Kormányhivatalnok lopási ügye: szabadságra távozott.
A hivatalvezető jelenleg szabadságát tölti, így a helyettes felel a feladatok ellátásáért, és hivatalos státusza is változatlan.
T. Bálint, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Rétsági Járási Hivatalának vezetője súlyos hibát követett el. A balassagyarmati Lidl áruházból lopott, méghozzá olyan értékben, amely már meghaladja az 50.000 forintot, így a cselekménye bűncselekménynek minősül, nem csupán szabálysértésnek. A Blikk értesülései szerint a bírósági eljárás már elindult ellene, mivel a hivatalvezetőt tetten érték, és nála volt a ki nem fizetett árukészlet. Az ügy különösen aggasztó, mivel T. Bálint nem volt ittas, és kábítószer hatása alatt sem állt a lopás pillanatában; emellett nem is tudott magyarázattal szolgálni a jogsértés okáról.
A köztisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény világosan meghatározza a közigazgatásban dolgozók kötelezettségeit: a kormányhivatalnokoknak a közbizalom megőrzésére kell törekedniük, és ennek szellemében kell magatartásukat alakítaniuk – emelte ki Horváth László ügyvéd a T. Bálint ügyével kapcsolatos jogszabályi háttér elemzésekor. A törvény értelmében, ha valaki olyan bűncselekményt követ el, amelynek alapján a bíróság közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szab ki, mint például egy 50.000 forintos lopás, akkor az illető két évig nem tölthet be kormányhivatali pozíciót. Ez akkor is érvényes, ha a jogsértés büntetőjogi következményei alól felmentették, tehát például erkölcsi bizonyítványt is kaphat. A törvény foglalkozik a méltatlanság kérdésével is: Horváth László véleménye szerint egy áruházból lopó hivatalvezető egészen biztosan méltatlan nemcsak a vezetői, hanem a köztisztviselői feladatkör betöltésére is. A jogszabály értelmében, amennyiben egy kormánytisztviselő méltatlanná válik hivatalára, akkor a büntetőeljárás idejére azonnali felmentésre kerül az állásából.
A helyzet meglehetősen zűrzavaros, hiszen nehezen érthető, hogy T. Bálint miért töltheti még mindig a pozícióját. Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint meg kell várniuk a hatóságok hivatalos értesítéseit, mielőtt lépéseket tennének a járási hivatalvezető eltávolításával kapcsolatban. Az viszont kérdéses, hogy miért nem függesztették fel a férfit eddig, amikor már másfél hónapja tudnak az ügyéről a felettesei. Erre a kérdésre egyelőre nem érkezett kielégítő válasz.
Nógrád Vármegye főispánja október végéig szabadságát tölti, a főigazgató elfoglalt, így a Blikknek Andó Ákos, a vármegye sajtószóvivője kommentálta a történteket:
A hírek szerint a Rétsági Járási Hivatal vezetője ellen büntetőeljárás zajlik, amelynek során a nyomozó hatóság elutasította a gyanúsított mediátori-közvetítői eljárásra irányuló kérelmét. A nyomozás befejezését követően az ügyészség folytatja le a büntetőeljárást. Jelenleg T. úr szabadságát tölti, így a hivatali feladatokat helyettese látja el. A vármegye vezetősége a hivatalvezető helyzetéről és ügyéről hamarosan döntést hoz. A Palóc Hírnök beszámolója szerint a Balassagyarmati Járási Ügyészség a mediátori eljárást – amely lehetővé tenné, hogy az elkövető és a sértett büntetőeljárás nélkül megegyezzenek, és az elkövető kártalaníthassa a sértett boltot – a bűncselekmény jellege és a gyanúsított személye miatt nem találta megfelelőnek, így elutasította a közvetítői eljárásra vonatkozó kérelmet.
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es statisztikái alapján a Rétsági Járási Kormányhivatal alkalmazottainak bruttó átlagbére 521.500 forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a hivatalvezető akár ennek a dupláját is kereshette. Érdemes megjegyezni, hogy míg tavaly a hivatalnokok nem részesültek béremelésben, a vezetők 25 százalékos emelésben részesültek a kormányhivatalok keretein belül.
- Ha a kormányhivatal takarítója vagy egy átlagos adminisztrátor követett volna el lopást, már rég elvesztette volna a munkáját, és a hatóságok mindenütt hangoztatnák: a tiszta közigazgatás nem tolerál semmilyen jogsértést - nyilatkozta a Blikknek Bátonyterenye polgármestere, Orosz István. Hozzátette, hogy az ártatlanság vélelme a jogbiztonság egyik alapvető pillére, hiszen senkit sem szabad hátrányos helyzetbe hozni a jogerős ítélet kihirdetése előtt. Ugyanakkor egy ilyen ügy kapcsán fontos a mérlegelés.
