Rendkívüli, ami a főváros nyugdíjasait érinti: sokan talán észre sem veszik, de egyre inkább háttérbe szorítják az időseket, és vidékre száműzik őket - Pénzcentrum.

Az Eurostat legújabb jelentése részletes betekintést nyújt az európai városfejlődés dinamikájába és annak népességre gyakorolt következményeibe. A kutatás kiemeli, hogy míg Európa egészét tekintve az öregedő lakosság problémája egyre komolyabb kihívást jelent, a nagyvárosok és körzetük vonzereje a fiatal generációk számára egyre inkább növekszik. Például Budapest esetében a 20 év alatti lakosok aránya körülbelül 20%-ra tehető. Érdekes módon a magyar főváros a 7. legnagyobb népességkoncentrációval rendelkezik az európai fővárosok között, még akkor is, ha a természetes népességfogyás komoly hatással van a vidéki településekre és a kisebb városokra.

Az urbanizáció világszerte egyre inkább felfokozott jelenséggé válik, különösen a feltörekvő és fejlődő országokban, ahol a folyamat különösen intenzíven zajlik – hívja fel a figyelmet a Portfolio. Az ENSZ Népesedési Osztályának statisztikái szerint 2020-ban Tokió volt a világ legnagyobb városi agglomerációja, 37,4 millió lakossal. Ezzel szemben az Európai Unióban Párizs a 28. helyezett, ami a globális ranglistán való pozícióját illeti.

A városfejlődés sokféle arculatot ölt magára. Noha a városi és vidéki területek közötti határok fokozatosan elmosódnak, 2018-ban az Európai Unió összes területének csupán 3,6%-át képviselték a városok, miközben a lakosság 38,9%-a élt ezeken a településeken.

Az Eurostat legfrissebb jelentése rámutat, hogy Európa számos régiójában az elöregedés egyre aggasztóbb méreteket ölt, azonban bizonyos városi központokban éppen ellenkező tendenciák figyelhetők meg. Ez a jelenség részben annak tudható be, hogy a fiatal generációk – a jobb oktatási lehetőségek és vonzóbb munkakörök keresése érdekében – a városokba áramlanak, míg az idősebb korosztály tagjai a csendesebb vidéki életet választják, elköltözve a nagyvárosok forgatagából.

A balti országokban - Lettországban és Észtországban - a lakosság közel fele él a fővárosiak vonzáskörzetében, míg Írországban Dublin metropoliszrégiójában él a lakosság több mint kétötöde

A jelentésben olvasható.

Figyelemre méltó ellentét figyelhető meg az EU legnagyobb népességű országának fővárosában, Berlinben, ahol a lakosság csupán 6,5%-a él, míg a kisebb uniós tagállamokban, például Dániában, Görögországban vagy Magyarországon, a fővárosi régiókban a lakosság több mint 30%-a található. Ez a jelenség rávilágít arra, hogyan oszlik meg a népesség a különböző országokban, és milyen eltérő városfejlődési minták figyelhetők meg az unió területén.

A kutatás hangsúlyozza, hogy míg az Európai Unió egészét a demográfiai elöregedés jellemzi, bizonyos nagyvárosok népessége viszonylag fiatalos. Például Dublin és Párizs különösen figyelemre méltó, mivel lakóik legalább negyede 20 évnél fiatalabb.

Az időskori függőségi ráta tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak az európai régiók között. Míg Kelet-Németországban találhatók a legmagasabb arányok, addig Dublin és Luxemburg rendelkezik a legalacsonyabb mutatókkal.

Budapest e tekintetben középmezőnyben helyezkedik el 32,3%-os rátával.

A népesség dinamikáját alakító tényezők között a természetes népességváltozás mellett a migráció szerepe is egyre fontosabbá válik. Az Eurostat statisztikái alapján 2015 és 2022 között Írország és Észtország városi területein tapasztalták a legnagyobb népességnövekedést, kiemelve e régiók vonzerejét és fejlődését.