Kína feszülten nyomta a fegyvert az Egyesült Államok fejéhez, miközben az amerikaiak több fronton is fokozni kezdték a nyomást.

A nyár folyamán úgy tűnt, sikerült megelőzni az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus kiéleződését. Washington és Peking konstruktív kereskedelmi tárgyalásokba kezdett, amelyek több eredményt is hoztak. A szeptemberi madridi találkozó után Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető egy mindkét fél számára kedvező telefonbeszélgetést folytatott. Ezen kívül Pekingbe hat év után először látogatott el amerikai képviselőházi küldöttség, és megszületett egy megállapodás a TikTok ügye kapcsán. Trump és Hszi pedig már a dél-koreai találkozóra is készültek, amely október végén esedékes.

Október második hetén aztán minden összeomlani látszott. A világ arra még nem nagyon kapta fel a fejét, amikor az amerikai kereskedelmi minisztérium szeptember 29-én, alig tíz nappal Trump és a kínai elnök telefonbeszélgetése után új exportkorlátozásokat vezetett be, és egy kiskaput bezárva jelentősen megnehezítette, hogy csúcstechnológiás amerikai eszközök, leginkább a mesterséges intelligenciához használt csipek jussanak el Kínába.

Peking figyelmét azonban nem kerülte el a változtatás. A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye "különösen hallatlanként" jellemezte a döntést, és arra figyelmeztettek, hogy meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket. Az egy héttel később érkező válaszlépésre már az egész világ felfigyelt.

Peking ugyanis bejelentette, hogy újabb korlátozásokat vezetnek be a ritkaföldfémek exportjára, ami annyira felháborította Trumpot, hogy hirtelen százszázalékos vám bevezetéséről kezdett el beszélni Kína ellen, és a kínai elnökkel való találkozójának lemondását is kilátásba helyezte.

A rákövetkező napokban életbe lépett a kínai teherhajókra kivetett amerikai kikötői díj, amire Peking hasonló lépésekkel válaszolt, valamint újabb amerikai cégeket helyezett szankciós listájára. Trump erre az étolaj-kereskedelem megszüntetéséről kezdett el beszélni, és kezdett nagyon úgy tűnni, hogy a világnak a kínai-amerikai kereskedelmi és vámháború eddigi legkeményebb fordulójának rémével kell szembenéznie.

Most mindenki arra vár, hogy mi lesz a következő lépés. "Ha a kínaiakon múlik, akkor valószínűleg lesz" találkozó Hszin Csin-ping és Donald Trump között, de az amerikai elnök "következő tíz percét sem tudja senki megjósolni", így megmondhatatlan, hogy mi fog történni - mondta a Telexnek Matura Tamás. A Kína-szakértő hozzátette, hogy bár Trump és pénzügyminisztere az előző hétvégén már elkezdett visszatáncolni és igyekeztek visszazárni a szellemet a palackba, a két elnök tervezett találkozójának otthont adó dél-koreai APEC-csúcstalálkozóig még két hét van hátra, és addig bármi megtörténhet.

Október 15-én Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC televíziónak már arról számolt be, hogy Trump készen áll találkozni a kínai elnökkel, és zajlanak a találkozó előkészületei. A legutóbbi adok-kapokat részletesen összefoglaló CNN szerint Trump három nappal később már arról beszélt, hogy Hszivel barátságos hangnemben megoldják majd a felmerülő ügyeket. A nagy kérdés, hogy miről fognak végül megegyezni.

Amikor Peking október 9-én bejelentette, hogy még szigorúbb korlátozásokat vezet be a ritkaföldfémek exportjára, Trumpot a lépés láthatóan meglepte. "Alig lehet elhinni, hogy Kína ezt tette" - írta az amerikai elnök a közösségi oldalán, "igencsak gonosz és ellenséges lépésként" jellemezve a döntést. Azonban "nem arról van szó, hogy Kína a semmiből vezetett be újabb kiviteli nehezítéseket az Egyesült Államok felé" - mondta Matura Tamás. A szakértő jelezte, hogy az amerikaiak mindeközben "folyamatosan csavarják a satut a kínaiak nyaka körül": Washington például nemrég szigorította a csipgyártáshoz szükséges eszközök és technológiák kivitelét Kína irányába, és erre reagáltak a kínaiak a ritkaföldfémek és ahhoz kapcsolódó technológiák kivitelének szigorításával.

