Hol egykori kőhalom emelkedett, most egy vár áll. | Demokrata

A cikk elküldéséhez emailben, kérjük, kattintson erre a linkre, vagy másolja ki és ossza meg ezt az URL-t: https://demokrata.hu/magyarorszag/hol-kohalom-allott-most-var-1050695/

Aki nem járt még a Budapesttől mintegy 750 kilométerre fekvő Gyimesbükkön, annak is ismerősen csenghet a mesebeli falucska neve, jó pár évvel ezelőtt ugyanis egy olyan eseménnyel hívta fel magára a figyelmet, aminek emléke még mindig sokak szemébe könnyet csal, és ami miatt ma már zarándokhelyként tekintünk rá. Vasútállomására - amely a Monarchia egyik ékköve volt - több évtized után, 2008 pünkösdjén ismét koronás címerrel díszített mozdony vontatta szerelvény gördült be, fedélzetén azokkal a magyarokkal, akik több ezer gyalog érkező honfitársukkal együtt ünnepelni jöttek a helyszínre. Ünnepelni, hogy sikerült megmenteni az enyészet karmai közül az ezeréves határ legkeletibb, 30-as számú őrházát, a csángó magyarok függetlenségének jelképét.

Az "elkövető" nem más, mint a falu egykori iskolaigazgatója, Deáky András, akinek neve itthon még mindig kevesek számára cseng ismerősen. Pedig az, amit a magyarság megmaradásáért tett élete során, valóban példaértékű, és talán megérdemelne egy szobrot is. Ő már akkor elkötelezett harcostársa volt nemzeti értékeinknek, amikor Romániában még a magyar nyelv használatát is szigorúan büntették. A 90-es évek hajnalán, szinte csodás módon, sikerült újraélesztenie Gyimesbükkön a magyar nyelvű oktatást, ami óriási lépés volt a közösség számára. Ezen kívül, hogy több látogatót vonzzon a faluba és bemutassa a szülőföldje történelmi jelentőségét, ő nyitotta meg az első panziót a környéken.

Lelkesedése sosem csökkent, sőt, a felújított őrház iránti népszerűség láttán elhatározta, hogy újjáéleszti a település fölé magasodó Rákóczi-várat. Ez az impozáns építmény 1626-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, és egyben magyar király parancsára készült el, eredeti célja a határ védelme volt. A XVIII. század elejére II. Rákóczi Ferenc megerősítette a várat, ekkor kapta végleg a nevét. Bár a vár hadászati szerepe nem volt kiemelkedő, a környező hegyekben elhelyezkedő őrtorony inkább a kereskedelem ellenőrzésére szolgált. A közeli Tatros folyó túlpartján egykor a Kontumáci kápolna állt, ahol a kereskedők vesztegzár alá kerültek. A pestisjárvány idején akár hetekig is ott kellett tartózkodniuk, hogy kiderüljön, nem veszélyeztetik-e az ország lakóit. Így a vár és környezete inkább vámszedő helyszín és szűrőpont volt, mintsem katonai erődítmény. A XIX. század közepén azonban a tetőzetét lerombolták, és a vár soha többé nem nyerte vissza régi fényét; romjai lassan kezdtek eltűnni. Ekkor lépett színre Deáky úr, aki elhatározta, hogy megújítja a várat. Az akció adománygyűjtéssel indult, majd a rekonstrukció tervezésére Esztány Győzőt, az erdélyi és székely épített örökség elkötelezett védelmezőjét kérték fel.

A vár eredetileg egy apró bástyaépület volt, melynek alsó és felső szintjei egy lépcsősoron keresztül kapcsolódtak össze. Egy sziklás talajra épült, és a hátsó része szinte a második emelet magasságáig emelkedett. A XIX. század végén, a vasútépítés idején a hegyoldal egy részét levágták, így a korábbi fából készült lépcsőt kőből készült változatra cserélték, amely ma is áll. A falak jelentős része azonban sajnos elpusztult: míg az északi oldal két és fél méter magasan megmaradt, a déli oldal szinte teljesen eltűnt, míg a nyugati és keleti falak törmelék alatt rejtőznek. Ezt meséli lapunknak a terület szakértője.

