Mindszenty bíboros emlékére állított szobrot áldottak meg Mariazellben.

Május 31-én a gyönyörű mariazelli bazilikában különleges eseményre került sor, ahol Mindszenty József bíboros emlékére és boldoggá avatásáért Udvardy György, a veszprémi érsek, aki egyben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke is, koncelebrált szentmisét vezetett. Az ünnepi liturgia szónoka Székely János, a szombathelyi megyéspüspök volt, aki mélyen megérintette a jelenlévőket. A rendezvény csúcspontjaként felfedték és megáldották Rieger Tibor által készített bronz Mindszenty-szobrot, amely méltó emléket állít a bíboros örökségének. Az esemény különös jelentőséggel bírt, összegyűjtve a hívek és a közösség tagjait, hogy együtt emlékezzenek és tisztelegjenek a katolikus egyház kiemelkedő alakja előtt.

A mariazelli bazilika falai között zarándokok serege gyűlt össze, akik Magyarország, Csehország, a Felvidék és Erdély különböző tájairól érkeztek. A legtöbben Budapestről, Győrből, Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról és Veszprémből tették meg az utat, a Via Sacra Zarándok Utazási Iroda, a Mindszenty Alapítvány és a Magyar Kurír közreműködésével. Az esemény szellemisége és a közös hit ereje mindenkit összekötött, aki jelen volt.

Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselőjének üdvözlése után Kuzmányi István, a Magyar Kurír vezetője és főszerkesztője egy inspiráló beszéd keretében ismertette Mariazell és a magyar közösség közötti szoros köteléket. Szólt a kegytemplomban található csodálatos műalkotásokról, valamint számos érdekes történelmi eseményről, amelyek mind hozzájárultak a helyszín különleges jelentőségéhez.

Mint mondta: "Hazaérkeztünk a Szűzanyához Mindszenty József nyomában."

Ezt követően Kovács Gergely, a szobor tervezője, osztotta meg gondolatait arról, hogy mit jelentett Mariazell Mindszenty József számára. A zarándokok gyertyákat és imaszándékokat helyezhettek el Mindszenty-bíboros díszes festménye előtt, amelyeket később Esztergomba, a bíboros végső nyughelyéhez visznek el.

2019-ben Ferenc pápa hivatalosan is elismerte az ő életszentségét, hangsúlyozva, hogy "ne hagyjuk ki a lehetőséget, hiszen ő a mennyországból is támogat minket."

- bátorított Kovács Gergely, majd rámutatott: aki itt nyugodott a Szent László-kápolnában, kiválasztotta Isten, ám semmi nem predestinálta arra, hogy belőle bíboros-érsek legyen, az üldöztetés idején mindhalálig hűséges pásztor legyen.

A flamand származású Beatrix Van den Borre nővér, aki az Engesztelő kápolna üzemeltetője Budapesten, szívhez szólóan osztotta meg élményeit Mindszenty Józsefről. Mellette Szaknyéri Tünde, a zalaegerszegi Mindszentyneum munkatársa, és a felvidéki Tarics Péter is tanúbizonyságot tettek a hercegprímás életéről és munkásságáról. Az esemény méltóságteljes keretét Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, valamint Tábi János és a Mindszenty Alapítvány munkatársai biztosították, akik közösen meggyújtották a gyertyát a Mindszenty-kép előtt, ezzel tisztelegve a néhai prímás öröksége előtt.

Mindenszentek ünnepének méltóságteljes szentmiséjén az orgonaszó harmonikus kíséretében vonult be az asszisztencia, valamint a jelenlévő papok. A szentmise főcelebránsaként Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke állt a középpontban, míg a szentmise szónokaként Székely János szombathelyi megyéspüspök osztotta meg gondolatait. Továbbá jelen volt Dominik Duka OP nyugalmazott prágai érsek, bíboros, Pedro Lopez Quintana bécsi apostoli nuncius, valamint Michael Staberl, a mariazelli bazilika elöljárója, akik mindannyian hozzájárultak az ünnepélyes eseményhez.

A rendezvényen részt vettek a Máltai Lovagrend és a Szent Sír lovagrend képviselői, valamint a kormányzat részéről Soltész Miklós, aki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Jelen volt továbbá Szilágyiné Bátorfi Edit, Bécs nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke is.

A szentmise során lenyűgöző zenei élményt nyújtott a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola énekkara, amelyet Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála irányított. Az orgonán Lakner-Bognár András, a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház tehetséges orgonistája varázsolta el a hallgatóságot.