A kínai döntés az egész világot megrengette, az ugyanis minden országra vonatkozik, nem csak az Egyesült Államokra. Amikor fél évvel korábban először vezettek be korlátozásokat a szinte minden modern technikai eszköz gyártásához nélkülözhetetlen anyagok exportjára, nemcsak amerikai autógyárak álltak le, hanem európaiak is, köztük a magyarországi Suzuki gyár is.

A ritkaföldfémek piacán szinte globális monopóliummal rendelkező Kína most újabb öt anyagot adott hozzá a csak külön kormányzati engedéllyel exportálható anyagok listájához, és az új korlátozás már kiterjed a ritkaföldfémek feldolgozására használt kínai technológiákra is. Ha egy cég ezeket használja, már csak külön engedéllyel exportálhatja az elkészült termékeket, megnehezítve azoknak az országoknak a dolgát, akik megpróbálnak más országokból beszerezni ritkaföldfémeket. Ez pánikot keltett európai autógyártók között is.

A kínai kormány legfrissebb nyilatkozata szerint a lépéseik célja a globális ellátási lánc biztonságának fenntartása és a világbéke megőrzése, mivel a ritkaföldfémek haditechnikai jelentőséggel bírnak. Az Economist jelentése alapján azonban a Pekingben dolgozó nyugati diplomaták ezt az érvet különösen komikusnak találják. Hiszen Oroszország éppen Kína által biztosított alkatrészekkel felszerelt drónokkal támadja Ukrajnát, ráadásul Kína augusztusi exportja során több mint 520 ezer kilométernyi optikai kábelt küldött Moszkvába, amelyeket az elektronikai zavarásokat elkerülő drónok vezérlésére használnak.

A lépés párhuzamba állítható azokkal a megszorításokkal, amelyeket az Egyesült Államok vezetett be az utóbbi években a katonai célú aggodalmakra hivatkozva, különösen a félvezetők terén. E korlátozások célja a csipek és a csipkészítő berendezések Kínába irányuló exportjának szigorítása volt, még akkor is, ha ezek amerikai technológiával készültek harmadik országokban. Kína régóta bírálta ezeket a lépéseket, de a legújabb intézkedésük azt mutatja, hogy késznek érzik magukat hasonló stratégiák alkalmazására. Annyira párhuzamosan, hogy a Kínában tevékenykedő diplomaták az Economist szerint...

azon viccelődnek, hogy Washingtonnak be kéne perelnie Pekinget szellemi tulajdon ellopása miatt, mert annyira pontosan lemásolták az amerikai korlátozásokat.

Az Egyesült Államokkal foglalkozó egykori kormányzati tisztviselők véleménye szerint a legújabb korlátozások bejelentése arra utal, hogy Kína milyen ügyesen képes kihasználni a gazdasági függőséget tárgyalási pozíciójának megerősítésére - állította a Politico. A kínai hivatalnokokat bátorította, hogy látták, mennyire kétségbe estek az amerikai vállalatok, különösen az autóipari szereplők, amikor Peking első alkalommal szigorította a hozzáférést a ritkaföldfémekhez. Ez a lépés végül Trump vámcsökkentéséhez vezetett - derül ki az Economist által hivatkozott, kínai tisztviselőkkel gyakran kapcsolatban álló nyugati forrásokból.

"Ez egy fejhez szorított fegyver" a kereskedelmi tárgyalások előtt - mondta a Politicónak Geoffrey Gertz. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács nemzetközi közgazdasággal foglalkozó egykori igazgatója szerint Peking a lépéssel jelezte, hogy akár teljesen is leállíthatják a ritkaföldfémek exportját.

Bár az Egyesült Államok és az Európai Unió végre "felébredtek Csipkerózsika álmából", és nekiláttak az alternatív beszerzési források felkutatásának, ez a folyamat hosszú és évtizedekig tartó kihívás - fejtette ki Matura Tamás. Kína ezzel szemben azt feltételezi, hogy amíg nem sikerül teljesen megszüntetni a Kínától való függőséget, addig a Nyugat sokkal inkább rászorul a ritkaföldfémek beszerzésére, mint ahogyan Kínának szüksége lenne arra, hogy ezeket a nyugati piacokra szállítsa - nyilatkozta Bradly Martin, a RAND kutatóintézet szakértője a Politico számára.

Rövid távon továbbra is fennmarad az Egyesült Államok Kínától való függősége a ritkaföldfémek terén, és "jelenleg az Egyesült Államok az, amelyik aggódik, nem Kína" - nyilatkozta Vang Jivej a CNN-nek. A pekingi Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatójának szavai szerint Peking alaposan felkészült a Trump-pal való tárgyalásokra, jól ismerik a volt elnök módszereit és tisztában vannak azzal, hogy "hol rejlenek Amerika gyenge pontjai".

