Hangfelvételek alapján felmerült a gyanú, hogy a bíró pártatlansága megkérdőjelezhető volt a Hableány tragédiájával kapcsolatos ügyben.

Hangfelvételek alapján megállapítást nyert, hogy az első fokon eljáró bíró részrehajlóan járt el a Hableány tragédiájának tárgyalásán - értesült a 24.hu. Információink szerint a Fővárosi Törvényszék több okból is új eljárásra kötelezte a Pesti Központ Kerületi bíróságot. A bírónak a fegyveregyenlőség elvével ellentétesen, számos szabályt sértő magatartása miatt kellett új eljárást elrendelni, mivel a bizonyítás során indokolás nélkül utasította el a terhelt és védője indítványait.

Az ügy részleteit jól ismerő egyik forrásunk szerint...

több olyan hangfelvétel is van, amelyeken azt lehet érezni, hogy nem stimmel valami. Érződik, hogy a bíró a közvélemény hatására abszolút a sértettek oldalára helyezkedett. Olyanokat mondott, hogy majd ő eldönti, mely szakértők meghallgatása releváns. Ez így is van, de meg is kell indokolnia egy bírónak azt, hogy melyik indítványt miért utasítja el. Ő pedig ezt nem tette meg. Az eljárás anyagából az derül ki, hogy a védelem indítványai egyszerűen le voltak söpörve, és többször sem adta meg a szót az ukrán hajóskapitány ügyvédjének. Vizsgálni akarták például a Hableány kapitányának a felelősségét a sértetti közrehatás miatt, de ezt lezárta azzal, hogy ez ebben az ügyben nem releváns

- magyarázta informátorunk.

Egy másik informátorunk szerint a bíró az ügyben elkészült szakértői véleményeket nem úgy kezelte, ahogy az elvárható lett volna tőle. Előfordult, hogy azért nem ismertetett a szakvéleményből valamit, mert azt nem tartotta fontosnak.

A fent említett témával összefüggésben felkerestük Tóth M. Gábort, a vádlott jogi képviselőjét, hogy megossza velünk véleményét.

Nem az én feladatom, hogy a szóbeszéd vagy bulvár részletek felett ítélkezzem, és magam sem kívánom terjeszteni azokat. Ugyanakkor megerősíthetem, hogy az elsőfokú bírónak voltak olyan megnyilvánulásai - amire a törvényszék szóvivője is utalt -, amelyek a bírósági eljárás során nem megengedettek, és senkire nézve sem elfogadhatóak. A tárgyalás irányítása és a bizonyítékok felvétele során tett bírói megjegyzések súlyosan sértették a pártatlanság és a tárgyilagosság elvárásait. A másodfokú bíróság is megállapította, hogy ezek a megnyilatkozások befolyásolták az elsőfokú eljárást, és előzetes bizonyítékértékelést eredményeztek, ami a jogerős döntés érvényességére is hatással volt. A másodfokú eljárásban az volt a célom, hogy meggyőzzem a bírói tanácsot a jogi érveim helyességéről, és ezt sikerült elérnem, hiszen alaposnak találták az abszolút eljárási szabálysértésekkel kapcsolatos érveimet. Ez számomra szakmai szempontból mindenképpen eredmény, bár az eljárás így 5 év 8 hónap után továbbra is elhúzódik. Ahogyan a másodfokú döntés is hangsúlyozta, ez a vádlottnak soha nem volt felróható.

- Kérlek, formáld meg a szöveget egyedien - mondta lapunknak az ukrán kapitány jogi képviselője.

Megkerestük a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályát, hogy számíthat-e bármilyen retorzióra, eltiltásra az elsőfokú eljárást vezető bíró a történtek miatt? Válaszukban azt írták, fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a szerdán kelt végzés nem végleges. A végzés hatályon kívül helyezést tartalmazó rendelkezése ellen a vádlott, valamint a Fővárosi Főügyészség, a végzés további rendelkezéseivel szemben pedig a vádlott, a védő és a Fővárosi Főügyészség is fellebbezést terjeszthet elő a Fővárosi Ítélőtáblához a kézbesítéstől számított nyolc napon belül.

Hozzátették, amíg jogerősen be nem fejeződik a büntetőeljárás addig a kérdéseink idő előttiek, és abban az esetben sem lennének megválaszolhatók, ha a végzés végleges lenne.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint ugyanis az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Országos Bírói Tanács, valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntések nyilvánosságát a hivatkozott törvényben foglaltak szerint biztosítják.

A bírák és igazságügyi dolgozók vonatkozásában felmerülő kérdésekről szóló tájékoztatás nem csupán a fent említett jogszabályokkal ütközik, hanem hangsúlyozza, hogy a személyes adatokról kizárólag az érintett fél dönthet, ha úgy kívánja, hogy nyilatkozzon.

- ezt válaszolták.

Felvettük a kapcsolatot a Fővárosi Főügyészséggel annak érdekében, hogy megtudjuk, terveznek-e fellebbezni az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzés ellen. Amint megérkezik a válaszuk, azonnal frissítjük a cikket.

A Hableány sétahajó tragikus balesete 2019. május 29-én történt, amikor a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35 fő tartózkodott, köztük 33 dél-koreai turista és egy kétfős magyar személyzet. A mentési műveletek során hét turistát sikerült életben kimenteni, azonban 27 áldozat holttestét megtalálták. Sajnos egy dél-koreai utas sorsa ismeretlen maradt, mivel az ő holttestét nem sikerült fellelni.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023 szeptemberében öt és fél év fogházbüntetésre ítélte Jurij C.-t, a Hableány tragikus balesetét okozó Viking Sigyn kapitányát. Az ítélet a halálos tömegszerencsétlenséget előidéző vízi közlekedési veszélyeztetés vétsége miatt született. Azonban a Fővárosi Törvényszék, a korábbi eljárásban tapasztalt elsőfokú bírói elfogultságra hivatkozva, új elsőfokú eljárás lefolytatására kötelezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságot.