Hazai szamóca: Miért válasszuk a magyar gyümölcsöt? A magyar szamóca nem csupán ízletes, hanem egyedülálló élményt is nyújt. De miért érdemes a hazai fajtát választani? Először is, a magyar talaj és éghajlat kiváló feltételeket teremt a szamóca termeszté

Íme néhány tipp, amire érdemes odafigyelned a vásárlás során, hogy a legízletesebb termékeket hozhasd haza.

A szabadföldi növényállományok ellenére a fagyok okozta károk ellenére bizakodásra adhat okot, hogy a normál termés elérésére van esély. A májusi időjárás alakulása azonban kulcsszerepet játszik majd a végső eredményekben.

A hazai gyümölcsök közül a legkorábban érő faj a szamóca, amely hajtatott (fóliás és üvegházi) körülmények között akár már április elején megjelenhet a boltok polcain. Főszezonja jellemzően május elejétől június elejéig tart, majd következik egy-két hetes "levezető időszak", és június közepére befejeződik a szezon.

A szamóca hazai termesztési területe az utóbbi években lényegében stabil maradt, jelentős elmozdulások nélkül.

Megjegyzendő azonban, hogy a 2008. és 2015. év között egy jelentős növekedés után - akkor 500 hektárról 800 hektárra emelkedett a termőterület - folyamatos évenkénti enyhe területi csökkenés következett be.

Jelenleg körülbelül 700 hektáron foglalkozunk szamóca termesztésével, különféle termesztési módszerek és technológiai megközelítések alkalmazásával. Évente változóan 8-10 ezer tonna szamócát szüretelünk.

A területi csökkenés és a jelenlegi stagnálás egyik fő okozója a munkaerőhiány. A szamóca azon túl, hogy kifejezetten munkaerőigényes ágazat (hiszen a növényápolási munkák jelentős részét és a betakarítást sem lehet gépesíteni), rövid szezonja miatt kifejezetten fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő megléte.

A kétéves kultúrák visszaszorítása miatt jelentős területi csökkenés figyelhető meg, sok gazdálkodó egyéves növényekre váltott, és ezzel párhuzamosan csökkentette a megművelt területek nagyságát is. Ráadásul az importált termékekkel folytatott kiélezett árverseny tovább csökkenti a hazai termelők versenyképességét.

Április hónapban a magyar szamóca ára általában 2 000 és 4 000 Ft/kg között alakul - forrás: pixabay.com.

A hazánkban termelt szamóca 90%-át a belföldi piacra értékesítjük.

A kis mennyiségű export jellemzően közeli piacokon értékesül, Ausztriába, Lengyelországba, Szlovákiába. Az elmúlt években nagyságrendileg 2000-3500 tonna import szamóca érkezett az országba, amelyek elsődleges származási helye Spanyolország. A spanyolok a 2023. évben 1 200 tonna szamócát szállítottak hazánkba, de ez 2024-ben meghaladta a 2000 tonnát. A legnagyobb importőr tehát Spanyolország, akik a teljes importmennyiség több, mint felét adják. Jelentősebb mennyiség érkezik Görögországból (jellemzően 500-600 tonna körül alakul), Hollandiából és Olaszországból (együttesen 500-550 tonna szamóca érkezett hazánkba).

Az utóbbi két évben a román szamóca egyre jelentősebb szerepet játszik a hazai piacon, különösen a határmenti területekről érkező nagy mennyiségű import révén. Ez a tendencia, különösen a főszezonban, jelentős nyomást gyakorol az árakra, ami hátrányosan érinti a magyar szamóca piaci pozícióját. A helyi termelők számára különösen frusztráló, hogy míg a román szamóca behozatala és értékesítése sokkal lazább szabályozási keretek között zajlik, addig a hazai gazdáknak számos bürokratikus akadályt kell leküzdeniük. Ezek közé tartozik az Ekáer rendszer, a magas áfa, valamint a foglalkoztatási és számlázási előírások, nem is beszélve a növényvédőszerekkel kapcsolatos szigorú kivonási szabályokról. E körülmények között a magyar termelők morálja is csökken, és nehezebbé válik számukra a piacon való versenyzés.

