Az életünk megtervezése izgalmas kihívás, de vajon elkerülhetjük a csalódásokat? A túlzott elvárások valóságos csapdaként leselkednek ránk, és könnyen a saját magunk által felállított börtönbe zárhatnak. Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a vágyaink és
Ha az ember túlságosan beleéli magát valamibe, és kizárólag arra koncentrál, annak szinte törvényszerűen csalódás a vége... Ugyanakkor, ha nem tudunk valamit részletesen elképzelni, hogy fogjuk megvalósítani? Tervezzünk vagy ne? Erre a kérdésre kerestük a választ.
Valaha eszedbe jutott, hogy vajon mi a helyes megközelítés az álmaid megvalósításában: alaposan megtervezni minden részletét, vagy inkább szabadon hagyni, hogy az élet vezessen az utadon? Gyakran halljuk, hogy a túlzott elvárások és a görcsös ragaszkodás helyett érdemesebb elengedni a dolgokat. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a céljaink eléréséhez elengedhetetlen a tiszta és világos vízió. De mi lehet a kulcs a megoldáshoz? Fedezzük fel együtt, hogyan találhatod meg a tökéletes egyensúlyt az álmodozás és a célzott cselekvés között!
A 34 éves Kata szívében mély vágy égett: társra lelt. Akadtak, akik azt javasolták neki, hogy próbálja meg elengedni ezt a vágyat, mert ha túl görcsösen ragaszkodik hozzá, sosem fog megérkezni az álmai hercege. Mások viszont éppen ellenkezőleg, arra ösztönözték, hogy élénken képzelje el a jövőbeli partnerét, mert ha ezt teszi, a szerelem biztosan rátalál. Kata végül az utóbbi megközelítést választotta, bízva abban, hogy a képzelet ereje segít neki megtalálni a boldogságot.
Rengeteg energiát fektettem abba, hogy jobban megismerjem önmagam, és rendszeresen foglalkoztam azzal, hogy milyen férfi mellett szeretnék boldog lenni. Leírtam a vágyott tulajdonságokat, elképzeltem a közös pillanatokat, ám egy év elteltével még mindig semmi nem változott. Ez az állapot egyre inkább kétségbe ejtett, és bevallom, kezdem elveszíteni a hitemet. Kérdeztem magamtól: lehet, hogy ideje lenne hátra lépni, elengedni ezt az álmot, és csak hagyni, hogy az élet vezessen?
Végh Ferenc pszichológus véleménye szerint nem lenne bölcs dolog csupán az egyik vagy a másik módszerre támaszkodni. Ahogyan sok más területen is, itt is az arany középút képviseli a legjobb megoldást.
- A jóllétünk érdekében lényeges, hogy legyenek céljaink, és ha már vannak, akkor el tudjuk képzelni, miként fogjuk megvalósítani őket. Ez egyáltalán nem spirituális megközelítés, a pszichológia tudománya is vallja, hogy a célok megfogalmazása, illetve elképzelése, vagyis a mentális imagináció segíthet azok elérésében.
Tehát megtehetem, hogy összeállítok a fejemben egy száztételes ellenőrzőlistát, amiben kikötöm többek között, hogy a szívem választottja szeresse például a szusit, az alakja legyen tökéletes, és vesse fel a pénz, ám ennyi szempontnak egyszerre nem lehet megfelelni. Így aztán az álompartner valószínűleg továbbra is csak vágy marad, és emiatt frusztrált leszek. Ilyenkor még arról is érdemes elgondolkodni, hogy vajon tudattalanul nem azért vagyok-e maximalista, mert istenigazából nem is akarok párkapcsolatot?
- A fentiek mellett elengedhetetlen, hogy képes legyek azonosítani azokat a kulcsfontosságú jellemvonásokat, amelyeket semmiképpen sem vagyok hajlandó feladni - folytatja a pszichológus. - Olyan értékekről van szó, amelyek összhangban állnak az alapelveimmel, és amelyek mentén meghatározom a határaimat.
Sodródhatok az árral, de belevetni magam csak olyan folyóba érdemes, ahol van esélyem kifogni egy számomra vonzó halat. Ha viszont egy hajszálnyit sem engedek a saját elvárásaimból, akkor soha nem lesz semmi elég jó, és folyamatosan csalódni fogok. Egy bizonyos fokú kompromisszumot mindenképpen meg kell kötni! Hogy ez mennyire terjedelmes, az már egyéni ízlés kérdése.
