Kutnyánszky Zsolt kifejezésében hangsúlyozza, hogy Magyarország biztonságának megőrzéséhez elengedhetetlen egy erős hadsereg megléte. Az ország védelme nem csupán a területi integritás szempontjából kulcsfontosságú, hanem a nemzeti identitás és a társadal

A Honvédelmi Minisztérium államtitkára pénteken Budapesten, a Ludovika Fesztivál keretein belül hangsúlyozta, hogy Magyarország biztonsága kizárólag egy erős nemzeti haderő kiépítésével biztosítható. Az MTI tudósítása szerint az államtitkár kiemelte a katonai erő megerősítésének fontosságát a hazai védelem szempontjából.

Kutnyánszky Zsolt előadásában hangsúlyozta, hogy "a megváltozott biztonsági helyzet tükrében hazánk védelmét kizárólag egy erős nemzeti haderő felépítésével tudjuk biztosítani."

- jelentette ki az államtitkár, aki fontosnak nevezte azt is, hogy a társadalom is elismerje és támogassa tevékenységüket. Az államtitkár felhívta rá a figyelmet, hogy 2010-ben világszerte emelkedni kezdett a fegyveres konfliktusok száma és intenzitása, ma magasabb szinten van, mint a hidegháború vége előtti időszakban. Magyarország térségét leginkább a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború veszélyezteti. Ez a legjelentősebb fegyveres konfliktus Európában a második világháború óta - mutatott rá.

A beszélgetés során kifejtette, hogy 2023 októberében újabb geopolitikai feszültségek bontakoztak ki az Izrael és a Hamász között folyó konfliktus következtében. Ez a helyzet nem csupán a Közel-Keletet érinti, hanem hatása érezhető az Indiai-óceán nyugati partvidékén és a Vörös-tengeren is. Afrikában pedig a már évek óta tartó szudáni polgárháború tovább fokozza a Száhel-övezet biztonsági kihívásait, ami a konfliktus szomszédos országokra való átterjedésével migrációs nyomást gyakorol Európára. Ráadásul az India és Pakisztán közötti viszály nemrégiben újra kiéleződött, míg a mianmari polgárháború is egyre inkább nyomást gyakorol Délkelet-Ázsia egész térségére - tette hozzá.

A helyzet bonyolultságát tovább fokozzák a lappangó konfliktusok, amelyeket az államtitkár is említett, különös figyelmet fordítva a Nyugat-Balkán, a Dél-kínai-tenger és a Kína-Tajvan közötti feszültségekre. Kutnyánszky Zsolt hangsúlyozta, hogy a megváltozott globális biztonsági környezetben az új amerikai adminisztráció szerepe kiemelkedővé vált. A korábbi időszakban tapasztalható, hűvös politikai kapcsolatok a katonai együttműködést is befolyásolták, ám Donald Trump elnökké választásával új fejezet nyílt a magyar-amerikai viszonyban. A politikus megjegyezte, hogy mindkét ország részéről erős elkötelezettség mutatkozik az együttműködés irányába és annak fokozására.

A katonai diplomácia képviselője bejelentette, hogy Magyarország 57 különböző országgal alakított ki ilyen jellegű kapcsolatokat. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a NATO keretein túlmenően is aktívan dolgoznak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén és szélesítésén.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Izrael fontos szereplőként jelenik meg a szövetségi kereteken túl, amelyre a haderőfejlesztés terén kulcsfontosságú partnerként tekintenek. Kiemelte, hogy a honvédelmi minisztérium folytatni kívánja az ázsiai, közel-keleti és afrikai kapcsolatok szélesítését is, megerősítve ezzel a nemzetközi együttműködést.

Donald Trump amerikai elnökké választásával új időszámítás kezdődött, ugyanis az Egyesült Államok egyértelműen jelezte a NATO számára, hogy nagyobb erőfeszítést szeretne látni a tagállamoktól. A június végén Hágában megrendezendő NATO-csúcstalálkozó központi témája, a transzatlanti kapcsolatok további erősítése, valamint a közös teherviselés lesz - mondta az államtitkár, aki ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az eddigi 2 százalék helyett a tervek szerint a GDP 5 százalékát várnák el a tagállamoktól az amerikaiak.

Magyarország a szövetség megbecsült tagjaként kiemelkedő teljesítményt nyújt, amit a szövetségesek és a NATO szakértői is egyértelműen elismernek. A közös teher viselésében arányosan részt veszünk, figyelembe véve méretünket. Ráadásul a 2023 óta érvényben lévő 2%-os védelmi kiadási küszöböt már egy évvel a walesi vállalás előtt teljesítettük. Tavaly pedig, a NATO-tagállamok között, Lengyelország után Magyarország volt az, amely a védelmi költségvetésének legnagyobb részét haderőfejlesztésre fordította - emelte ki.

Kutnyánszky Zsolt kiemelte: Magyarország úgy véli, hogy a legfontosabb a szövetség hitelességét megőrző, de egyben reális célkitűzés elfogadása a megrendezendő csúcson. Fontosnak nevezte továbbá, hogy az átállás lépcsőzetes legyen, és tartsa tiszteletben az egyes országok teherbíró képességét.

Kutnyánszky Zsolt elmondta: a Magyar Honvédség létszáma 1989 és 2002 között 150 ezerről alig több mint 10 ezerre csökkent. A védelmi kiadások a GDP 1,2 százalékára csökkentek a 2000-es évek végére. Innen kellett elindítani az építkezést, és a nemzetstratégiai célunk, hogy a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben ütőképes, innovatív és high-tech Magyar Honvédség hatékonyan tudjon reagálni - jelentette ki.

Kutnyánszky Zsolt kiemelte, hogy a Honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik fő célja a hivatásos és önkéntes katonai állomány bővítése. Az a törekvés, hogy olyan szakemberek maradjanak a rendszerben, akik jelentős katonai és szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, kulcsfontosságú. Nem az a szándék, hogy mindenki katonai pályát válasszon, hanem sokkal inkább az, hogy a fiatalok gyakorlati honvédelmi ismeretekkel gazdagodjanak.