Sok magyar autós talán nem is sejti, hogy ezzel a helyzettel a biztosító nem áll a háta mögött: komoly anyagi veszteségeket szenvedhet el az, aki nem figyel oda - figyelmeztet a Pénzcentrum.

A vadállomány és a gépjárművek, valamint a közúthálózat növekedése szoros összefüggésben áll egymással, ám sajnos ez gyakran balesetekhez vezet. Az elmúlt két évtized során drámai mértékben, közel kétszeresére nőtt a vad és gépjármű ütközések száma. Legyen szó akár a nagyobb állatokról, mint a szarvasok és őzek, vagy a kisebbekről, mint a nyulak és fácánok, a statisztikák riasztóak. Naponta körülbelül húsz baleset történik Magyarországon, amelyek közvetlenül a nagyvadak jelenlétével hozhatók összefüggésbe. Az anyagi kár mértékét sajnos nem mérjük pontosan, de a becslések szerint ez évente milliárdos nagyságrendű veszteségeket jelent. Pozitívum azonban, hogy a balesetekre kiegészítő biztosítás köthető, amely segítséget nyújthat a károk enyhítésében. Érdemes tudni, hogy az elütött vad esetében jogi következmények is felmerülnek; nem elég csak bedobni az állatot a csomagtartóba, a törvényes eljárásokat be kell tartani.

A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint, a 2024-2025-ös vadászati évben 6655 nagyvad elütés történt Magyarországon. Az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a Pénzcentrumnak elmondta: ez a szám, sajnos, reális, sőt, vélhetően a valóságban magasabb is. A statisztikába ugyanis csak azok az esetek kerülnek be, amelyekről az érintett területen vadgazdálkodó, vadászatra jogosult szervezetek értesülnek - mutatott rá Földvári Attila.

Ha a legutóbbi vadászati év során a nagyvadfajok becsült populációs adatait nézzük, a szám talán nem is olyan meglepő. Hazánkban öt különböző nagyvadfaj él, és ezek összesített állománya körülbelül 566 000 egyedre tehető.

A nagyvadállomány az elmúlt évtizedek során, a környezeti feltételek átalakulása következtében, hatalmas mértékben megnövekedett, amit a Vadgazdálkodási Adattár adatai is világosan tükröznek. Kivételt képez ez alól a vaddisznó, amelynek létszáma 2018 óta jelentős csökkenésen ment keresztül. Ennek hátterében az afrikai sertéspestis megjelenése és annak súlyos következményei, valamint a betegség terjedésének megakadályozására irányuló intenzív vadászati nyomás áll. Továbbá, a járművek számának növekedése is hozzájárul a helyzethez: a KSH adatai szerint 2000 óta a személygépkocsik száma 2,4 millióról 4,3 millióra emelkedett. Ezen kívül a gépjárművek átlagsebessége is nőtt, miként a közúthálózat fejlesztése is jelentős hatással van a közlekedési viszonyokra.

A statisztika szerint további 13 500 ezer balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek. Különösen az apróvad esetében félő, hogy az elütéseknek csak elenyésző számáról értesülünk, mert az elsodort, elcsapott nyulak, rókák stb. túlnyomó részét nem jelentik be az autósok. Ráadásul ezek tetemét sem feltétlenül találják meg a területen, hiszen a ragadozók és dögevők gyorsan eltüntetik. Ha pedig mégis előkerül, nehezen állapítható meg, hogy mi a pusztulás oka.

A K&H Bank szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a balesetek döntő többsége az őszi és téli hónapokban következik be, különösen szürkületben, hajnalban és éjszaka, amikor a látási viszonyok jelentősen romlanak. Nem meglepő tehát, hogy a vadgázolások többsége lakott területen kívül történik, és a leggyakoribb baleseti okot az őzek, szarvasok és vaddisznók jelentik.

