Kárpátaljai diákok kiemelkedő teljesítménye az Ötágú síp szavalóverseny döntőjében

Első alkalommal szervezték meg az Ötágú síp elnevezésű szavalóversenyt Budapesten május 10-én. A rendezvényre Kárpátaljáról is érkeztek versenyzők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete és Havas Judit PhD társelnök, egyetemi oktató közösen szervezték meg hagyományteremtő jelleggel az Ötágú síp Kárpát-medencei versmondó és esszéíró versenyt. A rendezvény legfőbb célja a Kárpát-medencei magyar irodalom megismertetése volt.
Illyés Gyula a magyar irodalom gazdag szövetébe a „ötágú síp” kifejezéssel szőtte bele a határon túli magyarság irodalmát, hangsúlyozva ezzel, hogy az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar szerzők munkái elengedhetetlen részét képezik a nemzeti kultúrának. Ennek szellemében a hallgatóknak lehetőségük nyílt arra, hogy a kötelező vers kiválasztásakor anyaországi és a határon túli alkotók között válogassanak. A választott kötelező versek között szerepeltek Gergely Ágnes, Vári Fábián László, Csehy Zoltán, Tolnai Ottó és Kányády Sándor egy-egy kiemelkedő alkotásai.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékét 3 hallgató képviselte, akik sikeresen szerepeltek a megmérettetésen. Sass Eszter, elsőéves angol-magyar fordító és tolmács szakos hallgató Arany minősítést szerzett. Huzina Eszter, 3. évfolyamos magyar szakos hallgató, valamint Orbán Viktória, másodéves magyar szakos Magiszteri képzésben részt vevő hallgató Bronz minősítést kaptak. Az oklevelek mellett minden résztvevő könyvcsomaggal gazdagodott. Azok a szavalók, akik kötelezőként Vári Fábián László versét választották, egy, a költő által dedikált kötetet kaptak ajándékba.
A Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékének hallgatói a hétvégén izgalmas kihívások elé néztek, mivel két versenyen is megmérettették magukat. Az előző napon Esztergomban részt vettek a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyen, ahol a nyelv szépségét és a retorikai tudásukat csillogtathatták meg. Szabadidejükben pedig felfedezték a város nevezetességeit: ellátogattak a lenyűgöző esztergomi bazilikához, valamint a Babits Mihály Emlékházhoz, ahol a költő emlékét idézték fel.