A szamóca kifejezetten munkaerőigényes ágazat - fotó: pixabay.com

A szamóca kiemelkedő piaci jelentőséggel bír.

A szamóca ízletes, frissítő, közkedvelt gyümölcs, mely "primőr" jellegénél fogva nagy piaci értékkel rendelkezik, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egyik leginkább tőke- és élőmunka-igényes gyümölcsfajunk. Függően a termelési módtól és a termesztéstechnológiától éves termelési költsége a 5-40 millió Ft/ha is lehet. E tartomány alsó szegmensében a szabadföldi technológiák költségei értendők, míg a 40 millió Ft/ha jellemzően hajtatott (fűtött fólia, üvegház) körülményekre igaz. Termesztése tehát sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár, ezáltal termelési kockázata is magas.

A jövedelmezőség alapvetően az elért hozamok mértékétől függ, hiszen a piaci verseny miatt az értékesítési árakat a termelő vállalkozások nem tudják jelentősen befolyásolni. Szabadföldi körülmények között a gazdaságos termeléshez 10-15 tonna/ha, míg fóliás termesztés esetén 20-30 tonna/ha fajlagos hozam elérése szükséges. Ez a folyamat nem csupán szakértelmet, hanem magas szintű technológiai precizitást is megkövetel. A termesztési siker egyik legnagyobb akadálya pedig a súlyos munkaerőhiány, amely egyre inkább gátolja a fejlődést.

Hazánkban a szamócatermesztés jelenlegi helyzete érdekes képet mutat. Az összes termőfelület körülbelül egyharmadát szabadföldön műveljük, míg a fennmaradó kétharmad takarás alatt áll. A takart területek közül körülbelül 50% nem klasszikus hajtatott termesztésként működik; ezek inkább esővédő fóliával borított területek. A fennmaradó rész, amely valóban hajtatott körülmények között nő, jellemzően fóliában vagy üvegházakban található, bár az üvegházak aránya a teljes termeléshez képest elhanyagolható.

Magyarországon a korszerű üvegházakban a szamócatermesztés nem elterjedt, csupán a 10-30 éves, zöldségtermesztésből "visszamaradt" felújított üvegházakat használják erre a célra, amelyek összesen csak néhány tíz hektárnyi területet ölelnek fel. A leggyakoribb hajtatási módszer a fólia, ami alatt főként hagyományos fóliasátrakat értünk, amelyek fűtetlen vagy fűtött körülmények között működnek. A szamócatermesztés során a termesztőközegek alkalmazása ritka, hiszen még hajtatott környezetben is a termelés 96-98%-a talajon történik. Jelenleg a szamóca jellemzően egyéves kultúraként ültethető, ritkán kétéves formában: az augusztusi ültetést követően a következő tavasszal már hozhat termést, és profi körülmények között akár egy kisebb, őszi betakarítás is lehetséges.

A fűtött fóliákban vagy üvegházakban (ami nagyon kis felületet jelent) április elején már indul a szüret, míg a fűtetlen termesztőberendezésekben április közepén, második felében számolhatunk a betakarítás megindulásával. Ettől kezdve tehát már van magyar szamóca a piacon, de nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításának megindulásával jelenik meg a magyar szamóca, és - az időjárás alakulásától függően június első felében, illetve közepén fejeződik be a szezon.

Hazánkban kiemelkedő mezőgazdasági tevékenység zajlik a Szentendrei-szigeten, illetve a Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát és Szatymaz-Zsombó térségeiben. Örömteli fejlemény, hogy egyre több gazda dönt úgy, hogy termesztőberendezésekbe helyezi át növényeit. Ez a lépés nemcsak a korábbi piaci megjelenést segíti elő, hanem nagyobb hozamokat is eredményez, ráadásul védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen is.

