A burgonyabogár újra felüti a fejét – hogyan védekezhet a házikertész?

A tojás, a lárva és a bogár egy időben bukkannak fel - egyetlen permetezés nem elegendő a probléma megoldására.

Május 14-én körkérdést intéztem az ültetvényeken dolgozó kollégákhoz (11. felhívás). Az a kérdés foglalkoztatott, hogy a tapasztalt termelők, akik az első osztályú termények előállítására törekednek, hányadik permetezési fordulónál járnak. Most, Pálné dr. Harcsa Marietta segítségével, újra felmértem a helyzetet. Az alábbi adatokra jutottunk: almában (6) a 8-9. permetezésnél tartanak, őszibarackban (5-6) szintén a 8-9. között, kajsziban (3-4) az 5-6. fordulónál, míg meggyben és késői cseresznyében (5-6) a 7-8. szakasznál vannak. Szilvában (2) az 5. permetezési fordulónál állnak. E dokumentum csupán tájékoztató jelleggel készült. Továbbra is úgy vélem, hogy a házikertészek számára nem szükséges a profik által megfogalmazott minőségi és mennyiségi elvárásokat még csak megcélozni sem. Ezt elérni szinte lehetetlen, hiszen a szakembereket növényorvosok segítik, korszerű gépekkel dolgoznak, és I. valamint II. kategóriás növényvédő szereket alkalmazhatnak! – írja Zsigó György a 16. felhívásában.

A szilvamoly, almamoly és keleti gyümölcsmoly jelenléte minden csapdapontunkon erőteljesen megfigyelhető, hiszen a táblázatok első három sorában folyamatosan találkozunk fogási adatokkal. A 11. felhívás ajánlásai alapján a gazdák mérlegelhetik, hogy ha bevetik a permetezőgépet, milyen szert válasszanak. Sajnos ezen molyfajok szinte végigkísérik a nyári időszakot, így érdemes visszatekinteni a tavalyi webkamerás csapdafogások grafikonjaira, mivel idén is hasonló helyzetre számíthatunk. Az eddigi nemzedékenkénti rajzáscsúcsok eltűntek, amelyek korábban segítettek meghatározni a védekezés időpontját. Érdemes megjegyezni, hogy a keleti gyümölcsmoly sok tápnövényen megjelenik, de különösen az őszibarack és a kajszi esetében okoz jelentős károkat.

A burgonyabogár is megérkezett. A bogár két nemzedéke egybeolvad, együtt él a tojás, a lárva és az imágó. Ezért nem tudjuk egyetlen permetezéssel megállítani a kártételét. Ráadásul gyorsan megszokják a rovarölő szereket. Jelenleg a következő III. kategóriások engedélyezettek: Coragen 20 SC (klorantraniliprol), Sanium System (flupiradifuron) és két "bioszer" a Laser Duplo (spinozad) és a NeemAzal T/S (azadirachtin A), stb.

A hatóanyagokat a zárójelekben tüntettem fel, kérlek, nézd meg a hatóanyag_abc_2025._pdf dokumentumban.

A levél fonákján csoportosuló tojások - fotó: Zsigó György/NMNK

Ha csak néhány bokor van a kertünkben, akkor kézzel is összeszedhetjük az imágókat és a lárvákat, eldörzsölhetjük a levél fonákján csoportosuló tojásokat. Lásd a fotót. Az állat biológiájából következik, hogy a vetésváltás (az áttelelők miatt) és a gyommentesítés (táplálék megszüntetése) is fontosak a kolorádóbogár elleni küzdelemben.

Ne hagyjunk ki egyetlen lehetőséget sem! Az egyszerű, természetes anyagok között sajnos nem találtam konkrét ajánlásokat. Raszik Viktória viszont felhívja a figyelmet a fokhagymalé, bazsalikomlé, orgonalevél-lé, mezei zsályalé és paradicsomlevél főzet jótékony hatásaira. Emellett megemlíti a réztartalmú gombaölők bogárriasztó tulajdonságait is. A kert szélére ültetett "védőnövények", mint például csombor, fokhagyma, fehér árvacsalán, körömvirág, torma és len, szintén hatékony megoldásként szerepelnek a javaslatok között.

"Lassan beérnek a kései cseresznyék és meggyek is. Ne hagyjanak termést a fákon! A múmiává alakuló maradványokról jövő tavasszal közvetlenül a mi fánkról fertőzhet pl. a virágfertőző monília.

A lehullott vagy a fákon megmaradó rohadó gyümölcsök körül megindulnak a légylárvák, hogy a föld alá bújva bebábozódjanak és átteleljenek. A kép, amelyet június 22-én készítettem, emlékül szolgál, hiszen jövő tavasszal ismét találkozunk velük. A férges termés még mindig összegyűjthető, és a talaj megbolygatásával a puha testű nyüvek is csökkenthetők, így a csirkék örömmel csipegethetik fel a fehérjedús lárvákat.

A fákon maradt vagy a földre hullott gyümölcsökön megjelentek a legyek lárvái, amelyek a talajba bújva keresik a helyüket, hogy ott bebábozódva átvészeljék a telet. A pillanatot június 22-én örökítette meg Zsigó György/NMNK.

A "bioszer" Artis Pro (Beauveria bassiana) egy különleges gombafajta, amely kifejezetten a nyüvekre gyakorol fertőző hatást. Ha a fa alatti talajra permetezzük, majd alaposan bemosva juttatjuk el a talaj felső rétegébe, rendkívül hatékonyan csökkenti a legyek populációját, különösen akkor, amikor azok még érzékeny lárvastádiumban vannak.

A folyamatot tavasszal is megismételhetjük. Ekkor a bábokból kibújó és kirepülő legyek találkoznak a gombával, és elpusztulnak, mielőtt még "beköpnénk" a termésünket.

A virágszáron elszáradtak a tetűkolóniák, de a virágfejek belsejében élve maradtak a lárvák - fotó: Zsigó György/NMNK

A felszívódó szerek a növények nedvkeringésén keresztül jutnak el a levélcsúcsokhoz. Az, hogy milyen ütemben távoznak a növényből, számos tényezőtől függ: a hatóanyag molekuláris felépítésétől, a talaj víztartalmától, valamint a külső hőmérséklettől is. Érdekes módon nem minden növényi részbe képesek behatolni; például a rózsa szirmaiban nem találhatóak meg ezek a felszívódó hatóanyagok. Miközben a virágszáron a tetűkolóniák elpusztultak, a virágfejek belsejében a lárvák még életben maradtak – hívja fel a figyelmet a növényorvos.

Forrás és indexkép: Zsigó György/NMNK.