Magyarország aktívan részt vesz az amerikai ENSZ-békehatározat tervezetének kidolgozásában, ezzel is kifejezve elkötelezettségét a globális béke és stabilitás iránt. A kezdeményezés célja, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést és párbeszédet a konfl
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleményében a tárcavezető a nap folyamán tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az ENSZ-ben szavazásra kerül sor két békehatározatról. Az egyik javaslatot az Egyesült Államok terjesztette elő, míg a dokumentum öt társszerzője között található Magyarország, Izrael, Georgia, Észak-Macedónia és Argentína.
„Ez a békehatározati javaslat különösen tömör és a béke elérésére összpontosító, így világosan meghatározza a békekötéshez vezető reális irányt” - emelte ki.
Kifejtette, hogy a napirenden szereplő másik javaslatot az európai uniós tagállamok és Ukrajna terjesztették elő, és hazánk nem áll a támogatására.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy a kormány a saját maga által közösen kidolgozott amerikai javaslat mellett fog voksolni.
"Egyszerűen fogalmazva, az elmúlt három évben az Európai Unió nem tudta megoldani a helyzetet, csupán tovább növelte a feszültséget, és folyamatosan szította a konfliktust. Ezzel szemben az új békepárti amerikai elnök néhány hét leforgása alatt olyan lépéseket tett, amelyekre már három éve vártunk" - mondta.
"Elindultak a közvetlen konzultációk az Egyesült Államok és Oroszország között, és a béke iránti vágy most sokkal erősebben ragyog, mint az elmúlt három évben bármikor" - fűzte hozzá.
A miniszter ezután az EU-s külügyi tanácsülés hangulatának érzékeltetésére rámutatott, hogy épphogy elfogadták az Oroszországgal szembeni legújabb, immár 16. szankciós csomagot, vannak, akik máris a következőről beszélnek, és " mintegy örökzöldként" ismét felvetik az energetikai ágazat megcélzását.
Egykori munkatársaim között akadt egy, aki a tízmilliárd eurót meghaladó, Ukrajnának szánt pénzösszegről így nyilatkozott: "Ez csak aprópénz." Szóval, szerinte ez nem számít, hiszen ez simán megoldható. Európa jelenlegi körülményeit figyelembe véve, ez egy meglehetősen merész álláspont.
Végül kitért arra is, hogy többen felszólaltak az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett, ő viszont rögtön világossá tette, hogy erről szó sem lehet. "Sőt, ahhoz, hogy az úgynevezett nyitó közös európai álláspontot elfogadjuk a tárgyalások megnyitásaként, ahhoz nekünk előfeltételünk, hogy azt a kisebbségi akciótervet, amelyet az ukránok megígértek, és amelynek célja a mi felfogásunk szerint az, hogy a kárpátaljai magyar közösség összes elvett jogát visszaadják, azt hajtsák végre, s tegyenek le egy világos tervet erre nézvést" - tudatta.
Rámutatott, hogy az ukrán fél által benyújtott 48 oldalas előterjesztésben a krími tatárok említése 30 alkalommal fordul elő, míg a kárpátaljai magyar közösség csupán két alkalommal kapott említést.
"Ezután úgy vélem, hogy az ukránok szándékait a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítása kapcsán komolyan megkérdőjelezhetjük. Ezért az európai integrációs folyamat meglehetősen fájdalmasnak tűnik. Ezt mindenképpen fontosnak tartom hangsúlyozni" - nyilatkozta.
Kiemelte, hogy a kérdést nem csupán Ukrajna szempontjából érdemes megvizsgálni, hanem a magyarok biztonsági igényeit is figyelembe kell venni. Tehát nemcsak azt kellene kérdeznünk, hogy Ukrajnának milyen típusú garanciákra van szüksége, hanem azt is, hogy a magyar közösségnek milyen biztosítékok kellenek a saját védelmük érdekében.
