Magyarország, a diplomáciai feszültségek ellenére is, jelentős mértékű, több milliárd forintos támogatással állt Ukrajna mellé.

A több mint három éve tartó orosz-ukrán háború emberek millióit kényszerítette arra, hogy a fegyveres összecsapások elől menekülve elhagyják az otthonaikat. Budapest és a kijevi vezetés között nézeteltérések, és diplomáciai konfliktusok is vannak, ám Magyarország ennek ellenére is jelentős támogatás nyújt Ukrajnának. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hirado.hu kérdésére közölte, hogy a magyar kormány pontosan milyen támogatásokat nyújt Ukrajnának és az onnan érkező menekülteknek.

Február 24-én harmadik évfordulójához érkezett az orosz-ukrán háború. A fegyveres összecsapások miatt emberek milliói kényszerültek arra, hogy elhagyják az otthonukat. Magyarország a háború kezdete óta humanitárius eszközökkel segíti Ukrajnát és az ukrán menekülteket.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hirado.hu kérdésére ismertette, hogy a háború kitörése óta 1,4 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra. A rászorulók 700 ezer alkalommal igényeltek segítséget a magyar hatóságoktól és a karitatív szervezetektől, közülük pedig 50 ezren igényeltek menedékes státuszt.

- közölte lapunkkal a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.

Kiemelték, hogy az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta Magyarország rendkívüli mértékben hozzájárult mind az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséghez, mind pedig az ukrán menekültek támogatásához és elszállásolásához. Példaként említették, hogy a háború kitörése óta Magyarország már több mint száz milliárd forintot fektetett be Ukrajna megsegítésébe és az onnan érkező menekültek ellátásába.

Az Európai Unió 2001-ben fogadta el az átmeneti védelemről szóló irányelvet, válaszul a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok következtében Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban kialakult menekülthelyzetre. Az átmeneti védelem, amelyet gyakran "menedékes státuszként" emlegetnek, nem tévesztendő össze a klasszikus menekültstátusszal. Fontos jellemzője, hogy időben korlátozott, és a határidejét az Európai Unió Tanácsa 2026. március 4-ig meghosszabbította. A rendszer automatikus jogvédelmet biztosít, de a jogosult egyéneknek kötelezően kérelmet kell benyújtaniuk a tartózkodási engedélyért abban az uniós tagállamban, ahol élni kívánnak.

A státuszt kérők jogot formálhatnak arra, hogy részesüljenek lakhatási és tartózkodási lehetőségekben, valamint munkavállalási lehetőségekben. Ezen kívül élvezhetik a szociális szolgáltatások és orvosi ellátások igénybevételének jogát is.

A családok számára üdülési lehetőségeket kínáltak, míg az ukrán sportolók számára felkészülési helyszíneket biztosítottak. Továbbá, az energetikai szektorban is támogatást nyújtottak Ukrajnának, különösen az áramszállítás terén.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda tájékoztatása szerint a magyar állam egy jól strukturált rendszer keretében folyamatosan gondoskodik az Ukrajnából menekültek ellátásáról, ideértve az ukrán-magyar kettős állampolgárokat is. "Az elmúlt három év során számos szolgáltatást kínálunk a menedékesek számára, például gyorssegélyt a határon, valamint Segítségpontokat Záhonyban és Beregsurányban. Az orosz-ukrán háború elől menekülő egyének igényelhetik a menedékes státuszt, ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, és gyermekeik számára is ingyenesen biztosítjuk az oktatási lehetőségeket. Továbbá, jogosultak bizonyos szociális juttatásokra, mint például létfenntartási támogatás, és engedély nélkül dolgozhatnak. Az érintettek emellett hozzáférhetnek további támogatási formákhoz, többek között a 25 év alattiak SZJA mentességéhez, a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjakhoz, valamint a szálláslehetőségekhez is" - áll a közleményben.

Hozzátették, hogy a magyar köznevelésben résztvevő ukrán gyermekek további, heti 5 órányi egyéni felkészítésben is részesülhetnek, ideértve a magyar nyelvtanulást, tantárgyi felzárkóztatást, amelynek költségét a magyar állam fedezi. Mindemellett Magyarország ingyenes gyermekétkeztetést biztosít a menekülő családoknak. A "Students at Risk" ösztöndíjprogram keretében az ukrajnai egyetemisták a magyar egyetemeken is folytathatják tanulmányaikat.

