Lavrov kifejezte, hogy nem reális elképzelés, hogy a következő orosz-ukrán tárgyalások helyszíne a Vatikán legyen.

"Elképzelhetjük a Vatikánt, mint a tárgyalások színhelyét! Személy szerint úgy vélem, hogy nem éppen a legmegfelelőbb, ha ortodox államok katolikus területen vitatkoznak a kiváltó okok megszüntetéséről szóló kérdésekről (...) Azt gondolom, hogy a Vatikán sem érezné magát túlzottan kényelmesen, ha ilyen környezetben kellene fogadnia két ortodox ország küldöttségét" - fogalmazott.
Lavrov nyilatkozata szerint Oroszországban már jelentős előrelépés történt a leendő ukrán békeszerződésről szóló memorandum kidolgozásában, amelyet Moszkva a közeljövőben át kíván adni Kijevnek. Kifejezte reményét, hogy az ukrán fél is hasonló lépéseket tesz. Hangsúlyozta, hogy a memorandum elkészítése során Moszkva alapvető elvekből és a konfliktus gyökereiből indul ki.
„Nem látjuk indokoltnak a világrend nemzetközi jogi alapjának, vagyis az ENSZ Alapokmányának a megkérdőjelezését. Ezt a dokumentumot teljes mértékben tiszteletben kell tartani, figyelembe véve az abban foglalt elvek közötti összefüggéseket is” – nyilatkozta.
Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig nyitott volt a béketárgyalásokra Ukrajnával, és soha nem zárkózott el a párbeszéd lehetőségétől.
Az Egyesült Államok szerepére vonatkozóan Lavrov megjegyezte, hogy Ukrajna abban a hitben volt, hogy az Egyesült Államok támogatása örökké a háta mögött áll majd. Ugyanakkor Donald Trump korábbi amerikai elnök véleménye szerint "ez nem az ő háborúja". Lavrov szerint a jelenlegi amerikai vezetés a saját nemzeti érdekei alapján formálja a párbeszédet Oroszországgal.
Rámutatott arra, hogy Washington, eltérően az európai országoktól, nyíltan hangoztatja az ukrán területi kérdések megvitatásának fontosságát. Lavrov viszont emlékeztetett arra, hogy korábban előfordult, hogy az amerikaiak megváltoztatták a véleményüket, és ezt, mint mondta, Moszkva figyelembe fogja venni a jövőbeli lépéseik tervezésekor.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, a Moszkva által kétségbe vont politikai legitimitásával kapcsolatban kifejtette, hogy az orosz fél nem zárja ki a „kijevi rezsim” vezetőjével és kormányával való tárgyalások lehetőségét. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a hatalma törvényessége kulcsfontosságú kérdés lesz a békeszerződés aláírásakor. Véleménye szerint a legjobb megoldást az választások megtartása jelentené, mivel ez biztosítaná, hogy ki képviselheti Ukrajnát a béketárgyalások során.
"Ha olyanok írják alá a megállapodásokat, akiknek a hitelessége, mondjuk úgy, már régóta megkérdőjelezhető, akkor a jövő generációi joggal kételkedhetnek a létrejött egyezségek érvényességében" - fogalmazott.
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan, hogy az orosz ajkú közösséget Ukrajnában a jelenlegi hatalom alatt hagyja, mivel ez "nagyon súlyos vétek" lenne. Kifogásolta, hogy az európai országok eddig egyetlen alkalommal sem említették az "emberi jogok" fogalmát az Ukrajnában zajló események kapcsán. Lavrov arra figyelmeztette nyugati kollégáit, hogy sürgősen lépniük kellene, és követelniük kellene az ENSZ Alapokmányának, valamint számos emberi jogi egyezménynek ellentmondó ukrán törvények érvénytelenítését.