A tavaszi fagyok hatásai: A természet ébredésének e varázslatos időszakában számos kihívással kell szembenéznünk. A hirtelen lehűlés nemcsak a virágzó növényekre, hanem az állatvilágra is komoly következményekkel járhat. A fagy károsíthatja a bimbókat, elpusztíthatja a friss hajtásokat, és megzavarhatja az ökoszisztémák egyensúlyát. A mezőgazdaságban a fagyok miatt a terméskiesés kockázata is megnő, hiszen sok gyümölcs és zöldség érzékeny a hőmérséklet-ingadozásokra. Ezek a megpróbáltatások azonban nem csupán a nehézségekről szólnak, hanem a természet alkalmazkodó képességéről is. Sok növény képes regenerálódni, és a fagyok után újra virágba borulni, míg az állatok is megtanulják, hogyan védekezzenek a váratlan időjárási viszontagságok ellen. A tavaszi fagyok tehát nem csupán pusztítást hoznak, hanem lehetőséget is teremtenek az alkalmazkodásra és a megújulásra.

Az enyhe tél miatt téli fagykárok nem alakultak ki ebben az évben, és az enyhe ősz, illetve a napsütésben gazdag február és március is nagyon kedvező volt a növények fejlődése, a virágzatok, illetve virágkezdemények kialakulása szempontjából. Az aszályos tavasz ugyan egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, de a szamócát azért érinti kevésbé negatívan, mert 100%-ban öntözött kultúráról van szó.

A március közepi és április eleji éjszakai fagyok nem gyakoroltak jelentős hatást a fóliás kultúrákra, azonban a szabadföldi növények esetében a virágkárosodás mértéke jellemzően 20-50% között mozog. Ez különösen a korai fajtákra vonatkozik, és főként azoknál az állományoknál tapasztalható, ahol az erős lehűlés miatt még a fátyolfóliás védelem sem volt elegendő ahhoz, hogy megóvja a virágokat és virágkezdeményeket.

A később érő és virágzó szamócafajták, valamint a mérsékeltebb lehűlések által érintett termesztési területek esetében a virágkárok mértéke enyhébb. A szabadföldi állományokat sújtó tavaszi fagyok országos termésre gyakorolt hatásának pontos felmérése még nem egyszerű, azonban figyelembe kell venni, hogy a szamóca nagy része már fóliatakarás alatt fejlődik. Továbbá, a mostani virágkárok nem feltétlenül jelentenek súlyos következményeket. Az eddig észlelt fagykárok alapján várható, hogy országos szinten körülbelül 15-20%-os terméskiesés valósulhat meg. Ez az arány viszont önmagában nem gyakorol drámai hatást sem a piacra, sem az árakra.

Az időjárás alakulása a következő hónapban kiemelt szerepet fog játszani. A szamóca érését nagymértékben befolyásolja az aktuális időjárási helyzet; például egy meleg időszak során gyorsan beérhet, ami hirtelen megnöveli a kínálatot, és ennek következtében az árak drasztikusan csökkenhetnek. Ugyanakkor, ha egy csapadékos időszak következik be, az megakadályozhatja a szabadföldi szüretet vagy akár a termés teljes elvesztését is, ami a kínálat erős csökkenéséhez vezet, így az árak emelkedésével kell számolnunk.

A 2025-ös év tekintetében, a jelenlegi körülmények figyelembevételével, egy átlagos termésre számítunk, így egy viszonylag kiegyensúlyozott szezont prognosztizálunk. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az időjárás drámai ingadozásai akár egy héten belül is jelentős hatással lehetnek a szamócapiac alakulására, mind pozitív, mind negatív irányban.

A termelési módtól és a termesztéstechnológiától függően az éves termelési költsége a 5-40 millió Ft/ha is lehet.- fotó: pixabay.com

Az idei évben a vegetációs időszak a megszokott ritmusban halad, minden a természet rendje szerint zajlik.

A tavalyi évben tapasztalt rendkívüli koraiság az idei szezonban már érzékelhetően mérséklődik, hiszen fenológiai szempontból körülbelül két héttel később állunk az előző évhez képest. Ennek megfelelően a szamóca főszezonjának megérkezése május elejére tehető. Jelenlegi információink alapján a fóliasátras és a szabadföldi termesztés között nem várható átfedés, csupán a szüret végén lehet némi átfedés, ám ezt a jelenséget jelentősen befolyásolhatja az időjárási viszonyok alakulása.

