Már egyre világosabbá válik Trump stratégiája: ez lehet az útja ahhoz, hogy harmadszor is elnyerje az Egyesült Államok elnöki posztját - Pénzcentrum

Donald Trump folyamatosan felveti a lehetőségét, hogy harmadszor is elnökjelölt legyen, annak ellenére, hogy az amerikai alkotmány ezt világosan megtiltja. Míg a jogi és politikai tényezők szinte lehetetlenné teszik egy harmadik ciklus elnyerését, Trump ügyesen kihasználja a ködösséget, hogy fenntartja hatását a republikánus pártban és az Egyesült Államok politikai életében.

Amióta Donald Trump második ciklusát tölti az Egyesült Államok elnökeként, szinte folyamatosan botrányt kelt meredek kijelentéseivel és kiszámíthatatlan lépéseivel. Olyan ötletekkel állt elő, amelyek sokak számára a mai napig felfoghatatlanok - például, hogy Kanada vagy akár Grönland az Egyesült Államok új tagállamaivá váljanak. Bár ezeket sokan kezdetben viccnek vették, Trump makacsul kitartott amellett, hogy ezek komolyan megfontolandó lehetőségek.

Gazdasági politikájában is hasonlóan drámai lépésekkel keltette fel a figyelmet. Vámháborús intézkedései – melyeket Kínával, az Európai Unióval és más nemzetekkel szemben alkalmazott – szakértők véleménye szerint sok esetben gazdaságilag nem voltak kellően megalapozva. Ezen felül Trump gyakran olyan sebesen vonult vissza saját döntéseitől, mint ahogyan azokat meghozta, ami tovább növelte a globális piacokon uralkodó bizonytalanságot.

Mindezeket figyelembe véve, vagy talán pontosan emiatt, Trump most egy újabb, még provokatívabb tervvel igyekszik felkavarni a kedélyeket: arról nyilatkozik, hogy harmadszor is megpályázná az elnöki posztot. Ez önmagában is sokkoló, de különösen figyelembe véve, hogy az amerikai alkotmány 22. kiegészítése egyértelműen rögzíti: egy személy legfeljebb kétszer töltheti be az Egyesült Államok elnöki tisztségét.

Ez a helyzet számos kérdést vet fel: vajon csupán politikai trükközés zajlik, vagy Trump valóban próbálja kijátszani az alkotmányos kereteket? A szakértők véleménye szerint nem kizárt, hogy Trump komolyan is gondolja ezt az ambíciót.

Ennek apropóján a The Economist egyébként saját videóban is elemezte ennek a lehetőségét. De hasonlókat mondott egy korábbi interjúnkban Tábor Áron, magyarországi Trump-szakértő Grönland kapcsán is, aki szerint az továbbra is nyitott kérdés, hogy végül megvalósul-e az Egyesült Államokhoz való csatlakozás, az viszont biztos, hogy az amerikai kormányzat sok követ megmozgat majd annak érdekében, hogy célba érjon ez a törekvés.

Nézzük meg, milyen opciók várnak Trumpra, ha harmadszor is ringbe lépne az amerikai elnökválasztáson:

Az Egyesült Államok alkotmánya, nevezetesen a 22. kiegészítés, határozottan rögzíti:

Egy személyt nem választhatnak meg az elnöki tisztségre kétszerinél többször.

Ez a szabály 1951-ben született meg, miután Franklin D. Roosevelt példátlan módon négy cikluson át vezette az országot. Azóta az elnökök mandátumát két ciklusra korlátozzák.

A legkézenfekvőbb - de szinte kivitelezhetetlen - út az lenne, ha Trump vagy hívei megpróbálnák eltörölni a 22. kiegészítést. Ehhez viszont kétharmados támogatásra lenne szükség mind a Kongresszusban, mind az állami törvényhozásokban. A módosítást ráadásul 38 államnak kellene ratifikálnia. Mindez politikai realitásokat figyelembe véve gyakorlatilag kizárt: a republikánusok jelenleg csak szűk többséggel bírnak, és az amerikai társadalom is rendkívül megosztott. Az USA történetében eddig csupán egyszer, a szesztilalmat bevezető 18. kiegészítést sikerült így visszavonni.

