Itt a fontos bejelentés: Brüsszelben alaposan megvizsgálják Magyarország helyzetét az egyensúlyi problémák következtében.
Magyarország mellett nyolc olyan uniós tagállamról készül 2025-ben részletes felülvizsgálat, amelyek esetében idén egyensúlyhiányt vagy túlzott egyensúlyhiányt állapított meg az Európai Bizottság - mutat rá az európai szemeszter őszi csomagjának második, ma nyilvánosságra hozott részében a brüsszeli testület. A riasztási mechanizmus keretében készült mostani jelentésből az is kiderült, hogy mely gazdasági területeken lát kockázatokat a Bizottság.
A Bizottság az európai szemeszter őszi csomagját két szakaszban mutatta be: az első részletet november végén, míg a másodikat ma. Az utóbbi keretében a Bizottság benyújtotta a 2025-ös gazdaságpolitikai ajánlásait az euróövezet számára, valamint a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, továbbá a 2025-ös együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatát is.
Ezek az anyagok arra törekednek, hogy feltérképezzék a társadalmi és gazdasági nehézségeket, és útmutatást nyújtsanak a megoldásukra irányuló politikai lépésekhez. E célból az európai szemeszter 2025-ös ciklusa részletesebb elemzésekre épít, valamint megerősített párbeszédet folytat a tagállamokkal és más érdekelt felekkel a konkrét szakpolitikai intézkedésekről. Ennek eredményeként a Bizottság ígérete szerint az európai szemeszter tavaszi csomagja országspecifikus ajánlásokat fog tartalmazni, amelyek célja a legfontosabb, országjelentésekben azonosított kihívások hatékony kezelése.
A magyar szempontból jelenleg kiemelkedő jelentőséggel bír az a jelentés, amely a riasztási mechanizmus keretében készült. Ez a dokumentum átfogó átvilágítási eszközként funkcionál, és célja, hogy feltárja azokat a potenciális makrogazdasági egyensúlyhiányokat, melyek befolyásolhatják egyes tagállamok gazdasági helyzetét, illetve az Európai Unió egészének stabilitását. A jelentés tehát az éves eljárás első lépése, amely irányt mutat arra vonatkozóan, hogy mely országok esetében szükséges a részletesebb elemzés, hogy kiderüljön, fennáll-e valamilyen egyensúlyhiány.
A fentiek tükrében a Bizottság megállapítja, hogy 2025-ben kilenc tagállam részletes felülvizsgálatra kerül, mivel 2024-ben náluk egyensúlyhiány vagy annak túlzott mértéke állapítható meg. Ezek a tagállamok a következők: Ciprus, Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Románia, Szlovákia és Svédország.
Érdekes megfigyelni, hogy a legfrissebb jelentés alapján az újonnan felmerülő egyensúlyhiány kockázatai miatt Észtország esetében is alapos felülvizsgálatra van szükség. Az ország költség-versenyképessége folyamatosan csökken, amit több tényező is magyaráz: a fokozódó költségnyomás, a folyó fizetési mérleg romlása, valamint a lakásárak és a lakossági hitelállomány emelkedése.
A riasztási mechanizmus összefüggéseiben és a bizottsági stáb által összeállított háttéranyag alapján újabb figyelemre méltó részletek láttak napvilágot Magyarországgal kapcsolatban, a november 26-án közzétett őszi gazdasági előrejelzéseken túl. Az egyik kiemelkedő megállapítás, hogy a Bizottság várakozásai szerint a magyar GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 6,7%-ról...
az előrejelzés szerint jelentős marad a következő 5 évben is.
A november végén közzétett előrejelzések alapján az idei évre 5,4%-os, a következő évre 4,6%-os, míg 2026-ra 4,1%-os növekedési ütemet várnak.
A bizottsági háttéranyag alaposan elemzi a jelentős makrogazdasági trendeket, valamint a makrogazdasági egyensúlytalansági eljárás szempontjából releváns mutatók fejlődését és azok kapcsolatát a küszöbszintekkel. Kiemelt figyelmet kapnak többek között a külső egyensúlyi mutató, a költségoldali versenyképesség változása, a háztartások és vállalatok eladósodottsági szintje, az ingatlanpiaci árak alakulása, az adósságráta, valamint a pénzügyi szektor aktuális helyzete.
Az alábbi értékelési táblázatban, valamint a bizottsági háttéranyag 158. oldalán található táblázatban (kék háttérrel kiemelve) világosan látható, hogy mely makrogazdasági indikátorok lépték át a riasztási küszöböt, így fokozott figyelmet és részletesebb elemzést igényelnek a következő évi magyar gazdasági anyagban. Ezek közé tartozik a nettó befektetési pozíció alakulása, a reáleffektív árfolyam változása, a gyors nominális termékegységre jutó bérköltség emelkedése, valamint a még mindig aggasztóan magas államadósság arányának alakulása.
