta passzivitás vagy késlekedés is könnyen felszámolási eljárást eredményezhet az adósnál. Ha ugyanis az adós nem vitatja a hitelező követelését a teljesítési határidőt követő 20. napig, de legkésőbb a megfelelően megfogalmazott fizetési felszólítás kézhezvétele előtt, akkor azt már sikeresen nem is vitathatja a későbbiekben, és legfeljebb úgy tud szabadulni a felszámolási eljárás elrendelésétől, ha kifizeti a hitelezőt. Éppen ezért a követelés vitatásának elmaradása esetén egy jól megfogalmazott fizetési felszólítás rendkívül hatásos fegyver lehet a nemfizető adós ellen.

Sokszor felmerül a hitelezőkben a kérdés: nem fordulhatunk-e rögtön a rendőrséghez, ha az adós nem fizet? Hiszen sokszor azt érezzük, hogy akitől nem kapjuk meg a pénzünket, az meglop minket vagy csalárd módon jár el.

A valóság ezzel szemben sokkal bonyolultabb és árnyaltabb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

A puszta nemfizetés polgári jogi kérdés, önmagában nem minősül bűncselekménynek.

Ha az adós már a kezdetektől fogva tudatosan próbálta megtéveszteni a hitelezőt – például ha a teljesítési szándéka már a szerződéskötéskor hiányzott, vagy ha folyamatosan ígérgeti a kifizetést anélkül, hogy valójában szándéka lenne eleget tenni –, akkor joggal felvetődik a csalás gyanúja. Ez a helyzet akár büntetőfeljelentés alapjául is szolgálhat. Fontos azonban, hogy minden esetet alaposan mérlegeljünk, és a feljelentés megfogalmazásakor érdemes ügyvéd segítségét kérni, hogy elkerüljük a jogi csapdákat, például a hamis vádaskodást.

A büntetőeljárás kétségtelenül az egyik leghatásosabb eszköz a fizetési kötelezettségek érvényesítésében, mivel jelentős elrettentő erővel bír. Emellett pénzügyileg is kedvező opció, hiszen a feljelentés benyújtása nem jár illetékfizetéssel, és a hitelezőnek nem kell a nyomozás terheit viselnie; ezt a rendőrség végzi el. Azonban ez a megoldás egyúttal azt is jelenti, hogy a hitelező elveszíti a közvetlen irányítást az ügy felett, mivel a nyomozás sikeressége most már a rendőrség rendelkezésére álló erőforrásoktól és módszerektől függ.

A nemfizetés problémájának kezelésére a hitelezők számára számos jogi lehetőség kínálkozik. Ezek közül kiemelkednek a következő módszerek:

A fizetési meghagyás gyakran a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb megoldás, míg a felszámolási eljárás megindítása a legintenzívebb eszköz a nyomásgyakorlásra.

Bizonyos szituációkban a büntetőjog eszközei is relevánsak lehetnek, különösen, ha csalás gyanúja vetődik fel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nincs minden esetben egyetlen, mindenkire érvényes megoldás: a legcélravezetőbb jogi lépés mindig az adott ügy sajátos körülményei, a követelés mértéke, az adós viselkedése és a hitelező céljai alapos mérlegelésével válaszható ki.