Kézdiszék autentikus értékeinek megőrzése és ápolása egy különleges küldetés. E térség gazdag kulturális öröksége, hagyományai és szokásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi közösség identitása megmaradjon. Az értékmentés során nem csupán a múlt kincs
Székelyföld igazi gyöngyszemei nem csupán lenyűgöző természeti tájaival és gazdag történelmével hódítanak, hanem az önállóságra törekvő székely közösségek által létrehozott épített örökséggel is. Ez a régió különösen vonzó a felfedezésre váró titkaival, melyek közül kiemelkedik a letűnt, nehéz időkben szenvedett kastélyok és udvarházak újjáéledése. E varázslatos helyek közé tartozik a dálnoki Gaál-kúria is, mely a múlt szellemét idézi, miközben újra felfedezzük történelmét.
Kézdiszék, a hét ősi székely szék egyike, a 16. század folyamán egyesült Sepsiszékkel és Orbaiszékkel, így létrejött Háromszék. Ez a terület, mint a Kárpát-medence legkeletibb magyar régiója, kiemelkedő határvédelmi szerepet töltött be az itt élő szabad székelyek révén. A Brassót Moldovával összekötő forgalmas főúttól balra, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely között, a Bodoki-hegység délkeleti peremén, dombok között található Dálnok község. A település már az 1300-as években, Dalnuk néven megjelent a korabeli dokumentumokban. A falu református templomában számos 16-17. századi felirat látható, köztük egy különleges rovásírásos szöveg is.
Dálnok egyik legjelentősebb helytörténeti öröksége a falu egyik nemesi családja, a mezőgazdasággal és erdőkitermeléssel foglalkozó Gaál família által 1844-ben épített kúria.
A második világháború végétől egészen a kétezres évek elejéig a kúria sorsa megpecsételődött, hiszen az örökösök nem tudtak benne élni, így az épület állapota folyamatosan romlott. A rendszerváltást követően a család anyagi helyzete nem tette lehetővé a szükséges felújítási munkálatok elvégzését. Végül 2013-ban a kolozsvári Közösségért Alapítvány megvásárolta az utolsó örököstől ezt az értékes udvarházat, elhatározva, hogy megóvja azt a hanyatlástól, és felújítva a kulturális és turisztikai térségbe integrálja.
Öt éve határozta el az alapítvány, hogy az ingatlant nem csupán kulturális központként üzemelteti, hanem turisztikai célokra is kiaknázza a birtok nyújtotta lehetőségeket. Céljuk az volt, hogy a közösség mélyebb betekintést nyerjen a XIX. századi életformába, és átélhesse az akkori kor hangulatát. Ennek érdekében a kúria, a csűr és az úgynevezett kisasszonyok háza szálláshelyként is funkcionál, lehetőséget teremtve a látogatóknak, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek a múlt gazdag örökségével.
Csiszér Gábor, a Gaál-kúria menedzsere, büszkén osztotta meg az épület átalakulásának történetét: „Mindössze három év alatt sikerült a pincétől a padlásig felújítani az ingatlant.” A padlástérben modern vendégszobák kerültek kialakításra, míg a pincében egy hangulatos étterem és borpince várja a látogatókat. Az egykori csűr átalakítása során gondosan ügyeltek arra, hogy az új elemek harmonikusan illeszkedjenek Dálnok faluképébe. A frissen kialakított hálószobák, étkező, konyha, és a kikapcsolódást szolgáló dézsa és szauna a legújabb igényeknek is megfelelnek. A 25 hektáros, részben erdővel borított birtokon sportpálya és fedett grillezőhelyiség is található. A főépület előtti terület gyümölcsössel és rózsakerttel van díszítve, amelyet valószínűleg az a bolgár kertész tervezett, aki számos szép kert megalkotásában segédkezett a faluban.
A kúria sarkán egy tábla Barabás Miklósnak állít emléket. A későbbi híres festőt hat hónapos korában a férjet elhagyó édesanya, Barabás Jánosné Gaál Terézia márkosfalvi otthonából gyalog vitte szülei dálnoki házába. Barabás Miklós a faluban gyerekeskedett, ezért a festő emlékét is ápolják a jelenlegi tulajdonosok.
A kúria főbejárata és frontja a székely kúriák stílusát őrzi. Az épület központi része a szalon. Itt történtek a fontosabb események: vacsorák, a család társas élete. A két szárnyban voltak a hálószobák és a két konyha, mivel legtöbbször két család lakott együtt. Sikerült a régi kandallókat és a csempekályhát reprodukálni. De van központi fűtés is, hogy a szállóvendégek komfortját megteremtsék. Érdekesség, hogy saját napelempark biztosítja a fűtéshez és világításhoz szükséges energiát.
A két oldalsó szárnyban most egy nappali és két kisebb ebédlő található. Egyik ebédlőben az eredeti bútorzat van. Ez a bútor, valamint egy ágy, két kis szekrény és egy tároló maradt meg a kúria berendezéséből. Ennek ellenére igyekeztek megteremteni egy elképzelt 19. századi hangulatot. A tetőtérben két apartman és két szoba van.
Amikor nem volt már férfi utód a Gaál családban, csak három lány, az 1910-es években külön házat építettek nekik. A lányok 15-16 éves korukban átköltöztek ide, hogy legyen privát szférájuk. Ezért a faluban úgy is emlegették a házat, mint a kisasszonyok háza. Egyik vénkisasszony itt öregedett meg. Akkor vette át a Borbáth család a kúriát örökösként, mert az egyik lány Borbáth fiúhoz ment feleségül. Azóta - 2012-ig - a Borbáth család volt a kúria tulajdonosa. A kisasszonyok házának magyarországi tulajdonosa volt, aki nyaralónak használta, amíg 2018-ban az alapítvány megvásárolta, és most hivatalosan Gaál-villának nevezik. Kulcsosházként adják bérbe önellátó vendégeknek.