A menekültek fogadásában és támogatásában hat különböző karitatív szervezet vállal szerepet, és a helyi önkormányzatok is aktívan részt vesznek a segítésben. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára korábban kijelentette, hogy a karitatív szervezetek rendkívüli módon hozzájárultak a segítő tevékenységhez, hiszen összesen 5500 tonna élelmiszert, ruházatot és orvosi segédeszközt juttattak el Ukrajnába, ami körülbelül 13 milliárd forint értékű támogatást jelent.

A Baptista Szeretetszolgálat arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ukrajnai háború első napjától kezdve megfeszített erővel dolgoznak a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek ellátásán. Szükség esetén a nemzetközi szervezetekkel és a Karitatív Tanács tagjaival, a legnagyobb magyarországi segélyszervezetekkel is szorosan együttműködnek.

- nyilatkozták a hirado.hu számára.

Kormányzati megbízás alapján Tiszabecsen egy információs és segítő központot hoztak létre, ahol menekülők ezreit látták el különböző támogatással. Az itt dolgozók ételt, szállást és hasznos információkat nyújtottak, valamint segítettek az elhelyezkedésben és a tovább utazásban. Budapesten pedig a hajléktalanellátással foglalkozó intézményük egyik épületét felújították, ahol nyolcvan férőhelyet biztosítanak a harcok elől menekülők számára. A szálláshelyen húsz szobában főként családokat helyeztek el, de egyedülálló férfiak is megtalálhatók itt. A lakók közül sokan dolgoznak, és a gyerekek iskolába járnak, így igyekeznek beilleszkedni az új környezetbe.

A BOK sportcsarnokban kialakított központi tranzitváróban más segély- és civilszervezetekkel együtt, állami felkérésre segítették a Budapestre érkező menekültek ellátását. Az ellátottak száma Tiszabecsen és a BOK csarnokban összesen 33 ezer fő volt. A Baptista Szeretetszolgálat utalványprogramjának köszönhetően körülbelül ötszáz menekültet támogattak, valamint másokat - körülbelül harminc főt - jelenleg is albérlet-díj támogatással segítenek. Ezenkívül élelmiszer-adományokkal is segítik az ukrajnai menekülteket.

A Baptista Szeretetszolgálat elkötelezetten áll a határon túli ukrajnai menekültek mellett, hiszen Beregszászon és Ungváron segélyezéssel foglalkozó irodákat üzemeltetnek. Ezen kívül logisztikai támogatásukkal hozzájárulnak az Egyesült Államokból érkező orvoscsoportok munkájához, és már generátorokat is eljuttattak a háború sújtotta közép-Ukrajnába. A szervezet közleménye szerint: "Karitatív programjaink keretében Kárpátalján több mint 2000 belső menekült napi élelmezését biztosítottuk, két éven át, közel 30 településen. Ezen kívül nyári táborokat szerveztünk a menekült gyerekeknek, míg szüleiknek és a másodjára menekülő időseknek pszichoszociális támogatást nyújtottunk."

Lapunk kérdésére reagálva, a Katolikus Karitász is megosztotta velünk támogatási tevékenységeinek részleteit. A humanitárius szervezet már a háború első napjaitól fogva aktívan segíti az ukrajnai menekülteket. A krízis kezdetén azonnali életmentő intézkedéseket hoztak, amelyek keretében élelmiszert, higiéniai termékeket és ruházati csomagokat osztottak ki. A határ menti területeken és pályaudvarokon segítő pontokat alakítottak ki, emellett ideiglenes szálláshelyeket is biztosítottak a rászorulóknak. Budapesten egy Integrációs Központot alakítottak ki, amely lakhatási támogatást, munkaerőpiaci tanácsadást, ügyintézési segítséget, nyelvi képzéseket és a gyermekek beiskoláztatásához nyújtott támogatást kínál. A Katolikus Karitász emellett közösségi programokkal, nyári táborokkal és egészségügyi szűrővizsgálatokkal is hozzájárul a menekültek beilleszkedéséhez és egészségmegőrzéséhez.

