Mezőkeresztes az első település, amely kihasználja az önazonossági törvény által nyújtott lehetőségeket.

Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal csak az önkormányzat élhet - írja a hvg.

A közel 3,5 ezer fős lakossággal bíró Mezőkeresztes önkormányzata már a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július 1-jei életbe lépése előtt elkészítette saját rendeletét. Ezzel szemben a minisztérium csupán kedden tette közzé a törvényhez kapcsolódó rendelet tervezetét társadalmi vitára.

A lap információi szerint a népszámlálási adatok fényében a sietség nem tűnik megalapozottnak. Az elmúlt két évtized során a település lakossága közel 14 százalékkal csökkent: 2001 és 2022 között a lélekszám 4129 főről 3565 főre esett vissza.

Az önkormányzat képviselő-testülete a bevezetőben hangsúlyozta, hogy "támogatja a helyi lakosok boldogulását, különös figyelmet fordítva azokra, akik szoros kapcsolatban állnak a településsel, élnek, dolgoznak itt, vagy családi kötelékek fűzik őket hozzá." A rendelet célja pedig "Mezőkeresztes helyi identitásának, hagyományainak és kulturális örökségének megőrzése, továbbá olyan szabályozás kialakítása, amely elősegíti a közösség összetartását és identitásának fenntarthatóságát."

A dologi jogvédelmi eszközként bevezetett elővásárlási jogra azért van szükség a testület szerint, hogy támogassa és előmozdítsa a helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények rendszeres megtartását, a helyi névhasználatot (pl. utca- és intézményelnevezésekben), a helyi értéktár kialakítását és fenntartását, a település történetének feldolgozását és oktatását, valamint a helyi közösségi szimbólumok (zászló, címer) használatát és védelmét.

A HVG cikke szerint az elővásárlásnak meghatározott célkitűzései vannak, amelyek közé tartozik...

Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlásáról minden esetben egyedi eljárásban dönt majd. A vevő a törvényben meghatározott feltételek mentén élvez mentességet, így például akkor, ha él hozzátartozója a településen, vagy ha lakáscélú állami támogatással, tehát például csokkal vásárolná az ingatlant.

A helyi lap beszámolója szerint 2016-ban Majoros János, a független polgármester, a figyelem középpontjába került, miután cigányellenes nyílt levelet tett közzé "Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését" címmel. Ebben a levélben azt javasolta, hogy a település ingatlanjait olyan magánszemélyeknek és cégeknek kellene értékesíteni, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, képesek megtakarításra, és akár vállalkozás indítására is. A polgármester emellett arra buzdította a helyi lakosokat, hogy támogassák ezt a megközelítést. A cikk következményeként az Egyenlő Bánásmód Hatóság 100 ezer forint megfizetésére kötelezte Majorost, mivel megfogalmazásaival zaklatást valósított meg a roma közösség tagjaival szemben, ezzel megsértve az egyenlő bánásmód elvét.