Feszültségek és érdekellentétek: Az EU bővítése körüli diskurzus az Európai Parlamentben Az Európai Parlament legutóbbi ülésén élénk viták zajlottak az EU bővítésével kapcsolatban. A Fidesz képviselői hangosan kifejezték álláspontjukat, míg más politikai

Az Európai Parlament "plenáris" ülése gyakorlatilag teljes érdektelenséggel zajlott, miközben az uniós bővítéspolitikáról folyt a diskurzus. A Fidesz képviselői kiemelkedtek az ukránellenes felszólalásaikkal, és ebben a témában még a szélsőjobboldali politikai erők is visszafogottabbak voltak. Ők inkább azt hangoztatták, hogy mindenkit az EU-n kívül látnának szívesen, beleértve saját tagállamaikat is, ami új dimenziót ad a politikai diskurzusnak.

"Az EU bővítési folyamatának intézményi és politikai következményei és globális kihívások" címmel tartott vitában a bővítéspártiak - ők voltak lényegesen többen - sürgették az intézményi reformokat, amelynek visszatérő eleme volt a vétójog megszüntetése. Mivel azonban ehhez az uniós szerződések módosítása szükséges - ami ugyancsak egyhangúságot követel meg -, az erről szóló vitában csak azt kellett számolni, hogy hányszor hivatkoznak az ezt támogatók az orbáni vétópolitikára, illetve arra is volt példa, hogy éppen a magyar gyakorlat miatt váltak bizalmatlanná az esetleges új tagokkal szemben a képviselők.

Magyarországon talán meglepő, de még a támogatók sem emeltek szót amellett, hogy Ukrajnát 2030 előtt be kellene fogadni az EU-ba. Ezt a kijelentést még Jekatyerina Zaharijeva, az Európai Bizottság képviselője sem tette meg, pedig ami ilyen helyzetben elhangzik, az a Ursula von der Leyen vezette Bizottság hivatalos álláspontját tükrözi. Csak Thomas Waitz, a zöldpárti képviselő említette meg a 2028 előtti bővítési lehetőséget, kiemelve Montenegro és Albánia elkötelezettségét, mint olyan országokét, amelyek osztoznak az európai értékekben.

Szerbiát sok bírálat érte, talán a legtöbbet a tagjelölt országok közül, elsősorban az Oroszországgal fenntartott kapcsolatai miatt. Nemrégiben a szerb elnök "Putyin oldalán tündökölt", ami tovább fokozta a feszültséget a nemzetközi közösségben.

Három fideszes képviselő is kifejezte szándékát, hogy hozzászóljon a közel két órás eszmecseréhez. Gál Kinga, a Patrióták vezérszónokaként, hangsúlyozta, hogy elutasítják a geopolitikai érdekek alapján történő bővítést.

Egy részletes hatástanulmányra lenne szükség Ukrajna uniós csatlakozásának következményeiről. Ha a csatlakozási folyamatot felgyorsítanánk, azzal potenciálisan a háborúval is együtt járhatnánk.

- mondta Gál, hozzátéve, hogy nincs rendezve a kisebbségek helyzete, számítani kellene a munkaerő és az agrártermékek beáramlására, valamint aránytalanul nagy mértékben vonnának el kohéziós forrásokat a jelenlegi tagállamoktól.

Fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a kényszeredett ukrán uniós tagság költségeit a magyar emberek vállára róják!

- jelezte a fideszes képviselő. Párttársa, Dömötör Csaba szintén pénzügyi aspektusokat emelt ki, hangsúlyozva, hogy az ukrán EU-tagsággal a kohéziós támogatások 24, míg az agrárfinanszírozás 15 százalékkal csökkenhet. Ezzel párhuzamosan megjegyezte, hogy Európa eddig már 150 milliárd eurót fordított a háborúra. Kárpátaljai származású kollégája, Ferencz Viktória arról számolt be, hogy a magyar kormány által javasolt kisebbségpolitikai követeléseket Ukrajna beépítette a csatlakozási tárgyalások keretébe. Ez önmagában pozitív fejlemény lehetne, ám a képviselő kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy a kárpátaljai magyar közösség nem kapott lehetőséget a cselekvési terv kidolgozásában való részvételre. Érdemes megemlíteni, hogy éppen a magyar kormány az, amelyik gátat szab az ukrajnai csatlakozási tárgyalások elindításának, így az EU nem tudja értékelni az ukrán kisebbségvédelmi intézkedéseket. A beszéd végén Ferencz Viktória azonban nemcsak a kisebbségi jogok védelmére tért ki, hanem arra is figyelmeztetett, hogy az EP képviselők tevékenysége akadályozza Ukrajna demokratikus fejlődését.

Daniel Freund, a német zöldpárt képviselője, a minősített szavazási rendszer kizárólagossá tétele mellett állt ki, hangsúlyozva az EU reformjának szükségességét. Szerinte a vétójog eltörlése elengedhetetlen ahhoz, hogy a közösség hatékonyabban és gyorsabban tudjon reagálni a korunk kihívásaira.

Az egyformaság igazi ajándék Putyinnak, hiszen ha csupán egyetlen ember más nézőpontból közelít a dolgokhoz, az megrendíti az egység illúzióját.

A szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája frakcióhoz tartozó Ewa Zajaczkowska-Henrik úgy vélte, az EU egyre nagyobb krízisben van, példaként hozta a kettővel ezelőtti bizottsági elnököt, Jean-Claude Junckert, aki szerinte "ittasan ment konferenciákra", ugyancsak megemlítette a korrupciót, önkényuralmat, erkölcsi romlást.

Vissza kell térni a szuverén országok szövetségéhez, az élet civilizációjának győzni kell a halál civilizációja felett

- hangoztatta a lengyel képviselő. Ezzel szemben honfitársa, a néppárti Michał Szczerba megjegyezte, hogy

A bővítés költségei alacsonyabbak, mint ha nem lépnénk előre. Kijelentette, hogy a nyugat-balkáni országoknak folyamatosan fenntartaniuk kell a fejlődési ütemet, és sürgősen foglalkozniuk kell a lemaradások csökkentésével. Véleménye szerint az orbáni vétó inkább politikai jellegű, semmint valódi akadályokat jelentene. Emellett érdemes megemlíteni egy harmadik lengyel politikust, Lukasz Kohut-ot, aki szintén a néppártiak táborába tartozik. Kohut egy új perspektívát képvisel, hangsúlyozva, hogy a bővítési folyamatot nem csupán kelet és dél irányába kell folytatni, hanem észak felé is. E miatt szorgalmazza Izland és Norvégia uniós csatlakozását 2035-re, amennyiben ők is nyitottak erre a lehetőségre.

A vitában több mint hatvan képviselő szólalt fel, ehhez képest az ülésteremben egyszerre alig tucatnyian tartózkodtak, vagyis még az sem vett részt a napirendi pont tárgyalásán, aki elmondta a véleményét.