Az első és legfontosabb tanács, hogy figyelni kell az út mentén elhelyezett vadveszélyt jelző táblákat. Arra is érdemes koncentrálni, hogy a kiegészítő tábla szerint hány kilométer hosszan áll fenn a veszély. Amennyiben ilyen kiegészítő tábla nincs, akkor a tábla autópályán 250-500 méterre, lakott területen kívül, nem autópályán 150-250 méterre, míg lakott területen belül 50-100 méterre vonatkozik.

A KRESZ azt írja elő, hogy minden olyan akadály előtt meg kell tudni állni az autónkkal, amire az adott körülmények között számítani kell. A vadveszéllyel jelzett szakaszokon tehát minden esetben fel kell készülni egy-egy állat felbukkanására, ezért akár jelentősen csökkenteni szükséges a sebességet. Éjszaka, vagy rossz látási körülmények között mindez hatványozottan igaz.

Ha észleljük, hogy egy vadállat az úttesten vagy annak szélén tartózkodik, fontos, hogy ne használjunk dudát vagy ne világítsunk a fényszóróval. Az állatok gyakran megdermednek a hirtelen zajoktól vagy fényektől, majd váratlanul elugranak, ami könnyen balesethez vezethet. A legjobb megoldás, ha megállunk, vagy lassan haladunk, amíg az állat átkel, vagy magától továbbmegy. Ezzel elkerülhetjük a potenciális veszélyhelyzeteket, és biztonságban tarthatjuk magunkat és a környezetünket is.

Az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a Pénzcentrumnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy erre a kérdésre nem igazán adható egyértelmű és tömör válasz. Ráadásul egy két évvel ezelőtti jogszabályváltozás következtében sok téves információ terjedt el a médiában. Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő félreértéseket soroljuk fel:

A vadállatok közutaktól és gyorsforgalmi utaktól való távoltartása a Magyar Közút és az MKIF feladata, azonban ez inkább közlekedési és polgári jogi szempontból releváns, mint vadgazdálkodási kérdés. 2023-tól kezdődően a "A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény" új jogszabályi kiegészítéssel bővült, mely kimondja: "Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel." (75/A. § (4)) Az, hogy ez a rendelkezés milyen hatással van egy gyorsforgalmi úton bekövetkező vadelütés jogi megítélésére, jelenleg még tisztázatlan, mivel nem áll rendelkezésre jogi precedens az ilyen esetekre vonatkozóan.

A K&H Bank szakértői szerint a 2023-as változtatás előtt elsősorban a vadveszélyt jelző tábla volt a mérvadó. Amennyiben ilyen szakaszon történt a baleset, a vadásztársaság nem volt kötelezhető a károk megtérítésére. Sőt, mivel az autós nem az elvárható gondossággal vezetett, a vadásztársaság akár igényt is tarthatott a vadkár kifizetésére. Ellenkező esetben - tehát, ha nem volt tábla - a vadásztársaság vagy a közútkezelő felelőssége volt a nagyobb, így a kocsiban keletkezett kárt sok esetben megtérítették.

2023 nyara előtt a joggyakorlat alapján az autópályákon és gyorsforgalmi utakon a gépjárművezetőknek nem kellett arra számítaniuk, hogy váratlanul vadállatok bukkannak fel. Ennek következtében, ha a KRESZ előírásainak megfelelően közlekedtek, és mégis elütöttek egy állatot, a felelősség jellemzően a helyi vadásztársaságot vagy a közútkezelőt terhelte.

A vadászatra jogosult személy magatartása nem tekinthető felróható magatartásnak, továbbá nem számít a tevékenységi körében előforduló rendellenességnek, ha a vad állat a természetes életmódja, valamint a szokásos táplálkozási és szaporodási szokásai következtében mozdul el a lakott területeken kívül, például közutakon, autóutakon, autópályákon vagy a település belterületén. Ez alól kivételt képez, ha a vad megjelenése közvetlen összefüggésben áll a vadászatra jogosult tevékenységével.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az autósnak kell bizonyítania, hogy a vadállat azért került az útra, mert üldözték, lövik vagy hajtják. Csak ilyen körülmények között vállalja a vadásztársaság, hogy megtéríti az autóban keletkezett kárt egy baleset következtében. Ha a sofőr nem tudja ezt igazolni, akkor nem jogosult kártérítésre, sőt, a vadásztársaság akár az állat értékének megtérítését is kérheti.

