Magyar sörpiac: a komlótermesztés fejlesztése óriási lehetőségeket rejt magában A magyar sörpiac folyamatosan fejlődik, és a helyi kézműves sörök népszerűsége egyre inkább növekszik. Ebben a dinamikusan változó környezetben a komlótermesztés fejlesztése

A tavalyi közel háromszázalékos növekedést követően az idei első félévben drámaian visszaesett a hazai sörfogyasztás. Míg a sörpiac egészében mérsékelt fejlődést tapasztalhatunk, addig bizonyos termékkategóriák kiemelkedően teljesítenek, fokozatosan átalakítva a magyar sörgyártás arculatát.

A tavalyi közel háromszázalékos növekedést követően az idei első félévben drámaian visszaesett a hazai sörfogyasztás. Míg a sörpiac egészében mérsékelt fejlődést tapasztalhatunk, addig bizonyos termékkategóriák kiemelkedően teljesítenek, fokozatosan átalakítva a magyar sörgyártás arculatát. Tavaly az országban jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó adatai alapján Magyarországon 5,55 millió hektoliter sört értékesítettek, ami 2,8 százalékos növekedést jelentett.

"Az idei első félévben a gyártók eladásai ugyan 18 százalék feletti visszaesést mutattak, ám ez a szám elsősorban annak köszönhető, hogy a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése előtt a kereskedők az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében nagyobb készletet halmoztak fel 2024 első félévében, ami felfelé torzítja a bázisidőszak számait. A tényleges fogyasztás dinamikája nagyjából 8 százalék csökkenést mutathat - tájékoztatta az Agroinform.hu-t dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

Mivel az időjárás kulcsszerepet játszik a sörfogyasztásban, a hátralévő nyári hónapok hőmérsékletei lesznek a fő meghatározói annak, hogy az év során tapasztalt csökkenés milyen mértékben alakul.

Hullámvasúton a sörpiac: mínusz 11 százalék öt év alatt

A hazai sörfogyasztás az utolsó öt év során nem tapasztalt folyamatos növekedést: kétszer is 10% körüli csökkenést könyvelhettek el, míg három alkalommal mérsékelt, körülbelül 3%-os emelkedést regisztráltak. Ennek következtében a legnagyobb öt hazai sörgyártó 2024-es eladásai 11%-kal elmaradnak a 2019-es adatoktól.

Ugyanakkor a szuperprémium szegmens 43 százalékos növekedést mutatott, míg a gazdaságos, saját márkás termékek ugyanilyen arányban csökkentek. Különösen figyelemre méltó, hogy az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök iránti kereslet 40 százalékkal nőtt, miközben a csökkentett alkoholtartalmú, ízesített termékek piaca 70 százalékkal (!) zsugorodott. A vendéglátóhelyi értékesítés terén drámai volt a változás: az ebben a szegmensben mért sörforgalom megfeleződött.

Mit szeret a magyar?

Noha a teljes piacot tekintve továbbra is bőven 80 százalék felett mozog a lager sörök (bajor, bécsi, illetve pilzeni típusok) részaránya, tavaly a második helyre már az ízesített alkoholmentes sörök léptek, megelőzve az ale típusokat. A negyedik helyet a különleges sörök - apátsági, porter, stout - foglalják el, melyek bár szűk réteget szolgálnak ki, rendkívül elkötelezett fogyasztóbázissal bírnak.

A minőségi sörök iránti elmozdulás egyre szembetűnőbb: a szuperprémium és prémium kategóriák részesedése már a teljes forgalom egyharmadát teszi ki, míg öt évvel ezelőtt ez az arány csupán 25% volt. E mögött a fejlődés mögött az áll, hogy a gyártók az utóbbi években jelentős technológiai újításokkal és kreatív projektekkel próbálták fenntartani és formálni a fogyasztói igényeket. A folyamatos termékfejlesztés eredményeként olyan izgalmas újdonságok bukkantak fel a piacon, mint a sörkoktélok, hidratáló alkoholmentes sörök, valamint frissítő malátaitalok.

A hazai söripar egyre inkább a magyar mezőgazdaság kincseire támaszkodik, ami nemcsak a termékek minőségének emelkedését, hanem a beszállítói kapcsolatok szorosabbá válását is jelzi. A komlótermesztés azonban komoly akadályt jelent, hiszen jelenlegi kapacitásai nem tudják kielégíteni a sörgyárak növekvő igényeit. Ez a helyzet remek agrárfejlesztési lehetőségeket rejt magában a jövő számára. Az iparág szereplői egyre inkább elkötelezik magukat amellett, hogy a gyártási folyamatokat magyar alapanyagokkal támogassák, ami várhatóan pozitív eredményekhez vezet majd. Ezen kívül a Magyarországon működő nemzetközi sörgyárak révén új exportlehetőségek is nyílhatnak, amelyek tovább növelhetik a hazai sörfőzdék versenyképességét.

Nagyüzem és kisüzem: különböző megközelítések, eltérő kimenetek A nagyüzem és a kisüzem világában a stratégiák nem csupán eltérnek, hanem alapjaiban más-más irányelvek mentén építkeznek. Míg a nagyüzem a skálázhatóságra és a költséghatékonyságra helyezi a hangsúlyt, addig a kisüzem a személyre szabott szolgáltatásokra és a helyi igényekre fókuszál. Ezen eltérő megközelítések végső soron különböző eredményekhez vezetnek, amelyek meghatározzák a vállalatok piaci pozícióját és fejlődési lehetőségeit. A nagyüzemek általában gyorsabb növekedést és szélesebb elérhetőséget kínálnak, míg a kisüzemek a minőségre és a vásárlói kapcsolatokra építenek, amely hosszú távú lojalitást teremt. Az eltérő stratégiák tehát nem csupán a működés módját, hanem a sikerhez vezető utat is formálják.

A hazai sörgyártás ma alapvetően nagyipari sörfőzdékben zajlik: a kibocsátás 95 százaléka legalább 50 főt foglalkoztató sörgyárakból származik. Ezt a volument egészíti ki a fennmaradó 5 százalékkal mintegy 80 kisüzemi (köztük néhány, úgynevezett "kézműves" termékeket is gyártó vállalkozás) hazai sörfőzde.

A kisüzemi főzdék dinamikus növekedése a 2010-es évek közepén érte el csúcspontját, azonban a pandémia drámai módon átalakította a piaci viszonyokat. Míg a gyártás ideiglenes leállítása, a munkaerőhiány és az elmúlt években tapasztalt jelentős energia- és alapanyagár-emelkedések komoly problémákat okoztak a söripar számára, különösen a kisebb tőkével rendelkező kisüzemi termelők esetében. Az utóbbi időszakban az ágazatban figyelemre méltó konszolidációs folyamatok zajlottak, melyek új kihívások elé állították a szereplőket.

A hosszú távon versenyképes szereplők, mint a nagyüzemek és a professzionálisan működő kisüzemek, mára jelentős erőre kaptak, és fenntartható növekedési pályán várják a kínálkozó lehetőségeket. Dr. Kántor Sándor kiemelte, hogy a nyugodtabb időszakokban évi 3%-os bővülés reális cél lehet, ám ezt csak azok érhetik el, akik a termék- és technológiafejlesztés terén is az élen járnak.