Az utóbbi hónapok során jelentős változások figyelhetők meg a kínai tárgyalási stratégiákban. Míg korábban a kínai fél inkább reagáló szerepben tűnt fel az amerikai lépésekre, és nem eszkalálta a helyzetet, most úgy tűnik, hogy új megközelítést alkalmaznak. Matura Tamás megjegyezte, hogy a kínaiak most azt az elképzelést tartják szem előtt, hogy a találkozók előtt akkor tudnak kedvezőbb pozícióba kerülni, ha ők maguk eszkalálják a konfliktust, így később már van lehetőségük engedményeket tenni. Ting Lu, a japán Nomura befektetési bank Kínával foglalkozó vezető közgazdásza pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Peking Trump sajátos tárgyalási taktikáját is átvette, amely során extrém nyitóajánlatokat tesz, maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló ütőkártyákat és az ellenfél gyengeségeit, miközben hihető fenyegetéseket is megfogalmaz a visszalépés lehetőségére.

Peking az új korlátozással párhuzamosan arra törekedett, hogy az elmúlt hetekben a gázai béketárgyalásokkal foglalkozó Trump figyelmét Kína felé terelje.

- állították a New York Timesnak olyan elemzők, akik kapcsolatban állnak kínai tisztviselőkkel. Pekingben úgy értékelték, hogy a Trump-adminisztráció Kínával szemben különösen agresszív tagjai álltak az amerikai kereskedelmi minisztérium által bevezetett korlátozások mögött, és egy határozott lépéssel kívánták felhívni az amerikai elnök figyelmét.

A lapnak nyilatkozó elemzők szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mindez a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának egy fontos ülése előtt történt, ami miatt a kínai vezetésnek erőt kell sugároznia. "Ha te vagy a vezető, és telefonon beszéltél az amerikai elnökkel, majd tíz nappal később pofon vágnak, te mit csinálnál egy fontos politikai esemény előtt?" - tette fel a kérdést Vu Hszinbo, a sanghaji Fudan Egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó intézetének dékánja.

Ha az Egyesült Államok nem ismerte fel, hogy egy ilyen döntésnek súlyos következményei lehetnek, különösen miután már több mint fél éve folynak a tárgyalások Kínával, akkor "szomorúan kell megállapítanom, hogy Trump csapata egyszerűen nem alkalmas a feladatra" - nyilatkozta Vu a CNN-nek.

Az amerikai elnök első válasza a ritkaföldfémek exportjának korlátozására egyértelműen támadó jellegű volt. Egy nappal később bejelentette, hogy november 1-től százszázalékos vámot fog kivetni Kínára, és jelezte, hogy a kínai elnökkel tervezett találkozója mostantól erősen kérdésessé vált. Az ezt követő napokban azonban Trump és kereskedelmi minisztere "kicsit visszafogták magukat, és úgy tűnik, próbálják visszanyomni a szellemet a palackba" - fogalmazott Matura Tamás.

Trump a vámfenyegetés után mindössze két nappal már a közösségi média platformján osztotta meg véleményét, miszerint Hszi Csin-ping, Kína elnöke csupán egy átmeneti gyengélkedést élt át, és hogy „nincs ok aggodalomra Kína kapcsán, minden a legnagyobb rendben lesz”. Ezt az üzenetet követően a tőzsde jelentős visszaesést mutatott Trump vámintézkedéseinek következményeként. A Wall Street Journal információi szerint a Fehér Ház célja az volt, hogy világossá tegye: szándékukban áll a feszültségek csökkentése és a tőzsdei veszteségek mérséklése. Továbbá figyelembe kellett venniük azt is, hogy a kereskedelmi háború lehetősége ne vonja el a figyelmet a gázai konfliktusban, Trump közvetítésével létrejött tűzszünetről.

Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere nem sokkal később arról nyilatkozott, hogy optimista a két elnök közötti találkozó létrejöttét illetően. Kifejtette, hogy a hétvégén jelentős eszmecserék zajlottak a két fél között, és a kapcsolatuk továbbra is kedvező. Két nappal később Bessent már arról beszélt, hogy Trump készen áll a Hszivel folytatott találkozóra, és a két ország tisztviselői aktívan dolgoznak a tárgyalások előkészítésén. Állítása szerint a két elnök közötti kölcsönös bizalom kulcsszerepet játszott abban, hogy a kereskedelmi feszültségek nem súlyosbodtak tovább.

