Mű vagy igazi? Melyik fenyőt érdemes választanunk?
A karácsony elengedhetetlen része a szépen feldíszített fenyőfa, amely otthonunk éke lehet az ünnepi időszakban. Évről évre előkerül azonban a kérdés, hogy vajon a mű- vagy az igazi fenyő vásárlásával terheljük-e kevésbé a környezetünket. Segítünk igazságot tenni.
A karácsonyfa választása igencsak személyes preferencia kérdése, hiszen mindenki másképp képzeli el az ünnepi hangulatot. Vannak, akik az igazi fát részesítik előnyben, hiszen a természetes fenyő illata valóban elengedhetetlennek tűnik a karácsonyi varázshoz. Mások viszont a műfenyő mellett döntenek, amelynek előnye, hogy nem kell aggódni a lehulló tűlevelek miatt, ráadásul sokkal egyszerűbb a szállítása is. Továbbá, vízkereszt után könnyen eltüntethetjük, és gyakran gazdaságosabb megoldás, mint egy élő fát beszerezni. Az ünnepi időszak során tehát mindkét opciónak megvan a maga bája és praktikus előnyei.
Sokan gondolják emellett úgy, hogy a műfenyő állítása sokkal környezetbarátabb döntés, mintha kivágatnánk egy növényt csak azért, hogy néhány napra otthonunk dísze legyen. De vajon tényleg ez a környezettudatosabb döntés? Az alábbiakban ezt próbáljuk meg eldönteni szakértői cikkekből szemezgetve.
A Klímapolitikai Intézet hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szakértője, Bera Péter, egy érdekes cikkében rámutat arra, hogy sokan tévesen hiszik, miszerint a karácsonyfának szánt fenyők az erdőkből származnak. Valójában ezeket a fákat kifejezetten az ünnepi időszakra termesztik. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a fák, bár viszonylag rövid ideig állnak a lakásokban, mégis jelentős mennyiségű szén-dioxidot képesek elnyelni: például egy lucfenyő évente 10-10,5 kilogramm szén-dioxidot köt meg, míg egy hektárnyi, 1000 fát tartalmazó ültetvény akár 10-10,5 tonnányit is. Ez a természetes folyamat hozzájárul a globális felmelegedés elleni küzdelemhez.
A vágott fenyőfa elégetésével majdnem ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál, a növény szénlábnyoma azonban jelentősen csökkenthető bizonyos praktikák révén. Ha például nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben hasznosítják újra a fát, akkor máris jóval kisebb lesz a kibocsátás, komposztálás esetén pedig mindössze 3,3-3,5 kilogrammos lesz egy fa szén-dioxid-szennyezése.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy hektár ültetvény 10 év alatt 100-110 tonnányi oxigént termel. Ráadásul minden kivágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 új fát ültetnek, így a karácsonyfának nevelt növények összességében több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyi a felhasználásuk során felszabadul.
Egy 2 méteres műfenyő előállítása során körülbelül 40 kilogramm szén-dioxid jut a légkörbe, ami már önmagában is négyszerese az élő fák elégetéséből származó szennyezésnek. Egyes alapanyagok használata esetén azonban ez a kibocsátás akár 50 kilogrammra is nőhet, amikor egyetlen fa készül.
Emellett nem árt beleszámolni a szállítással járó plusz szén-dioxiot sem. Mivel a legtöbb műfenyőt Kínában gyártják, az hosszú ideig utazik - teherhajókon és repülőgépeken. Így már viszont egyetlen műfenyő károsanyag-kibocsátása 190 százalékkal magasabb is lehet, mint egy vágott fenyőé.
Kump Edina, az okleveles környezetkutató és a Körforrás szakmai vezetője, szintén kifejtette véleményét a témával kapcsolatban. Cikkében a kanadai Ellipsos független környezeti ügynökség életciklus-elemzésére támaszkodva hangsúlyozza, hogy általában környezettudatosabb választás, ha élő fenyőt vásárolunk. "Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a műfenyő és a vágott fenyő környezeti hatásai csak akkor válnak egyenértékűvé, ha a műfenyőt legalább 20 éven át folyamatosan használjuk. Ezzel szemben a műfenyőt átlagosan mindössze 6 évig használják, miközben a gyártás és szállítás során keletkező üvegházgáz-kibocsátás még így is háromszorosa annak, mintha minden évben új, vágott fenyőt díszítenénk fel" - fogalmazta meg álláspontját.
A szakértő azt ajánlja, hogy lehetőleg Magyarországon nevelt, illetve minél közelebbi helyről származó fenyőt vásároljunk. Ha viszont mégis inkább műfenyőt választanánk, akkor Európában gyártott, PVC-mentes alternatívát keressünk - és legalább 20 évig ne is tervezzünk újat vásárolni. A végleges döntés előtt mérlegeljük továbbá azt is, hogy az igazi fenyők a hulladékká válásuk után újrahasznosíthatók, "a műfenyőkről azonban ugyanez már nem mondható el" - mutatott rá a környezetkutató. "A lehető legkörnyezettudatosabb döntés pedig ebben az esetben is az, ha a már meglévő eszközeidből készítesz kreatívan alternatív karácsonyfát (hogy ne kelljen sem kivágni, sem műfenyőt vásárolni)" - jegyezte meg a cikk végén Kump Edina.