Az üvegházi termesztésben lévő állományokat már javában szedik, 3-4 hete tart a betakarítás, így lassan ott befejeződik a szüret (ezek azonban alapvetően néhány hektárról származó mennyiségeket jelentenek). A fűtött fóliás állományokban szintén elkezdődtek a nagyobb mennyiségű gyümölcsbetakarítások, de a hidegfóliás szamóca is a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően hamarosan megjelenik a hazai piacon: fóliasátor alatt egyes termelők a Clery-t és Quicky-t már április közepén elkezdték szedni illetve az Asia-t április végén. A termelők, úgy látják, hogy a szabadföldi szamócát május közepétől lehet szedni.

A szabadföldön termesztett szamóca április közepén érte el a fővirágzási időszakát, és a gazdálkodók május 10-15. körül várják a betakarítás kezdetét. Az áprilisi fagyok azonban súlyosan érintették a szabadföldi szamócát, kárt okozva az első virágokban, így a fagykárok jelentős problémát jelentenek. Szerencsére a fóliasátor alatti növények sértetlenek maradtak. A termelői árak eddig stabilan alakultak, hasonlóan az előző évekhez, esetleg egy kicsit magasabb szinten: a tavalyi évhez képest a termelők az első hetekben körülbelül 10-20%-kal drágábban értékesítették a termést, mint az előző esztendőben, a nagybani piaci árak 2500-3500 Ft/kg között mozogtak.

A magyar piacon komoly kihívást jelent a szamóca származásával kapcsolatos félrevezetés - fotó: pixabay.com

A fajták alkalmazásában nem tapasztalható lényeges előrelépés.

A termelők idei palántarendelései továbbra is a Clery, Joly és Asia fajták dominálását mutatják. Érdekes módon a Klodia és Giusy iránti érdeklődés is növekszik: ezekkel a fajtákkal a termelők az utóbbi években kísérleteztek, és a tapasztalatok többsége kedvező volt. Mindkét fajta kemény húsú, jó tárolhatósággal rendelkezik, bár ízélményben nem érik el a Clery vagy a Joly szintjét. Ugyanakkor előnyük, hogy jobban tűrik a magas hőmérsékletet, és kevésbé hajlamosak az aprósodásra. A magyar piacon jellemzően az ízletes szamócákat részesítik előnyben, ami magyarázza a három domináló fajta régóta fennálló népszerűségét.

A magyar szamóca áprilisi ára általában 2 000-4 000 Ft/kg körül alakul, ami főként a fóliás és üvegházi termesztés magasabb termelési költségeinek tudható be. Ennek eredményeként ez a friss gyümölcs a piacon jellemzően magasabb áron érhető el.

Szabadföldi körülmények között a 10-15 tonna/ha, míg fóliás termesztés esetén a 20-30 tonna/ha fajlagos hozam elérése alatt kihívást jelent a gazdaságos termelés - fotó: pixabay.com

A spanyol és görög szamóca ebben az időszakban jelentős kedvezményekkel, akár a feléért is elérhető a piacon. Ennek fő oka, hogy ezekben az országokban már a szabadföldi termesztés hozamaival találkozhatunk. Mindazonáltal sok hazai vásárló inkább a drágább, de sokkal ízletesebb magyar szamócát választja, hiszen a hazai gyümölcsök ízvilága sokkal gazdagabb és zamatosabb élményt nyújt.

A hazai fogyasztók tudatos választásai révén, amelyek során a magyar gyümölcsöket részesítik előnyben, komoly problémát jelent a szamóca származásának manipulálása a magyar piacon.

Gyakori eset, hogy az import szamócát faládába átcsomagolják és, magyar szamócaként értékesítik az eladók, megtévesztve ezzel a fogyasztókat a gyümölcs eredetéről - ez nem specifikusan magyar probléma, például Lengyelországból is minden évben érkeznek ilyen hírek.

Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és segítek átfogalmazni!

Kép forrása: pixabay.com