A kínai kereskedelmi minisztérium megerősítette, hogy folytattak tárgyalásokat az amerikai kormány képviselőivel. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ha Washington a konfliktus mellett dönt, Kína mindent meg fog tenni a védekezés érdekében. Azonban, ha a párbeszédre van igény, Kína szívesen áll rendelkezésre, hiszen az ajtaja mindig nyitva áll a diskurzus előtt.

Az adok-kapok közben nem állt le. Kína egy dél-koreai hajóépítő cég öt amerikai leányvállalatát is szankciós listára rakta, és vizsgálatot indítottak a Qualcomm félvezetőgyártóval szemben. A maga részéről az Egyesült Államok új kikötői díjat vezetett be a kínai és a kínai gyártású hajókra. Ennek értéke egy átlagos konténerszállító hajó esetében 3,5 millió dollár (kb. 1,1 milliárd forint) körül lesz. Válaszul Kína is hasonló lépést tett.

A Wall Street Journal forrásaira hivatkozva beszámolt arról, hogy a kínai kormány döntéshozói körében elterjedt vélemény szerint Peking azért kezdett el határozottabb lépéseket tenni, mert Hszi Csin-ping abban reménykedik, hogy az amerikai tőzsde lejtmenete Trumpot arra ösztönzi, hogy visszalépjen, és ne merje bevetni saját kereskedelmi eszközeit. E bátorságot továbbá az is táplálja, hogy a kínai export a várakozásoknál kedvezőbb, 8,3 százalékos növekedést mutatott, míg az Egyesült Államokba irányuló kivitel drámaian, 27 százalékkal csökkent.

Mindkét fél számára komoly tétje van a helyzetnek. Kínában a gazdasági növekedés lassulása, a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség és a belső piac gyengesége mind komoly kihívásokat jelentenek. Ezek a problémák gyengíthetik a Kommunista Párt és Hszi Csin-ping hatalmát, mivel a kedvezőtlen gazdasági környezet alááshatja azt a társadalmi megállapodást, amely alapján az állampolgárok a jólétért cserébe elfogadják a párt megkérdőjelezhetetlenségét - hangsúlyozta Matura Tamás.

A Trump híveinek számító farmerek, különösen a szójababtermesztők, egyre hangosabbá válnak, mivel nem tudják értékesíteni termékeiket Kínának, ami a piacaik felét jelentette. Ez a helyzet sokuk számára komoly anyagi nehézségeket okoz, és többen a csőd szélére kerültek. Eközben az amerikai vásárlók, ahogy közeledik a karácsonyi időszak, szembesülnek azzal, hogy az ajándékok ára az egekbe szökött Trump vámintézkedései miatt. Ez a helyzet tovább fokozza a belpolitikai nyomást a Fehér Házra.

"Az egész arról szól, hogy ki tudja tovább finanszírozni a saját gazdasági veszteségeit, és egyik fél sincs igazán jó helyzetben. Lehetetlen megmondani, hogy melyik fél tudja fenntartani ezt a konfliktust hosszabb távon" - mondta Matura Tamás.

Az elmúlt hetek eseményei mögött érdemes mérlegelni egy másik lehetséges perspektívát is. Josh Lipsky megállapítása szerint Kína határozott és agresszív viselkedése mögött az a várakozás húzódik, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság hamarosan döntést hoz. A bíróság éppen abban az időszakban kezd majd foglalkozni Trump vámpolitikájának alkotmányosságával, amikor a két ország vezetőjének tervezett találkozója zajlik Dél-Koreában. Az Atlantic Council geoökonómiával foglalkozó intézetének igazgatója szerint ez a helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a bíróság Trump legfontosabb tárgyalási eszközét éppen a találkozó idején vonja vissza, ezzel pedig jelentős előnyhöz juttatva Pekinget.

Donald Trump egy sürgősségi törvényre hivatkozva indította el a vámok bevezetésének folyamatát, amelyet azonban alsóbb bíróságok törvénytelennek nyilvánítottak. Trump az esetet az amerikai jogtörténet egyik legmeghatározóbb perének titulálta, és azt is felvetette, hogy személyesen részt kíván venni a témával kapcsolatos meghallgatáson. J. D. Vance alelnök a Fox Newsnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ha a Fehér Ház nem rendelkezik hatáskörrel a vámokról való döntéshozatalban, "akkor rendkívül nehéz lesz a tárgyalások lebonyolítása Kínával".