Quintana Pedro Lopez bécsi apostoli nuncius köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében a nuncius rámutatott:

Mindszenty József élete során folyamatosan magán hordozta azt a keresztet, amely népe sorsát jelképezte. Minden egyes napját ez a kereszt határozta meg, és rendíthetetlen bátorsággal cipelte vállán, soha nem hátrálva meg a kihívások elől.

Megemlékezett arról, hogy 1946 februárjában XII. Piusz pápa saját kezűleg helyezte Mindszenty József fejére a bíborosi kalapot, ezt követően pedig négyszemközt figyelmeztette a jövendő bíborost: ő lesz az első a harminckét bíboros közül, aki vértanúságot szenved. E figyelmeztetés nem csupán szavakban, hanem sorsszerűen is beteljesült, hiszen valóban,

a magyar prímás saját testén viselte a kommunista egyházüldözés jeleit. Megírta emlékiratait, hogy a világ megismerhesse a sorsán keresztül Magyarország és Egyházának keresztjét.

Amikor Mindszenty bíboros 1975. május 6-án Bécsben, az Irgalmasrendi Kórház falai között távozott az élők sorából, VI. Pál pápa szavai méltó módon örökítették meg őt: "Egyedülálló pap és jó pásztor volt." Mindszenty bíboros élete a keresztény hit szimbolikus megtestesítője volt, melyet mindig felemelt fővel és rendíthetetlen hittel viselt. Története nem csupán a vallásos elköteleződésről szól, hanem a bátorságról és az emberi méltóságról is, amelyet minden körülmények között megőrzött.

Ezen a szent helyen különös figyelemmel és szeretettel emeljük fel imáinkat Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért, valamint nemzetünkért, a magyar népért, amelyért a szentmise áldozatát felajánlom - hangsúlyozta Udvardy György érsek a bevezető szavaiban.

A főpap, aki kész volt pásztorként, főpapként életét áldozni népe üdvösségéért, legyen példa számunkra. Személyében közel jött hozzánk a vértanúság, ő bátorít minket imádkozni és harcolni a jóért.

A Jelenések könyvéből és Szent János apostol első leveléből származó olvasmányok után Kuzmányi István diakónus felolvasta a Szent Máté könyvéből származó evangéliumot, amely a nyolc boldogságról szól.

Székely János szentbeszéde kezdetén német nyelven üdvözölte a megjelenteket, majd az evangéliumból kiemelte Jézus boldogságmondásait, amelyek különösen relevánsak Mindszenty József életére. Érdekesség, hogy Mindszenty a szülőfalujából merítette a magyarosított nevét.

Ahogyan Rieger Tibor szobra is kifejezi, mindenféle külső gesztus nélkül, a leghűségesebb pásztor belső lényének forrását, békéjét és szilárd jellemét sugározza. Engedjük, hogy általa Mindszenty bíboros üzenete elérje szívünket. Térjünk vissza ahhoz, hogy családi otthonunk újra szent hellyé váljon, legyünk olyan magyarok, akik képesek tenni és alkotni, és éljünk újra imádságban gazdag nemzetként!

"Őszinte megtérés, ragyogó családok, hiteles és odaadott életű lelkipásztorok, élő keresztény közösségek nélkül nincs jövője a magyar kereszténységnek, a magyar kultúrának, de az európainak sem. Mindszenty bíboros prófétai üzenete ébresszen, ihlessen, mutasson utat mindannyiunknak!"

- Ezzel a szavakkal fejezte be beszédét a főpásztor.

A leleplezésre váró szobornál Dominik Duka mély tisztelettel adózott Mindszenty bíboros emlékének. Beszédében hangsúlyozta, hogy Mindszenty az 20. század első felének egyik legmeghatározóbb személyisége volt, akinek cselekedetei alapvetően formálták Európa és az Egyház sorsát. A bíboros bátorságát méltatva kiemelte, hogy Mindszenty határozott ellenállása az istenellenes diktatúrákkal szemben nemcsak a hit védelmét szolgálta, hanem jelentős inspirációt nyújtott az elnyomás ellen küzdők számára is.

A szobor leleplezésére Habsburg-Lotharingiai Mihály és Tábi Mihály vállalkozott. Az eseményen Székely János püspök és Michael Staberl, a bazilika elöljárója szentelte meg a Mindszenty-szobrot, így adva tiszteletet e jelentős emlékhelynek.