Egy alternatív elmélet szerint Trump megkerülhetné a választási tilalmat, ha például 2028-ban alelnökjelöltként indulna JD Vance mellett. Ha Vance nyerne, majd azonnal lemondana, Trump automatikusan elnök lenne. Ez a megoldás a 22. kiegészítés szövegére épít: az kimondja, hogy valakit háromszor nem lehet megválasztani elnökké, de nem zárja ki, hogy más módon kerüljön a hatalomba.

Mindazonáltal van egy jelentős kihívás, amelyet figyelembe kell venni: a 12. kiegészítés értelmében az alelnöknek is olyan egyénnek kell lennie, aki alkotmányosan fel van készülve az elnöki tisztség betöltésére.

Ebből következően Trump jogi értelemben nem indulhatna alelnökként. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezt a szituációt eddig még soha nem vizsgálták a bíróságok előtt. Az alkotmányjogászok többsége azonban egyetértene abban, hogy ez a fajta lépés valószínűleg nem teljesítené a jogi kihívásoknak való megfelelés kritériumait.

A harmadik, egyben legkockázatosabb lehetőség az lenne, ha Trump figyelmen kívül hagyná az alkotmányos kereteket, újraindulna, és az igazságszolgáltatásra hárítaná a következményeket. Ez a lépés precedens nélküli és jogilag megkérdőjelezhető volna. Figyelembe véve Trump korábbi cselekedeteit, mint például a 2020-as választások eredményének megkérdőjelezését, nem lenne meglepő, ha megpróbálna valami hasonlót.

Jelenleg jogi szempontból nem tűnik valós lehetőségnek egy harmadik elnöki ciklus, és eddig nem érkeztek hírek arról, hogy Trump bármilyen törvényhozási intézkedést kezdeményezett volna ennek előkészítésére. Ugyanakkor januárban Andy Ogles republikánus képviselő már előterjesztett egy alkotmánymódosító javaslatot, amely megnyitná az utat Trump harmadik elnöki mandátuma előtt.

A demokraták képviseletében Dan Goldman azonnali reakciót lépett életbe: benyújtotta a határozati javaslatot a XXII. alkotmánykiegészítés megerősítése érdekében. Egy régebbi YouGov felmérés alapján az amerikai lakosság 52 százaléka úgy gondolja, hogy Trump meg fogja próbálni megtartani a hivatalát.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a harmadik ciklus lehetőségének folyamatos emlegetése politikai szempontból előnyös számára. Ezzel elkerülheti, hogy „béna kacsának” titulálják – vagyis olyan vezetőnek, akinek a hatalma megcsappan, mivel távozása egyre közelebb kerül. Ez a fajta bizonytalanság fenntartása erősíti Trump befolyását, és hozzájárul politikai relevanciájának megőrzéséhez.

Jelenleg azonban nem poztív az összkép Trump számára, ennek ellenére sem. A napokban beszámoltunk arról, hogy a jelenlegi közvéleménykutatások szerint Donald Trump amerikai elnök népszerűsége jelentősen csökkent az elmúlt három hónapban, a támogatottsága 52 százalékról 45 százalékra esett vissza.

Ezzel egyébként rekordot is döntött: egyetlen elnök sem volt még ilyen népszerűtlen száz nap elnökölés után.

A jelenlegi jogi keretek között Donald Trump számára lehetetlen, hogy harmadszor is elnöki posztra pályázzon. Az alkotmány világosan megfogalmazza ezt a korlátozást, és a lehetséges kiskapuk jogi érvényessége is erősen megkérdőjelezhető. Azonban Trump stratégiája nem feltétlenül arra épül, hogy újra elnökké váljon – figyelembe kell venni, hogy életkorából adódóan ez a következő választáskor már komoly kihívás elé állíthatja. Sokkal inkább az a célja, hogy folyamatosan jelen legyen a politikai diskurzusban, és továbbra is meghatározó szereplő maradjon az amerikai közélet színpadán.