A jelenlegi szabályozás kiterjed az autópályákra és a gyorsforgalmi utakon zajló közlekedésre is. Kiemelkedő újdonság, hogy a törvénybe bekerült egy meghatározó mondat: "A gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy a vad állatok ne juthassanak fel rá." Ennek értelmében az autópálya üzemeltetőjének kötelező intézkedéseket hoznia – például vadkerítések és vadátjárók létesítése révén –, hogy a különösen balesetveszélyes szakaszokra ne kerülhessenek fel nagytestű állatok. Összegzésképpen elmondható, hogy a vadgázolások esetében lényegében az autós a felelős, így a gépjárműben keletkezett károkért senki nem vállalja a felelősséget – sem a vadásztársaság, sem a közútkezelő.

Földvári Attila a Pénzcentrumnak kifejtette, hogy a vadállatok elvitele súlyos következményekkel járhat. A vad, amíg életben van, az állam tulajdonát képezi, és az adott területen a vadászatra jogosult szervezet felelős az állomány kezeléséért. Ha a vad bármilyen okból elpusztul – például vadelütés következtében –, akkor az a jogosult szervezet tulajdonába kerül. Ezért, ha valaki eltulajdonítja az elütött vadat, az mindenképpen lopást jelent.

Ráadásul viszonylag könnyen el lehet érni a szabálysértési értékhatárt is. Az egyes fajok, illetve bizonyos fajok esetén ivar, vagy trófeaminőség szerinti bontásban az egyedek vadgazdálkodási értékeit a vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A mezei nyúl becsült értéke 50 000 forint, míg az őzgida hasonlóan ennyit ér. A többi vad esetében pedig az árak jelentősen emelkednek, például egy különösen impozáns agancsot viselő bak akár 1 millió forintot is érhet. Amennyiben egy rendőr a baleset helyszínétől néhány kilométerre megállít egy autóst, és az autóban olyan vadat talál, amelynek eredete nem igazolható, akkor a kárpótlásra törekvő járművezető ellen büntetőfeljelentést tehet a lopás miatt.

A biztosítási szakértők hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen a baleset helyszínén az elakadásjelző háromszög kihelyezése, valamint a vészvillogó aktiválása, míg a rendőrség – akit természetesen értesíteni kell – megérkezik. Az illetékes vadásztársaság értesítése a rendőrség feladata, így a sofőröknek ezzel nem érdemes foglalkozniuk. Fontos, hogy a helyszín dokumentálása is megtörténjen: készítsünk fényképeket és videókat a járműről, az útszakaszról és a közlekedési táblákról. Ezek az anyagok a biztosítási eljárás során rendkívül értékesek lehetnek.

Egy kisebb állat is hatalmas károkat okozhat, egy őz, vagy egy vaddisznó pedig akár totálkárossá is teheti az autót. Egy ilyen balesetben tipikusan az autó eleje, motorháztetője és a szélvédője sérül - ezek cseréje, javítása önmagában is tetemes összeg, és akkor a műszaki hibákról még nem is beszéltünk.

A kötelező gépjármű-biztosítás vadgázolás esetén nem téríti meg a keletkezett kárt. Ez nem is meglepő, hiszen a kötelező biztosítás lényege, hogy a mi általunk okozott károkat fedezi mások számára – legyen szó más autósokról, motorosokról vagy gyalogosokról.

Ha az autón nincs casco biztosítás, akkor sajnos saját forrásból kell állni az autó javítási vagy cserélési költségeit. Fontos azonban megjegyezni, hogy a casco biztosítás önmagában sem nyújt teljes körű védelmet, hiszen nem garantálja, hogy a biztosító mindig megtéríti a költségeket. Éppen ezért érdemes fontolóra venni a vadkárra vonatkozó kiegészítő biztosítás megkötését is.