Horvátország jelentősen kedvezőbb feltételekkel jutott hitelhez, mint Magyarország.
Horvátország jelentős előnyhöz jutott a hosszú távú hitelezés terén, hiszen jóval kedvezőbb feltételekkel tudta lebonyolítani az állampapír-kibocsátását, mint Magyarország. A 2023. február 4-én piacra dobott, 2037-ben lejáró állampapírok éves kamata mindössze 3,25 százalék, összesen kétmilliárd euró értékben.
A hitelfelvétel fő koordinálója az Erste-csoport volt. "A végső feltételek és a kamatszint újfent alátámasztja a befektetők bizalmát a dinamikusan fejlődő horvát gazdaság iránt, valamint a pénzügyi felelősség mellett tanúsított elkötelezettségünket" – állapítja meg a február 6-án közzétett nyilatkozat.
Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy 2025. január 7-én 1,5 milliárd euró értékben kibocsátott magyar állampapírok kamata 4,5%-ra rúgott, míg a 2040-ben lejáró, 1 milliárd eurós zöld kötvények esetében ez a mutató 4,875%-ot ért el. E különbség jól tükrözi Horvátország kedvezőbb hitelminősítését, hiszen az összes hitelminősítőnél "A" kategóriás besorolást élvez.
A Moody's ugyanis A+, a Standard & Poor's A-, a Fitch szintén A- minősítéssel látta el a horvát államkötvényeket, szemben a magyar Baa2, BBB-, illetve BBB besorolással; utóbbiak a még befektetésre ajánlott kategória alsó szintjét jelentik.
Horvátország számára jelentős előnyöket hozott, hogy két évvel ezelőtt csatlakozott az euróövezethez. Ez a lépés nemcsak pénzügyi stabilitást biztosít, hanem kedvezőbb feltételeket is teremt a források bevonásához. Az államadósság mértéke a hazai össztermékhez viszonyítva folyamatosan csökken, ami biztató jel. Míg 2023-ban a csatlakozás időpontjában az adósságráta meghaladta a 80 százalékot, addig a legfrissebb adatok szerint tavaly év végére ez már 60 százalék alá csökkent. Ezzel szemben Magyarországon az államadósság a GDP 74 százalék körül ingadozik, és a tavalyi évben az alaptörvény által előírt csökkentési kötelezettséget sem sikerült teljesíteni.
Horvátország jelentős fejlődést mutatott a gazdasági versenyképesség terén Magyarországgal összehasonlítva: tíz évvel ezelőtt a vásárlóerő-paritáson alapuló egy főre jutó GDP-je mindössze a magyarországi 66 százalékának felelt meg, 60 százalékon állt. 2023 végére azonban a különbség csupán egy százalékpont volt Magyarország javára (77:76 százalék). Az előzetes becslések alapján tavaly Horvátország egy főre jutó GDP-je körülbelül 80 százalékra emelkedett. A horvát gazdaság 2024-ben 3,6 százalékkal bővült, míg Magyarország növekedése mindössze 0,5 százalékra rúgott, ami elmaradt a 2022-es eredményektől.
Mindkét gazdaság esetében megfigyelhető egy közös jelenség: az infláció folyamata ismét aktivizálódik. Horvátországban például januárban már öt százalékos inflációt regisztráltak, amelyet a vásárlók kezdtek nehezen elviselni. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években az áremelkedés mértéke a szomszédos országban jelentősen mérsékeltebb volt, mint Magyarországon; 2022-ben például átlagosan 10,8, míg 2023-ban valamivel 8 százalék alatt alakult. Tavaly augusztusra az árszint csupán 3 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest, de azóta az infláció ismét felgyorsult.
A Halo, inspektore nevű szervezet a közelmúlt áremelései ellen tiltakozva bojkottot indított néhány bolthálózat ellen. Az akció célja, hogy péntekenként minél többen tartózkodjanak a vásárlástól. E múlt pénteken a boltok forgalma drámaian csökkent, a megszokott bevétel felére esett vissza.
