"Leengedett nadrágban, üres zsebekkel" - Bige Dávid határozottan...

Kemény, mégis tárgyilagos hangvételben bírálta a rendszerváltás utáni magyar gazdasági irányvonalakat Bige Dávid, a Nitrogénművek Zrt. most távozó igazgatósági tagja a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének rendezvényén. Előadásában nemcsak a jelenlegi helyzetet elemezte, de történelmi távlatba helyezte Magyarország gazdasági zsákutcáit, és alternatív megoldásokat is felvillantott.

Kudarcos piacgazdasági kísérlet

Bige véleménye szerint a rendszerváltást követően megpróbáltunk egy nyugati példákra építkező, szabad piacgazdaságot létrehozni, de 2025-re egyértelművé vált, hogy ez a modell kudarcot vallott. A versenyképes és hozzáadott értéket előállító vállalkozások helyett Magyarországon egy "21. századi tervezett piacgazdaság" alakult ki, ahol a vezető szereplők mesterségesen fenntartott, állami támogatásokkal övezett környezetben működnek.

Állami beruházások: drágán és hatástalanul

Bige nézete szerint a gazdasági elit megerősödése nem a teljesítményből, hanem az állami támogatásokból fakad. Ennek a megközelítésnek a következménye, hogy Magyarországon az állami beruházások fajlagosan a legmagasabb költségekkel járnak az Európai Unióban. Miközben 2015 és 2023 között az uniós lakásárak átlagosan 48%-os növekedést mutattak, nálunk ez a szám lenyűgöző 173%-ra szökött.

Hiány, válság, káosz – mindez a költségvetési varázslatok következménye.

Az előadásban szó esett a fiskális és monetáris politika kudarcairól is. Bige élesen kritizálta a kormányzatot, amiért a 2010-2020 közötti konjunktúrában nem hozott érdemi hatékonyságnövelő beruházásokat, csak "látványprojektekre" költött. Így a COVID- és energiaválság idején az ország "letolt nadrággal, üres zsebbel" állt.

A jegybank és a minisztérium szerepe és felelőssége kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás és a pénzügyi rendszer működése szempontjából. A jegybank feladatai közé tartozik a pénzpolitikai irányvonalak kidolgozása, a kamatlábak meghatározása, valamint az inflációs célok elérése. Ezzel szemben a minisztérium, különösen a pénzügyi tárca, a költségvetési politikákért és a gazdasági stratégiák megvalósításáért felelős. A két intézmény közötti együttműködés elengedhetetlen, hiszen a monetáris és a fiskális politika összehangolása hozzájárul a gazdaság egészséges működéséhez. A jegybank által hozott döntések hatással vannak a költségvetésre, míg a minisztériumi intézkedések befolyásolják a pénzügyi piacokat. Ezért mindkét félnek figyelemmel kell kísérnie a másik lépéseit, hogy elkerüljék a ellentmondásokat és biztosítsák a fenntartható növekedést. A felelősségvállalás nem csupán a döntések meghozatalában rejlik, hanem abban is, hogy a közvélemény számára világosan kommunikálják a céljaikat és a stratégiáikat. A társadalom számára fontos, hogy átlátható módon értesüljön a gazdasági irányelvekről, hiszen ezek közvetlen hatással vannak a mindennapi életére. A jegybank és a minisztérium tehát nem csupán technikai intézmények, hanem a gazdasági bizalom megteremtésének és fenntartásának kulcsfigurái is.

A kritika nem kímélte a gazdaságpolitikáért és a monetáris politikáért felelős állami intézményeket és vezetőiket sem: a jegybankot azért bírálta, mert késlekedett az inflációs folyamatok kezelésével, a nemzetgazdasági minisztériumot pedig azért, mert protekcionista, belső körök érdekeit szolgáló adópolitikát folytatott.

A KKV-szektor sebezhetősége egy olyan téma, amely számos tényezőtől függ, és amely komoly hatással van a gazdaság egészére. A kis- és középvállalkozások, mint a gazdaság gerincét képező szereplők, gyakran kénytelenek szembenézni a piaci ingadozásokkal, a forráshiánnyal és a verseny fokozódásával. Ezen vállalkozások kiszolgáltatottsága nemcsak a globális gazdasági trendeknek, hanem a helyi környezet politikai és jogi kereteinek is kitettséget jelent. A KKV-k gyakran nem rendelkeznek elegendő tőkével, hogy rugalmasan reagáljanak a hirtelen változásokra, ezért fontos, hogy megfelelő támogatást kapjanak a kormányzati és pénzügyi intézményektől. A digitális átalakulás és az innováció elengedhetetlen a fennmaradásukhoz, de a technológiai fejlődés üteme sokszor meghaladja a kisebb cégek alkalmazkodóképességét. A KKV-szektor kiszolgáltatottsága tehát nem csupán egy gazdasági kérdés, hanem társadalmi és politikai dimenziókkal is bír, amelyek megoldása közös felelősségünk.

Bige kiemelte, hogy a magyar gazdaság alapját képező kis- és középvállalkozások (KKV-k) folyamatos fenyegetettségnek vannak kitéve a változó adó- és jogszabályi környezet következtében. A kormány gyakran utólagos hatállyal alkalmaz új adókat, ami lényegében veszélybe sodorja e vállalkozások működését.

A kulcs a sikerhez: verseny és értékek létrehozása.

Bige saját vállalatát példaként hozva három alapvető pillért emelt ki, amelyek a gazdasági stabilitás alapját képezik: a szellemi tőkébe való befektetést, a nyereséget hozó fejlesztések megvalósítását, valamint az ügyfélközpontú megközelítést. Úgy véli, hogy a vállalatok irányvonalát nem az állami döntéseknek kellene meghatározniuk, hanem a piac diktálja az irányt.

Zárszó: tisztességes szabályokra van szükség

Bige Dávid előadása egyértelmű üzenettel zárult: "nem kell csodát várni", csak olyan piaci környezetet, ahol kiszámítható szabályok és egyenlő feltételek biztosítottak minden szereplő számára. Ha ez megvalósul, a gazdaság önmagától stabilizálódik - tette hozzá.