A kormány zöld utat adott a 2025-ös állami költségvetés tervezetének.
A kormány szombati ülésén jóváhagyta az idei állami költségvetés tervezetét, amely a 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és a GDP 7 százalékának megfelelő költségvetési hiányra épít - tájékoztatott a pénzügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatón.
Tánczos Barna véleménye szerint az elmúlt négy hét során kidolgozott jogszabályjavaslatot a mértékletesség határozza meg. Úgy látja, hogy ez a költségvetés kiegyensúlyozott, mivel nemcsak a rekordszámú beruházásokra fókuszál, hanem a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésének biztosítására is hangsúlyt fektet.
A tárcavezető kiemelte, hogy 150 milliárd lejt különítettek el a jövőbeli beruházásokra, ami a gazdasági növekedés motorjává válik. Hangsúlyozta, hogy Románia EU-tagságának előnyei révén elérhető uniós alapok szintén jelentős mértékben hozzájárulnak a költségvetésben tervezett projekteket elősegítő forrásokhoz. 'Kulcsfontosságú, hogy ezt az egyensúlyt megőrizzük a következő hét év során is, amely alatt a költségvetési hiányt 3 százalékra kell csökkentenünk. A beruházások támogatásáról soha nem szabad lemondanunk' - jelentette ki határozottan.
Kiemelte, hogy támogatni kívánják azokat a szektorokat, ahol szükséges a termelés bővítése, a külkereskedelmi mérleg deficitjének csökkentésének érdekében.
Tánczos szerint az államadósság növekedési üteme 2025-ben csökkenni fog, a kamatkiadások miatt azonban érezhetők lesznek az előző évek hatásai. 'Romániának többet kell termelnie, és kevesebb hitelt kell felvennie' - nyomatékosította.
A miniszter kijelentése szerint a 2025-ös költségvetés három alapvető pillérre támaszkodik. Az egyik legfontosabb elem a közigazgatás karcsúsítása, ami lehetővé teszi az állami kiadások mérséklését. Tánczos kiemelte, hogy a közalkalmazotti bérköltségek aránya a GDP-hez viszonyítva 2025-re 8,9 százalékra csökken, szemben a tavalyi 9,3 százalékkal. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a változás nem jár fizetések vagy nyugdíjak csökkentésével. Ezen kívül az átlagbér a várakozások szerint az inflációs rátát meghaladó mértékben, 6,1 százalékkal fog növekedni – tette hozzá a miniszter.
A miniszter tájékoztatása szerint a költségvetés második pillére a beruházásokra összpontosít. Az idei évben a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 7,8 százalékát kívánja erre a célra fordítani, amelyből jelentős részt a közúti infrastruktúra fejlesztésére szánnak. A szállításügyi minisztérium számára a tavalyi évhez képest 20 százalékkal megnövelt keret áll rendelkezésre infrastrukturális projekteket illetően. Ezen kívül az egészségügyi minisztérium költségvetése 35, míg a környezetvédelmi minisztériumé 51 százalékkal bővül. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezekhez az összegekhez jelentős mértékben hozzájárulnak az európai uniós alapok is.
A költségvetés harmadik alapkövét a tárcavezető megfogalmazása szerint az Országos Szolidaritási Alap jelenti. Ebből a forrásból azokat a területi és közigazgatási egységeket támogatják, amelyek nem képesek saját bevételeikből biztosítani a működési költségeik fedezetét.
