Friss kutatások világítanak rá a bronzkori skandináv hajózás rejtélyeire.
Nemrégiben készült tanulmány lenyűgöző betekintést nyújt a ma Dánia területén élő bronzkori emberek tengerjáró képességeibe, és arra utal, hogy képesek voltak közvetlenül, nyílt tengeren átkelni Norvégiába. Történelmi források szerint a neolitikus skandináv népek már használtak bőrhajókat hosszú távú utazásokhoz és kereskedelemhez.
A Pitted Ware Culture (PWC), egy vadászó-gyűjtögető társadalom, amely i. e. 3500 és i. e. 2300 között élt, keletről vándorolt Skandináviába, ahol jellegzetes, mély gödrökkel díszített kerámiát hagyott maga után. Régészeti leletek - például kőeszközök - Svédországból, Dániából és Finnországból bizonyítják, hogy a PWC aktívan használta a Balti-tengert és a közeli tengerszorosokat.
Modellezett múlt: tengeri szimulációk a bronzkorból
Miközben a világ számos kultúrája fatörzsekből készült kenukat használt ebben az időszakban, ezek a kis vízi járművek instabilitásuk miatt nem voltak ideálisak a nyílt tengeren való hajózásra. A kutatók ezért a bronzkori Észak-Dánia és Délnyugat-Norvégia közötti kulturális kötelékeket tanulmányozták, ahol a hasonló tárgyi emlékek és hagyományok a tengeri kapcsolatokra utalnak.
A svéd Göteborgi Egyetem szakértői, Boel Bengtsson irányítása alatt, kifejlesztettek egy innovatív számítógépes modellező eszközt, amely képes szimulálni a tengeri utazásokat a korabeli szél- és áramlási viszonyok figyelembevételével. A szimulációk alapját a Hjortspring csónak képezi – ez a nagyméretű, evezővel hajtott kenu körülbelül i. e. 350-ből származik –, amely lehetővé teszi a hajózási képességek rekonstrukcióját az ősi időkben.
Átkelés a nyílt tengeren – évszázadokkal a vikingek megjelenése előtt A tenger mélye mindig is titkokkal teli világ volt, tele felfedezésre váró kalandokkal. Évszázadokkal a vikingek hódító útjai előtt, a régi civilizációk már felfedezték a nyílt tengert, amely nem csupán akadály, hanem lehetőség is volt. Az ókori népek, mint a feniciaiak és az egyiptomiak, bátran nekivágtak a hullámoknak, hogy új földeket és kereskedelmi utakat találjanak. A hajózás művészete, a csillagok és a szél ismerete lehetővé tette számukra, hogy átkeljenek a végtelen víztömegeken. A tengeri utazás során nem csupán új területeket fedeztek fel, hanem új kultúrákat is hoztak létre, amelyek gazdagították az emberek életét. A kalandok, a veszélyek és a felfedezések mind hozzájárultak ahhoz, hogy a tenger a múlt legnagyobb hídjává váljon, összekötve a különböző népeket és kultúrákat. Ez a korai tengeri felfedezés nem csak a technológiai újításokról szólt, hanem a bátorságról és a kíváncsiságról is. Az óceánok mélyén rejlő lehetőségek vonzása olyan embereket inspirált, akik mertek álmodni és cselekedni. Az átkelés a nyílt tengeren tehát nem csupán fizikai, hanem szellemi utazás is volt, amely megalapozta a későbbi felfedezéseket és a globális kereskedelem kialakulását.
A kutatások szerint a bronzkori hajósok akár 100 kilométernyi nyílt tengert is átszelhettek Dánia és Norvégia között, különösen nyáron, amikor az időjárás kedvezőbb volt. A modellezés szerint a hajók - ha megfelelően voltak megépítve - akár egy méteres hullámokat is elbírtak, így lehetővé téve a közvetlen átkelést a Skagerrakon. Ez alternatívát jelenthetett a hosszadalmas, part menti, többhetes utazásokkal szemben.
A kutatók megállapítása szerint a Skagerrak rendszeres átkelése a nyílt tengeren, amely magában foglal egy körülbelül 50 kilométeres, szárazföld nélküli szakaszt, valószínűleg már i.e. 2300 körül megkezdődött. Ezt a régészeti bizonyítékok és szimulációk is megerősítik. E tanulmány részletes eredményeit a PLOS ONE című tudományos folyóiratban tették közzé.
Az eredmények nem csupán a skandináv bronzkori hajózásra vonatkozó új ismereteket tárnak elénk, hanem széles spektrumú alkalmazási lehetőségeket is felkínálnak. A modellezési technika más ősi hajótípusok esetében is hasznosítható, amennyiben rendelkezésre állnak a konkrét jármű formájára és szerkezeti jellemzőire vonatkozó adatok. Ennek köszönhetően a múlt hajózásának globális feltérképezése a jövőben sokkal reálisabbá válhat.