A vár helyreállításának folyamata valódi nyomozásként zajlott, mivel az eredeti dokumentumok igencsak szűkösen álltak rendelkezésre. Csak néhány alaprajz és egy keresztmetszet maradt fenn, míg hosszmetszetek vagy homlokzatokat bemutató tervrajzok híján voltak. A bécsi levéltárból előkerült iratok, Orbán Balázs híres székely polihisztor fényképei, valamint a XIX-XX. század fordulójából származó képeslapok szolgáltak alapként az épület egykori megjelenésének rekonstrukciójához. Azonban a már meglévő fotók is romos állapotú várat mutattak, így a tető rekonstruálásához az előkerült keresztmetszetekre és épületanalógiákra kellett támaszkodniuk. Szerencsére egy régészeti feltárás során sikerült azonosítani a leomlott falak pontos elhelyezkedését és az eredeti padlószintet, de a feladat így is rendkívül összetett volt az építészcsapat számára.

A korabeli tervrajzokon olyan hagyományos mértékegységek bukkantak fel, mint a hüvelyk, a láb vagy az öl. Először azt gondoltuk, hogy egyszerűen átválthatjuk ezeket centiméterekre, és ezzel megoldjuk a feladatot. Azonban hamar kiderült, hogy ezek a mértékegységek Erdélyben legalább háromféle jelentéssel bírtak, ami bonyolította a dolgunkat. Így nem maradt más választásunk, mint többféleképpen elvégezni az átszámításokat a metrikus rendszerre, majd kiválasztani azt az eredményt, amely a legjobban illeszkedik a helyi viszonyokhoz – mesélte az építész. Végül sikerült rekonstruálnunk a vár formáját, amely a bécsi levéltárban fellelt tervrajzok alapján a XIX. század közepének állapotát tükrözi. Ekkoriban a határvédelmi intézkedések részeként az erődítményt lőfegyverekkel védhető bástyává alakították át.

Az építkezés folyamata idővel elkezdődött, azonban ahogyan gyorsan nekiláttak a munkának, úgy váratlanul meg is akadtak, mivel az építkezéshez szükséges engedély időközben elévült. A helyzet csak évekkel később változott, amikor 2020-ban magyar polgármester került a falu élére. Oltean Péter egyik első intézkedése az volt, hogy felvegye a kapcsolatot Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, valamint Cseke Attila és Tánczos Barna miniszterekkel, hogy anyagi támogatást kérjen a vár újjáépítéséhez. Kérése pozitív fogadtatásra lelt: a Román Befektetési Alaptól több mint 450 millió forintnak megfelelő lejt biztosítottak a projekthez. Ennek köszönhetően, a gyimesbükki önkormányzat 70 millió forintos hozzájárulásával 2022 decemberének végén végre hivatalosan is elkezdődtek a munkálatok.

A projekt már a célegyenesben van, és ha a Fennvaló is mellénk áll, az év végére sikeresen befejezzük az építkezést. Természetesen a tereprendezés terén még rengeteg feladat vár ránk, ami szintén jelentős anyagi forrást igényel. Örömmel értesültünk arról, hogy nemrégiben támogatást kaptunk egy csíkszeredai cégtől, és a napokban megérkeztek hozzánk az évek során összegyűjtött adományok is a Gyimesbükkért Egyesülettől. Bízom benne, hogy hamarosan sikerül pótolni a szükséges forrást, így nemsokára bejelenthetjük az ünnepélyes átadás időpontját.

Munkatársunk néhány héttel ezelőtt bejárta a helyszínt, és elmondta, hogy az épület körüli állványokat már eltávolították, a tető pedig elkészült. Az ablakok azonban még hiányoznak. Esztány Győző tájékoztatása szerint a vár alsó szintjén kiállítótér fog helyet kapni, míg az emeleten egy kávézó nyílik, ahonnan csodás kilátás nyílik Gyimesbükk fenyőfákkal borított smaragdzöld hegyeire és völgyeire. A Rákóczi-vár újjáépítése nem csupán a település fejlődését segítené elő, hanem a Csíki-medence turizmusának is kedvező hatással lenne. Oltean Péter hangsúlyozza, hogy ez nem csupán egy egyszerű építkezés; az őrtorony jelkép is egyben. Nagy-Magyarország legkeletibb erődítményeként az összetartozás és az összefogás üzenetét közvetíti majd.