A krízis kezdete óta a Karitász több mint 42 ezer menekültnek nyújtott közvetlen segítséget, és több ezer Ukrajnából érkezett családot támogatott különféle szolgáltatásokkal, hogy minél teljesebb életet élhessenek új környezetükben.

A magyar kormány tavaly szigorított az ukrajnai menekültek lakhatási támogatásán. A Magyar Közlönyben 2024 júniusának végén jelent meg egy rendeletmódosítás, amely szerint csak azok a menekültek jogosultak a lakhatási támogatásra, akik az "Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit" érintő területről érkeznek.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszában arra a kérdésre, hogy miért vált szükségessé a szigorítás, hangsúlyozta: "2024 augusztusában, a szomszédos országok példáit követve, a háború elhúzódása olyan helyzetet teremtett, amely megkövetelte az elszállásolási rendszer reformját."

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda tájékoztatása szerint: "Magyarországon a háború elől menekülő orosz-ukrán személyek számára továbbra is elérhetőek a szálláslehetőségek, így különösen a legnagyobb veszélynek kitett, Ukrajna háborúval sújtott területeiről érkezők számára biztosítjuk a teljes körű állami elszállásolást. A nem háborús övezetekből érkező munkaképes egyének, akik heti legalább 20 órás munkát vállalnak, részesülhetnek a Menedékes Munkavállalók Lakhatási Támogatásában. Két és fél év elteltével a háború kitörése óta ez a lépés egy indokolt és ésszerű módosításnak bizonyult."

Orbán Viktor többször is kiemelte, hogy a háború kezdetén Magyarország jelentős humanitárius támogatást nyújtott az ukrán népnek. A miniszterelnök határozottan állásfoglalást tett arról, hogy nem kíván részt venni a katonai összecsapásokban.

Bizakodásra ad okot az a fejlemény, hogy 2023-ban az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek jogait védő új törvényt. Ez a jogszabály különösen fontos, mivel kifejezetten foglalkozik a kárpátaljai magyar közösség korábbi jogainak helyreállításával. Tavaly augusztusban Budapest szívében megnyílt az első magyar-ukrán két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium, amely új lehetőségeket teremt a fiatalok számára. Ezen intézmény látogatására személyesen érkezett Volodimir Zelenszkij is, amikor 2024 novemberében fővárosunkba látogatott. Bár a két ország közötti kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítések folytatódtak, az ukrajnai háborúval kapcsolatos eltérő nézetek miatt a régi konfliktusok ismét felszínre kerültek.

Február elején Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára bejelentette, hogy a magyar kormány, a fennálló konfliktusok ellenére, továbbra is elkötelezett Ukrajna mellett. A politikus Kijevbe látogatott, ahol részletezte, hogy a magyar kormány számos infrastrukturális beruházást valósított meg az ukrán főváros környékén, köztük iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, okmányirodák és szolgáltató központok újjáépítését. Magyar Levente kifejtette: "Magyarország nem nyújt fegyveres támogatást Ukrajnának, és elutasítja a háború fegyveres eszközökkel való támogatását. Mi az emberközeli, mindennapi segítségnyújtásra összpontosítunk, amely valódi változást hozhat a rászorulók életében, és ezt a tevékenységet már harmadik éve folytatjuk következetesen."

A magyar-ukrán kapcsolatok negatív következményeivel foglalkozott a 48 perc című műsor, amelyben Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és volt külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kormányközi és diplomáciai viszony rendkívül kedvezőtlen állapotban van. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője pedig kiemelte, hogy Magyarország jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, különösen a háború elől menekülő ukrán állampolgároknak. Ennek ellenére létezik egy bonyolult, de működő diplomáciai kapcsolat Kijev és Budapest között, amely lehetőséget ad hazánknak arra, hogy közvetítő szerepet vállaljon a felek között. Magyarország képes párbeszédet folytatni Kijevvel, Moszkvával és Washingtonnal is, ami előnyös helyzetet teremt a régiós politikai dinamikában.