A Széchenyi-kártya Max+ beruházási hitelek iránti kereslet három hónapos csúcsra emelkedett, ami figyelemre méltó tendenciát jelez a piacon.
Miközben Brüsszel a háború támogatását helyezi előtérbe a béke keresése helyett, és az uniós forrásokat Ukrajnának juttatja, a magyar kormány az ország forrásait a hazai családok és vállalkozások javára használja fel - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilatkozatában. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kormány célja a lehető legnagyobb gazdasági fejlődés elérése, amelyhez elengedhetetlen egy versenyképes, erős és beruházásorientált magyar kis- és középvállalati szektor.
A Demján Sándor-program keretében megvalósuló Széchenyi Kártya-program célja a beruházási hitelek növelésének elősegítése, amely több mint 1400 milliárd forintot mozgósít a hazai kis- és középvállalkozások számára. E program célja a versenyképesség és a termelékenység fokozása, az exporttevékenység serkentése, valamint a vállalkozások méretbeli fejlődésének támogatása. A kedvezőbb finanszírozási feltételek új impulzusokat adtak a helyi vállalkozások számára, így egyre többen élnek a lehetőségekkel, bátorabban terveznek és jelentős beruházásokba kezdenek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kamatcsökkentések és a kedvező feltételek hatására háromhavi csúcsra futott fel a Széchenyi-kártya Max+ beruházási hitelek iránti kereslet. Mint írják, a Széchenyi-kártya Max+ indulása óta még nem fordult elő, hogy három egymást követő hónapban 1500-nál több beruházási típusú hiteligénylés érkezzen, de idén tavasszal ez is megtörtént.
Március és május között a benyújtott igénylések száma 28 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez a kamatcsökkentés hatására a kis- és középvállalkozások beruházási hajlandóságának élénkülését tükrözi.
A Demján Sándor-program keretében tavaly novemberben végrehajtott kamatcsökkentés következtében a havi átlagos beruházási hitelfolyósítás mértéke jelentős ugrást mutatott, elérve a 38 milliárd forintot, ami 54%-kal haladja meg az előző időszak 24,8 milliárdos adatát. Az idei március és május közötti hónapokban pedig a folyósítás már meghaladta az 50 milliárd forintot, ami újabb közel egyharmados növekedést tükröz.
"A vállalkozások nemcsak élnek a lehetőséggel, de egyre nagyobb volumenű fejlesztéseket terveznek, ha a feltételek kedvezőek" - állapította meg Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára. Úgy fogalmazott:
A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a klasszikus Széchenyi Beruházási Max+ konstrukcióban még látványosabb volt az emelkedés: a kamatcsökkentések előtt egy-egy igénylés 102 millió forintra szólt, ez először 107 millióra, majd idén márciusra közel 114 millió forintra nőtt, amely 12 százalékos növekedést jelent.
Szabados Richárd optimista előrejelzése szerint a következő hónapokban a kereslet tovább élénkülhet. Úgy gondolja, hogy a Demján Sándor-program keretében elérhető újabb támogatások – mint például az 1+1 KKV beruházásélénkítő támogatási program, valamint a Demján Sándor-tőkeprogram – hozzájárulhatnak az érdeklődés fokozódásához. A kormány döntése értelmében az 1+1 program keretét 82 milliárd forinttal növelték, így a Demján Sándor-program által a kisvállalkozások számára biztosított összeg 130 milliárd forintra emelkedett.
