Brüsszelben egy innovatív javaslattal rukkoltak elő, amelynek célja, hogy kikerüljék Orbán Viktor vétóit.
A jövőben tervezett változások célja, hogy újonnan csatlakozó tagállamok jogait átalakítsák az Európai Unióban, ami uniós tisztségviselők és a tagállamok reményei szerint új impulzust adhat az uniós bővítésnek. Az utóbbi években, különösen Horvátország 2013-as belépése óta, a bővítés folyamata stagnálni látszik, sőt, az Egyesült Királyság kilépésével a tagállamok száma is csökkent. Az EU-bővítés azonban rendkívül érzékeny téma, és jelenleg az uniós intézményrendszer sincs felkészülve a további bővítésre. Ennek érdekében kreatív megoldások keresésével igyekeznek elkerülni az egyik legvitatottabb kérdést.
Az Európai Unió bővítése hosszú ideje stagnál; legutóbb 2013-ban, több mint egy évtizeddel ezelőtt történt csatlakozás, amikor Horvátország felvételt nyert. Azóta számos ország várakozik a belépés lehetőségére, de a csatlakozási folyamatok gyakran megakadtak vagy el sem indultak. Például Ukrajnával és Moldovával kapcsolatban a magyar kormány vétója miatt nem tudtak elindulni a tárgyalások, míg Észak-Macedónia, amely még a neve változtatására is hajlandó volt az EU-tagság érdekében, először Görögország, most pedig Bulgária ellenállásával találkozott.
Az évek, sőt évtizedek során az EU küszöbén álló országok polgárai egyre türelmetlenebbé válnak. A nyugati integráció és az EU-csatlakozás iránti remények fokozatosan elhalványulnak, ami miatt több helyen olyan politikai erők felé fordulnak, amelyek Oroszországgal vagy Kínával szeretnének szorosabb viszonyt kialakítani, szemben az EU-val.
Emiatt is állt elő az október 1-i informális EU-csúcs előtt António Costa, az Európai Tanács elnöke egy új, formabontó ötlettel, miszerint a csatlakozási tárgyalások fejezeteit nem a tagállamok egyhangú döntésével nyitnák meg, hanem csak minősített többségével, ugyanakkor azok lezárásait már minden tagállamnak el kéne fogadnia - az ötlete nem aratott túl nagy átütő sikert nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok körében sem.
Ugyanakkor az uniós ügyekben mindig jólértesült Politico információi szerint újabb rendhagyó ötlettel állhatnak elő uniós tisztségviselők, hogyan gyorsíthatnák meg a csatlakozási tárgyalásokat és 2013 után ismét új ország válhatna a nemzetek feletti intézmény részévé:
Bár a döntéshozatalban nem lenne vétójoguk, mégis részesülhetnének a tagság előnyeiből a közös piacon, és emellett számos uniós forráshoz is hozzáférhetnének.
A javaslat részleteiről három uniós diplomata és egy tisztségviselő osztotta meg véleményét névtelenül. Az elképzelés lényege, hogy módosítani kellene az új tagállamokra vonatkozó előírásokat, így azok csak akkor élvezhetnék az uniós tagság teljes előnyeit, ha előzetesen az EU működésén is változtatásokat eszközölnének. Ezzel a céllal szeretnék megnehezíteni, hogy egyetlen ország képes legyen blokkolni a közös döntéshozatali folyamatokat.
hiszen mint fentebb is írtuk, több tagállamban - például Georgia, míg Moldovában csak hajszálnyival győztek az EU-pártiak a csatlakozásról szóló népszavazáson - azóta Brüsszel helyett inkább Moszkva és Peking felé fordultak.
A javaslat mögött rejlő elképzelés szerint ez új lehetőségeket nyitna meg olyan országok számára, amelyek szeretnének csatlakozni az Európai Unióhoz, anélkül, hogy azonnal szükség lenne a működését szabályozó szerződések átdolgozására. Számos tagállam azonban ellenzi az egyhangú döntéshozatalról a többségi döntésre való áttérést. Ugyanakkor, ha a jelenlegi 27 tagú EU bővül, a jövőben elkerülhetetlenné válik, hogy a közös döntéshozatalt ne nehezítse meg a jelenlegi rendszer. A vétójog eltörlését azonban több ország, köztük Magyarország, Franciaország és Hollandia is ellenzi, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Anton Hofreiter, a német Bundestag uniós ügyekért felelős bizottságának zöld elnöke osztotta meg gondolatait egy érdekes javaslatról. Szerinte ez a megközelítés lehetőséget biztosítana arra, hogy egy tagállam ne tudja egyedül megakadályozni a bővítést, ezzel biztosítva, hogy az Európai Unió továbbra is hatékonyan tudjon közös döntéseket hozni, még akkor is, ha a tagság létszáma nő. Jelenleg az egyhangú döntéshozatal gyakran megnehezíti a közös döntések megszületését, ami az új javaslat által orvosolható lenne.
A lapnak nyilatkozva Jakov Milatovic, Montenegró elnöke szintén osztotta azt a véleményt, hogy ez a lépés kiváló lehetőség lehet a jelenleg lelassult csatlakozási tárgyalások felpörgetésére. Milatovic úgy véli, hogy a tagjelölt országok számára így újra valós és elérhető céllá válhat az EU-hoz való csatlakozás. Ezzel a nézettel egyetértett Tarasz Kacska, az ukrán miniszterelnök-helyettes is, aki hangsúlyozta, hogy ez egy innovatív módja lehet a bővítési folyamatok jelenlegi impasse-jának feloldására.
Egy másik érdekes javaslat is napvilágot látott az Európai Unió keretein belül: az elképzelés szerint a jövőben nem lenne szükség arra, hogy minden egyes tárgyalási fejezet megnyitásához egyhangú beleegyezést kérjenek a tagállamoktól. Ha egy fejezetet már jóváhagytak, a tárgyalások folytatódhatnának, így elkerülhető lenne, hogy a csatlakozási folyamat minden lépésénél akadályok merüljenek fel.
Az Európai Bizottság, valamint több tagállam is azért szeretné felgyorsítani - pontosabban elindítani - a csatlakozási tárgyalásokat, mivel szerintük a csatlakozás egy jó eszköz a Nyugat-Balkánon a befolyását agresszívan növelni próbáló Oroszországgal szemben, viszont amennyiben az EU-csatlakozás csak egy vágyálom, nem pedig elérhető valóság, akkor annak vajmi ereje van.
